Infostart.hu
eur:
364.12
usd:
313.97
bux:
150756.81
2026. szeptember 11. péntek Teodóra
Wizz Air Airbus A321neo
Nyitókép: Wizz Air

Baj van a brit légiirányító rendszerrel, egy hét alatt több mint kétezer járatot töröltek

Nem csitulnak a kedélyek a többezer járat törléséhez vezető újabb brit légiirányítási fiaskó miatt. A Ryanair és a Wizz Air vezetői már a brit légiirányításért felelős szervezet, a NATS vezérigazgatójának távozását követelik. Az utasokkal pedig közölték: sok esetben nem számíthatnak kártérítésre.

Már megint a NATS-szal van baj – azaz a brit Nemzeti Légiirányító Rendszerrel. Az ebben bekövetkezett hiba vezetett ugyanis ahhoz a héten, hogy több, mint kétezer brit repterekről induló vagy oda érkező járatot töröltek.

Lekésett esküvők, a nagymamának vett ajándékút elmaradása, a főszezon utáni csendes nyaralás is sokaknál kútba esett.

Még pár napig eltarthatnak a fennakadások.

Csak fokozza az utasok haragját az is, amit a brit Polgári Repülési Hatóság, a CAA sugall: a keddi, illetve szerdai járattörléseket és késéseket okozó NATS-rendszerhiba valószínűleg „rendkívüli körülménynek” minősül a légi utasok jogaira vonatkozó előírások szerint. Ez azt jelenti, hogy akinek közvetlenül a technikai hiba miatt törölték vagy késleltették a járatát, az várhatóan nem lesz jogosult kártérítésre. A jegy ára, illetve indokolt esetben az ellátás és szállás költségeinek visszakövetelése azonban jogos lehet.

A káoszt – ami egyébként az elmúlt években már a harmadik hasonló eset – egy, a NATS repülési adatfeldolgozó rendszerében bekövetkezett technikai hiba okozta. Ennek nyomán a rendszer négy órán át akadozott, és bár a hibát még kedd délután elhárították, a járatok és a személyzet átcsoportosításának következményei még napokig éreztették hatásukat.

A NATS vezérigazgatóját, Martin Rolfét szerdán berendelte Heidi Alexander brit közlekedési miniszter.

Annak ellenére, hogy két légitársaság, a Ryanair és a Wizzair is gyakorlatilag a fejét követeli, a találkozó után a kormány közölte, hogy továbbra is bízik benne.

Rolfe viszont egy hetet kapott, hogy teljes körű vizsgálatot folytasson le és jelentést nyújtson be. A miniszter szerint elkerülhető lett volna a hiba és közölte: nem kibertámadás történt.

Rolfe csütörtökön már azt hangsúlyozta: a mostani eset nem azonos a 2023-as, hasonló légiirányítási káosszal. Michael O'Leary, a Ryanair szabadszájú főnöke viszont azt mondta hazudik: a cégét a NATS eredetileg arról tájékoztatta, hogy most is egy hibás repülési terv okozta a rendszertúlterhelést, hasonlóan a 2023-as esethez – mondta.

A Wizz Air már korábban megjegyezte, hogy a NATS jelenlegi formájában „alkalmatlan feladata ellátására”. A cég brit ágának igazgatója, Yvonne Moynihan egy interjúban hozzátette: az, hogy dühös, enyhe kifejezés. Rendszerszintű bajok vannak, a légiirányító szolgálat vezetője azonnal mondjon le és a kormány haladéktalanul reformálja meg a szervezetet – követelte. A Wizz Airnek kedden 24 járatát kellett törölnie, több mint húsz további járata pedig jelentősen késett, így csak nála több mint tízezer utast érintett a fennakadás.

A kormány viszont – azzal a nyilatkozattal, hogy továbbra is bízik Rolfe-ban – egyelőre nem engedett a légitársaságok nyomásának – annak ellenére, hogy egyes utasok azt mondták „a pokol 24 óráját élték át”, miközben a padlón aludtak, nem tudták mi van a csomagjukkal és válaszra vártak a reptéri személyzettől.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Budapesten a világ szeme: Tajti-Márton Anita magyar érmeket vár az este kezdődő atlétikai Világdöntőben

Budapesten a világ szeme: Tajti-Márton Anita magyar érmeket vár az este kezdődő atlétikai Világdöntőben

Péntek este kezdődik a háromnapos, naponta háromórás atlétikai Világdöntő Budapesten, amelyre a legnagyobb világsztárok is eljönnek. A versenyen kiemelkedő eredményt remél az Európa-bajnok kalapácsvető Halász Bencétől a magyar szövetség új elnöke, Tajti-Márton Anita. Az elnök az InfoRádióban beszélt a Világdöntőről, és az esélyekről.

Somkuti Bálint: szeptember 11. után vett óriási fordulatot az amerikai külpolitika

2001. szeptember 11. nem csupán egy 3000 halálos áldozattal járó terrortámadás időpontja: innentől vett olyan új irányt az amerikai érdekérvényesítés a külpolitikában, amilyet ma is látunk – mondta Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban, hozzátéve: ez felszínre hozta a nyugati világon belülli törésvonalakat is.
Az amerikai stratégia kisiklatása

Az amerikai stratégia kisiklatása

Az elmúlt negyedszázad jó részében a „terrorellenes háború” volt az amerikai kül- és védelempolitika vezérfonala. Ez lélektanilag érthető, stratégiailag azonban végzetes hibának bizonyulhat. A 2001. szeptember 11-i terrorakció okozta nemzeti trauma egyedül Pearl Harbor hatásához hasonlítható, de még annál is drámaibb változatban: a támadás az Egyesült Államok végképp sebezhetetlennek hitt kontinentális területét, annak is a jelképes szívét érte, közel 3000 fős nem katonai, hanem civil áldozattal. Az azonnali kemény válaszcsapás borítékolható volt, ahogy a felelősök mind egy szálig történő „levadászása” is. Az amerikai nemzetbiztonsági doktrína és hadigépezet totális és tartós átprogramozása viszont meglepetésként ért mindenkit. Olyan stratégiai fókuszvesztés történt, aminek a teljes súlyát csak manapság – Iránnal szemben, Kínával és Oroszországgal a láthatáron – kezdjük felmérni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×