Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Látogatók várakoznak a párizsi Louvre múzeum bejáratánál 2025. október 22-én. Ezen napon nyitotta meg kapuit ismét a látogatók elõtt a Louvre, az október 19-i látványos ékszerrablás helyszíne, ahonnan a múzeum kurátorának becslése szerint 88 millió euró (34,3 milliárd forint) értékû történelmi ékszert tulajdonítottak el mûkincsrablók a francia koronaékszereket tartalmazó gyûjteménybõl.
Nyitókép: MTI/AP/Thibault Camus

Louvre: rendőrkézen két gyanúsított, ám az ügyész dühöng

Franciaországban hírek szerint két párizsi illetőségű személyt tartóztattak le a múlt heti merész Louvre-műkincslopással összefüggésben. A hír gyors megjelenése feldühítette az eljáró ügyészt, közben más múzeumok vezetői védelmükbe vették francia kollégáikat.

A műkincslopás szórakoztató téma a filmek közönségének, de különösen kínos a múzeumok és akár az államok számára, miközben az elrabolt értékeket esetleg súlyosan megrongálják vagy megsemmisítik.

Ezért sokak számára örömhír volt, amikor a hétvégén kiderült: két embert letartóztattak a francia koronaékszereket és más kincseket a Louvre múzeumból elrabló bandából.

Laure Beccuau ügyész erősítette meg a hírt, viszont ő nem volt túl boldog. „Mélységesen elítélem az információ gyors kiadását, mert ezzel nem vették figyelembe a nyomozást... ez csak fékezi azt a 100 különböző nyomozást, amelyek célja az elrabolt javak és az összes elkövető felkutatása” – mondta.

Az ügyész elmondta, hogy az egyik letartóztatott személyt akkor kapcsolták le, amikor megpróbált Algériába távozni a Charles de Gaulle reptéren keresztül. A másik őrizetbe vett személyt ugyanazon az estén, a párizsi régióban fogták el – írta a Le Parisien című helyi lap.

Sajtóértesülések szerint a nyomozók napok óta figyelték a két személyt. A gyanúsítottak vizsgálati fogságban vannak, de a hatóságoknak gyorsan kell haladniuk, mert a „szervezett lopás” gyanújával 96 órán át tarthatók csak bent.

Az elkövetők egy cseresznyeszürethez használt darus kocsival érkeztek a Louvre Apolló galériájának ablakához. A terembe bejutva betörték vitrineket, magukhoz ragadták a 87 millió eurót érő ékszereket, leereszkedtek a daruskocsi kosarában, majd motorra pattanva elmenekültek.

Az egész akciót 8 perc alatt bonyolították le. Az eltűnt értékekből III. Napóleon felesége, Eugénia smaragdokkal díszített koronáját találták csak meg eddig. Közben a világ vezető múzeumainak 57 kurátora nyílt levélben fejezte ki szolidaritását a Louvre igazgatója és munkatársai mellett.

Mint írták, „a múzeumok nem várak és titkos széfek, intézményeinket nem óvják a világ brutalitásától... lényegük, hogy a lehető legbiztonságosabb környezetet tartsák fent a művészet és a közönség számára, de úgy hogy nyitottak és megközelíthetők maradjanak”.

A Le Monde című lapban publikált levélben kifejtik, hogy megrázta őket az esemény és hogy feladatuknak tekintik az emberiség közös örökségének megőrzését és a lehető legszélesebb körben történő megosztását.

2022-ben 92 nagynevű nemzetközi múzeum igazgatója írt nyílt levelet, amelyben megjegyezték: a műkincseket leöntő klíma-aktivisták nincsenek tisztában azzal, hogy azok mennyire sérülékenyek. Azokban az években a fosszilis fűtőanyagok ellen kampányoló Just

Stop Oil és Ultima Generazione nevű csoportok igyekeztek ráterelni a figyelmet a kampánytémájukra azzal, hogy levessel öntötték le például Van Gogh híres – plexiüveg mögé tett – festményét a londoni Nemzeti Galériában. A médiának pózoló fiatal aktivisták szerint csak az ő radikális módszereik tudják felrázni az emberiséget.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×