Ukrajna kifogyott az amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rendszer elfogórakétáiból, ami kiszolgáltatottá teszi az országot az orosz ballisztikusrakéta-támadásokkal szemben – írja a CNN híradása nyomán a Portfolio.

A hírügynökség úgy értesült, hogy a legutóbbi orosz légicsapás során kilőtt ballisztikus rakéták többségét az ukrán erők a Patriotok hiányában már nem tudta megsemmisíteni. Szerda hajnalban

három kijevi erőművet ért találat, és Harkiv energia-infrastruktúrája is célponttá vált. A támadásokban négyen meghaltak és huszonöten megsérültek.

Az ukrán légierő tájékoztatása alapján az elhárításkor négy orosz ballisztikus rakétát sikerült kiiktatni – vélhetően az utolsó Patriot rakétákkal.

Mint írják, ez valószínűleg nem az első alkalom, hogy Kijev kifogyott, Volodimir Zelenszkij pedig hónapok óta igyekszik felhívni rá a figyelmet, hogy fogynak a légvédelmi lőszerek. Még augusztusban nyilatkozta, hogy a szükséges mennyiség tíz százaléka áll még körülbelül a rendelkezésükre, és bár szeptemberben bizakodóbb volt azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna megkapja a licencet a Patriotok gyártására, Donald Trump ezt végül nem erősítette meg, nem jött létre a megállapodás.

Az utóbbi napokban igen feszültté vált a kommunikáció az USA és Ukrajna között, miután Washington felszólította az ukrán vezetést, hogy fejezzék be az orosz olajipari létesítmények támadását.

Az amerikai kormányzat nemrégiben megállapodást kötött a Kremllel az orosz dízelüzemanyag amerikai importjáról – ezt Volodimir Zelenszkij árulásnak nevezte és kijelentette: folytatják az orosz finomítók elleni csapásokat.

Az ukrán elnök egy interjúban nemrég kijelentette: csak akkor hajlandó felfüggeszteni az energia-infrastruktúrát érő csapásokat, ha cserébe legalább további Patriot elfogórakétákat kap.

Még súlyosabbá teszi a helyzetet, hogy Washington a héten közölte, felfüggeszti az európai országok amerikai fegyverbeszerzéseit, valamint az Ukrajnával folytatott hírszerzési együttműködést, amennyiben Kijev nem állítja le az orosz energetikai célpontok elleni támadásokat. A figyelmeztetéseket az amerikai külügy- és védelmi minisztérium a hétvégén küldte el az ukrán és az európai illetékeseknek.

Ha az USA tényleg befagyasztja az úgynevezett PURL-mechanizmuson keresztül zajló fegyverszállításokat, az lényegében ellehetetlenítené a jövőbeli Patriot-szállítmányokat.

A Fehér Házból állíttathatták le az ukránokat segítő kommunikációs rendszert

A Reuters eközben úgy értesült, hogy a Fehér Házból érkezett az utasítás az Ukrajna által harctéri kommunikációra és drónműveletekre használt SpaceX Starshield műholdas rendszer korlátozására. A nevük elhallgatását kérő tisztségviselők szerint az amerikai védelmi minisztérium vezetői egyszer csak üzenetet kaptak arról, hogy az ukrán hadsereg számára biztosított Starshield szolgáltatást le kell lassítani – azt azonban, akitől az utasítás származott, nem nevezték meg konkrétan.

Egy másik amerikai tisztségviselő közölte a hírügynökséggel, hogy maga Donald Trump soha nem fogalmazott meg ilyen kérést, ám a Fehér Ház nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy mástól származhatott-e az utasítás.

A civil használatú Starlink katonai változata, a Starshield korlátozása után Kijev próbálta megtudakolni az amerikai elnöki irodától és a külügyminisztériumtól, valamint a Pentagontól is, hogy mi áll a háttérben – egy ukrán vezető szerint végül azt a választ kapták, hogy egy fehér házi döntésről van szó.

Ukrán híradások szerint a korlátozás óta a a katonai célú Starlink-vevőegységek a gyorsan mozgó eszközökre szerelve nem működnek, ami súlyosan befolyásolja az ukrán drónok teljesítményét, mivel azok a fedélzeti navigációhoz erre a rendszerre támaszkodnak. A védelmi minisztérium csütörtökön közölte: a vevőegységek mozgás közben ismét működnek, de csak legfeljebb 160 km/órás sebességig.

A hálózat korlátozása egybeesett azzal, hogy Donald Trump elkezdett nyomást gyakorolni Ukrajnára az orosz olajipari infrastruktúra elleni támadások felfüggesztése érdekében.

Az amerikai elnök ezeket a mélységi csapásokat tette felelőssé az energiaárak emelkedéséért, ami ronthatja a Republikánus Párt esélyeit a november 3-án esedékes félidős választásokon.

Szakértők szerint ugyanakkor az energiaárak elszabadulásáért elsősorban az amerikai–izraeli–iráni konfliktus felelős, amely az iráni energetikai létesítmények elleni támadásokhoz és a Hormuzi-szoros gyakorlati lezárásához vezetett.

Oroszország új taktikát tervez bevetni: rövid idő alatt megfojtaná az ukrán nagyvárosokat

A The New York Times úgy értesült, hogy új tervet dolgozott ki a Kreml, aminek végrehajtása esetén egy hónap leforgása alatt megbénítaná Ukrajna energiarendszerét, áram, víz és fűtés nélkül hagyva Kijevet, Harkivot és Odesszát.

Az amerikai lap egy kiszivárgott orosz támadási tervre hivatkozik, amit Kijev még szeptemberben osztott meg európai vezetőkkel. A dokumentum becslései szerint

Oroszországnak mintegy 70 ballisztikus rakétára, 720 nagy hatótávolságú drónra és 150 irányított bombára lenne szüksége ahhoz, hogy a három nagyvárost teljesen megfossza a víz-, áram- és fűtésszolgáltatástól.

Az ukrán légvédelem elemzése szerint nagyjából ennyi drón és ballisztikus rakéta jut át havonta az ukrán védelmen. Azaz Moszkva úgy kalkulálhat, hogy egy hónapnyi intenzív támadással elérhetné, hogy teljesen megsemmisüljön Ukrajna energiahálózata.

Mint írják, a Kreml magabiztossága vélhetően abból fakad, hogy Ukrajna – ahogy arról korábban már szó volt – komoly készlethiánnyal küzd, és kifogyott a Patriot-rakétákból. Ez rendkívül kiszolgáltatottá tette az ország légvédelmét az orosz ballisztikus rakétákkal szemben.

Ha bejön a feltételezett orosz taktika, akkor Kijev, Harkiv és Odessza villamosenergia-kapacitásának 90 százaléka kiesne, fűtési ellátásuk 90 százalékkal visszaesne, illetve jelentős fennakadások alakulnának ki a víz- és csatornahálózat működésében is.