Egy nappal a patthelyzettel – és mindössze két óra alatt – lezárult legutóbbi, amerikai-ukrán-orosz tárgyalási forduló után Ukrajnában Zelenszkij elnök tárgyalási taktikáját bírálták.

Petro Porosenko volt ukrán elnök – az ellenzéki Európai Szolidaritás párt vezetője – a Politico című lapnak adott interjúban úgy fogalmazott: Zelenszkij többször hibázott. Kommentárja azonban arra utalt, hogy inkább utódjának akart odaszúrni, mint gyakorlati tanácsot adni a tárgyalások sikeréhez. Miközben a patthelyzet valódi oka a területi vita, Porosenko azt sérelmezte, hogy Zelenszkij hagyta, hogy európai partnerei nélkül induljanak tárgyalások Moszkvával.

Porosenko úgy vélte: Zelenszkij nem érti sem Vlagyimir Putyin orosz, sem Donald Trump amerikai elnök gondolkodását. Ami furcsa megjegyzés annak tükrében, hogy Zelenszkijnek sikerült fenntartania a munkakapcsolatot az őt korábban nyilvánosan megalázó Trumppal és annak nyomására ment bele a háromoldalú tárgyalásokba.

Porosenko még azt a Washingtonban halottnak tartott és Moszkva által totálisan elutasított ötletet is felvetette, hogy az Egyesült Államoknak katonákat kéne vezényelnie Ukrajnába. A képhez hozzátartozik, hogy az is motiválhatta: Zelenszkij hatalomra kerülése után több, mint 20 bünűgyi vizsgálat indult ellene.

A Genfi tanácskozáson az oroszok és az ukránok közvetlenül is tárgyaltak. Ukrán források szerint technikai kérdésekben történt némi előrelépés. Ilyen például egy esetleges tűzszünet katonai végrehajtása: a csapatok szétválasztása, az ellenőrzési mechanizmusok és a megfigyelési rendszerek kialakítása. A Moszkva által követelt területfeladás ügyében viszont nem volt haladás, és ezért véleményük szerint minden más egyeztetés korlátozott jelentőségű.

A nyugati média problémásnak tartotta, hogy az orosz delegációt ismét „a nacionalista történészként” aposztrofált Vlagyimir Megyinszkij vezette. Az oroszokat viszont Kirilo Budanov jelenléte irritálta. Budanov, a korrupciós gyanúba keveredett Andrij Jermak távozása után lett az elnöki kabinet vezetője. Korábban viszont az ukrán katonai hírszerzés főnökeként egy sor sikeres, Oroszország ellen végrehajtott szabotázs-akciót és célzott gyilkosságot kapcsoltak a nevéhez.

Egyes orosz médiumok azzal foglalták el magukat, hogy a Budanov kezén látott vörös fonal jelentését találgatták. A News Mail című orosz portál például megszólaltatta „Andrej Dvorkin ismert szekta-szakértőt”, aki azt állította, hogy Budanov az okkult praktikák híve lehet. Megemlítve, hogy Budanov „inkább terrorista, mint politikus”, kreatívan továbbvitte a témát azzal, hogy a „vezetők okkult hite tükröződik az ország sorsán”.

A látszólagos kudarc ellenére Genfben az ukránok és az oroszok megállapodtak, hogy folytatják a tárgyalásokat. Közben az ukránok három éve nem látott ütemben kezdtek el területeket visszafoglalni a fronton, ami minden bizonnyal felbátorította Zelenszkijt, hogy nyilvánosan bírálja Donald Trumpot. Egy interjúban azt mondta, nem fair, hogy az amerikai elnök az ő országától és nem Moszkvától akar engedményeket látni a béke érdekében.

És bár Trump többször azt ismételte, hogy kössön alkut (azaz mondjon le területekről), Zelenszkij megjegyezte: az ukrán nép elutasítaná, hogy kivonuljanak a Donbász ukrán kézen maradt részéről.

Nyitókép: Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője pódiumbeszélgetésre érkezik az ukrajnai háború két évét értékelő fórumon Kijevben 2024. február 25-én.