Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
313.92
bux:
150725.55
2026. szeptember 11. péntek Teodóra
Nyitókép: Unsplash.com

Nyolc gyanúsítottja van a tízmilliárdos Volán-ügynek, köztük korábbi vezetők és vállalkozók is

A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés és pénzmosás miatt folytat eljárást a Volán-társaságokhoz köthető, tíz évvel ezelőtti illegális ügyletek okán. A nyomozók pénteken nyolc korábbi vezetőt és vállalkozót gyanúsítottak meg, köztük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezérigazgatóját.

Az NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztályán a Volán-társaságok feljelentése alapján évek óta büntetőeljárás folyik különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen – írja beszámolójában a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI).

Az ügy teljes körű felderítésére az NNI két hónappal ezelőtt külön nyomozócsoportot hozott létre. Az adatok szerint 2015 és 2018 között az állami tulajdonú Volán-társaságoknál hozzávetőleg 10 milliárd forintos vagyoni hátrány keletkezett amiatt, hogy használt autóbuszokat túlárazással szereztek be. A gyanú szerint 608 jármű beszerzése nem a közlekedési központok gazdasági érdekeinek figyelembevételével zajlott, hanem egyéni érdekek mentén. Az egyik Volán-társaság kecskeméti székhelyének megvásárlását is túlárazták. Ezzel a Volánnak legalább 550 millió forintos vagyoni hátránya keletkezett.

A hűtlen kezelésből származó bűnös vagyont pénzmosással szerezték meg.

Az adatok szerint a háttérben ingatlanprojektek finanszírozása zajlott, valamint egymilliárd forintot meghaladó pénzfelvétel, illetve nagy értékű autó vásárlása.

A beruházások a XII. és a IX. kerületben, valamint Balatonvilágoson és Törökbálinton valósultak meg. A Volán-társaságoknál a tulajdonosi jogok gyakorlását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látta el, és az akkori vezetője tudott olyan állami tulajdonú ingatlanokról, amelyek értékesítés esetén jelentős haszonnal kecsegtettek. Így a Volán-társaságok túlárazott buszbeszerzéseiből, valamint a kecskeméti székhely túlárazott megvásárlásából származó bűnös vagyont a cégvezetők köztes vállalatokon keresztül, színlelt kölcsönszerződésekkel továbbították az érdekeltségükbe tartozó más cégekhez, amelyek aztán ingatlanprojektekbe fektették.

Az NNI szeptember 10-én nyolc embert gyanúsított meg az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és különösen nagy vagy azt meghaladó összegre elkövetett pénzmosással.

A nyomozók a cégvezetőkhöz köthető ingatlanokban és lakásokban házkutatásokat hajtottak végre, ennek során dokumentumokat, szerződéseket, iratokat foglaltak le, valamint adatokat mentettek ki elektronikus eszközökről.

A Kontroll információi szerint a kihallgatásra idézettek között van Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója, valamint Jellinek Dániel milliárdos üzletember is. A lap szerint az ügyben még 2021-ben érkezett feljelentés az NNI-hez, az azóta eltelt években azonban nem történt gyanúsítás. Úgy tudják, csak most következett be érdemi fordulat a nyomozásban.

Az ügy teljes körű felderítése folytatódik, és további gyanúsítások várhatók. A bűnös vagyonok felderítése és visszaszerzése külön eljárás keretében zajlik az NNI Vagyon-visszaszerzési Hivatalnál – olvasható a rendőrség weboldalán.

Címlapról ajánljuk
Somkuti Bálint: szeptember 11. után vett óriási fordulatot az amerikai külpolitika

Somkuti Bálint: szeptember 11. után vett óriási fordulatot az amerikai külpolitika

2001. szeptember 11. nem csupán egy 3000 halálos áldozattal járó terrortámadás időpontja, hanem óriási világpolitikai fordulópont is: innentől vett olyan új irányt az amerikai érdekérvényesítés a külpolitikában, amilyet ma is látunk – mondta Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban, hozzátéve: ez pedig felszínre hozta a nyugati világon belülli törésvonalakat is.
Megindult a megtorlás Trump ellen: kőkemény háborúba süllyedt a jószomszédi viszony, nem látszik szinte semmilyen kiút

Megindult a megtorlás Trump ellen: kőkemény háborúba süllyedt a jószomszédi viszony, nem látszik szinte semmilyen kiút

Hol vannak már azok az idők, amikor a NAFTA szabadkereskedelmi egyezményre alapulóan „Észak-Amerikai Unióról” ábrándoztak néhányan. Augusztus második felében összeomlottak a kereskedelmi tárgyalások a Kanada és az Egyesült Államok között, holott Donald Trump pár nappal azelőtt még arról beszélt, hogy „fair alku” van születőben. Mark Carney kanadai miniszterelnök szerint az amerikaiak méltánytalan, szuverenitást sértő, utolsó pillanatban is változó követelései vitték rá arra, hogy a kockázatok dacára hazahívja a kanadai delegációt. Trump mi mással, mint vámokkal igyekezett jobb belátásra bírni északi szomszédját, amire Kanada viszontvámokkal válaszolt. Az adok-kapok a héten tovább eszkalálódott, Washington importtilalmat jelentett be számos termékre. Bár gazdasági és kereskedelmi szempontból nem kérdés, hogy „a kis testvér” jóval sérülékenyebb az Egyesült Államoknál, Trump és Carney gyökeresen eltérő pozícióból veselkedik neki a vámháborúnak. Górcső alá vettük egyik és másik vezető politikai hátországát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×