A terv szerint Oroszország megkapná a teljes ellenőrzést a Donyeck és Luhanszk területeket magába foglaló Donbász felett, és azt fegyvermentes övezetté nyilvánítva, nemzetközileg elismernék, és azt is hogy a 2014-ben elcsatolt Krím Oroszország része. Zaporizzsje és Herszon megyékben befagyasztanák a frontvonalat, bár bizonyos területet az oroszoknak vissza kellene adni.

A békéért cserébe a Nyugat feloldaná a Moszkvát sújtó szankciókat és még befagyasztott vagyona egy részét is visszakapná Oroszország.

A terv azt is előírja, hogy felére kell csökkenteni az ukrán hadsereg létszámát, az országnak nem lehetnek nagyhatótávú, Moszkvát vagy Szentpétervárt elérő rakétái, amelyekkel az orosz energetikai szektort is eredményesen támadta.

Továbbá: több, most működő elit katonai egységet fel kell számolni. NATO-csapatok nem állomásozhatnának ukrán területen, az országot védő nyugati vadászgépek pedig csak Lengyelországból szállhatnának fel.

A kiszivárgott pontok szerint Moszkva hozzájutna a világszerte befagyasztott mintegy 300 milliárd eurós orosz vagyon kétharmadához is. A fennmaradó rész Ukrajna újjáépítésére menne, de eme projekteknek felét az Egyesült Államok fölözné le.

Zelenszkij nem mondott nemet

Kijevben felháborodással fogadták a híreket. Viszont Volodimir Zelenszkij immár nem utasította el a tervet, hanem a hozzá látogató amerikai katonai delegációnak arról beszélt, hogy kész együtt dolgozni a Trump-kormányzattal annak pontjain.

Az ukrán elnök emellett ezt posztolta ki a Telegramra:

„A háború első napjától egyszerű nézetet vallottunk: Ukrajnának valódi békére van szüksége – olyanra, amelyet nem tör meg egy harmadik invázió, amely tiszteletben tartja függetlenségünket, szuverenitásunkat és népünk méltóságát”

– ami kimaradt belőle: a terület feladás elutasítása vagy annak emlegetése, hogy ezt az alkotmány tiltja.

Rusztem Umerov, az elnök képviselője, akit Miamiba reptettek, hogy bemutassák neki a tervezetet, ugyanakkor hazatérve cáfolta, hogy ő bármibe is beleegyezett volna – azt mondta: „technikai kérdésekről tárgyalt”.

Minden törölve, ha Moszkva újra támadna

Az ukrán vezetésben hírek szerint haragot váltott ki, hogy egyik legfontosabb szövetségese, Nagy-Britannia csendben maradt és nem utasította el visszakézből a Fehér Ház elképzelését.

Közben más európai államok jóval sarkosabban fogalmaztak: Franciaország például úgy, hogy kapitulációra akarják kényszeríteni Kijevet.

A terv azt is kimondja, hogy Ukrajna nem próbálhatná katonai erővel visszaszerezni az elveszített területeit, a Zaporizzsjai Atomerőművet pedig az ENSZ felügyelete mellett indítanák újra, fele-fele arányban szolgáltatva áramot Ukrajnának és Oroszországnak.

Viszont, ha Moszkva ismét megtámadná a szomszédját, az alku összes pontja érvénytelenné válna.