Becsomagolt bőröndökön ülnek a fiatalok Szlovákiában – képletesen így jellemezte a helyzetet Júlio Filo, a Go4insight közvélemény-kutató ügynökség ügyvezető partnere. Az ezer fő megkérdezésével készült globális Worldviews Survey szlovákiai adatai ijesztő képet festenek a 18 és 24 év közötti korosztály hangulatáról: a fiatal szlovákok 80 százaléka elismeri, hogy fontolóra venné a kivándorlást a jobb lehetőségek reményében.

Míg 60 százalékuk a legális áttelepülést választaná, több mint egyötödük akár bármilyen módon hajlandó lenne elhagyni az országot. Mindössze 7 százalékuk mondta azt, hogy semmiképpen sem költözne el. Nemzetközi összehasonlításban ez rendkívül magas arány: Dániában például csak a fiatalok harmada gondolkodik elköltözésen, Japánban, Kínában vagy Vietnámban pedig szinte fel sem merül a szülőföld elhagyása.

A kivándorlási szándék mögött mélyen gyökerező pesszimizmus húzódik meg. Szlovákiában a fiatalok mindössze 18 százaléka tekint bizakodva a jövőbe, miközben háromnegyedük kifejezetten pesszimista érzésekről számolt be. Ezzel a mutatóval Szlovákia Szerbiával és Paraguayjal együtt a globális rangsor legvégén foglal helyet.

A frusztráció másik döntő tényezője a saját otthon megteremtésének nehézsége. A fiatal szlovákok számára a saját lakás szinte elérhetetlen álomnak tűnik: alig 30 százalékuk hiszi azt, hogy egyszer megengedheti magának a saját ingatlant, míg 40 százalékuk teljesen szkeptikus. Jelenleg a megkérdezettek mindössze 6 százalékának van saját ingatlana. Bár Európa egésze elmarad a többi kontinentális régiótól a lakhatási kilátások terén, Szlovákia még az európai átlagnál is rosszabbul teljesít.

A kutatás rávilágított a generációk közötti jelentős szakadékra is.

A 18–24 éveseknek csupán a 45 százaléka érzi úgy, hogy több lehetősége van, mint a szüleinek volt,

míg közel 30 százalékuk szerint a lehetőségeik még szűkösebbek is. Ezzel szemben a 65 év felettiek 60 százaléka vallja úgy, hogy az ő generációjuknak lényegesen több lehetősége volt, mint az előttük járóknak.

A felmérés összességében arra utal, hogy Szlovákiában a fiatalok jövőképe mögött nem egyszerűen általános elégedetlenség áll. A lakhatási nehézségek, a korlátozott lehetőségek és a hazai jövőbe vetett bizalom hiánya együttesen erősítik azt az érzést, hogy érdemes lehet külföldön keresni a boldogulást. Ez pedig hosszabb távon az ország számára is komoly problémát jelenthet, hiszen a fiatal, képzett munkaerő elvándorlása tovább mélyítheti az úgynevezett agyelszívás problémáját.