A NATO-országokban nagy várakozás előzte meg, hogyan reagál az amerikai elnök arra, hogy Lengyelország a határkörzetében megjelent orosz drónokat lőtt le. A más szövetséges országok segítségével – köztük holland lopakodó harci gépekkel - végrehajtott védekező manőver az első, ilyen fegyveres NATO-akció volt az ukrajnai háború idején – állították.
Európai illetékesek Moszkva szándékos provokációjának nevezték az esetet. Az orosz média viszont a védelmi minisztériumot idézte, amely szerint „nem tervezték, hogy megtámadják” Lengyelországot.
Donald Tusk lengyel kormányfő a parlament előtti rendkívüli beszédében azt mondta, hogy Lengyelország a második világháború óta nem volt ennyire közel ahhoz, hogy egy konfliktusban találja magát. Ezért aktiválta a NATO alapszerződésének 4. cikkelyét, amely a szövetséges tagállamokkal való konzultációról szól. Washingtonnak a szervezethez delegált nagykövete pedig azt mondta, hogy „az Egyesült Államok a NATO területének minden négyzetcentiméterét megvédi”.
Donald Trump elnök ezek után csak annyit posztolt ki közösségi média oldalára, hogy „Mi az, hogy Oroszország drónokkal sérti meg Lengyelország légterét? Na tessék!”.
Bár az üzenet jóval kevésbé konfrontatív, mint a lengyel vagy szövetséges nyilatkozatok, úgy tűnik Trump is elfogadja, hogy Oroszország szándékosan küldött drónokat Lengyelországba és – ahogy sok kommentátor mondja – teszteli a NATO-t.
Trump megnyilvánulása különösen annak fényében nagyon visszafogott, hogy Charlie Kirk konzervatív aktivista meggyilkolásának hírére videóüzenetet adott ki, amelyben felháborodását és fájdalmát fejezte ki.
Trump beszélt Nawrocki lengyel elnökkel is (és nem Donald Tusk kormányfővel), de erről is Nawrocki adott ki nyilatkozatott azzal, hogy „megerősítette a szövetségesek egységét”.
Az „Oroszország szándékosan teszteli a NATO-t” elméletet erősítette az ukrajnai harcok térképeiről ismert Háborúkutató Intézet (ISW) kommentárja, amely szerint Moszkva „hónapok óta készíthette elő az akciót” – az intézet szerint erre utal az, hogy több, Gerbera típusú, úgynevezett álcadrón jelent meg a lengyel légtérben.
Ezek hasonlítanak a Sahed harci drónokra és az a feladatuk, hogy túlterheljék az ukrán légvédelmet. Az Intézet megjegyezte, hogy az ukrán légvédelem – állítása szerint - a nyáron lengyel és litván SIM-kártyákkal ellátott orosz drónokat talált, ami úgymond annak bizonyítéka, hogy az oroszok „a lengyel és litván korridorok tesztelésére készültek”.
Ezzel a narratívával szemben a Kreml még kevesebbet – azaz semmit sem – mondott az incidensről, még egy cáfolatot sem adott ki és az orosz védelmi tárcára bízta a választ. Ők álltak elő azzal a megfogalmazással, hogy „nem volt tervben egy Lengyelország elleni támadás”. A lengyel külügyminisztériumba bekéretett orosz ügyvivő pedig úgy fogalmazott, hogy a drónok „Ukrajna felől repültek be” – ami nem jelenti azt, hogy tagadta volna, hogy orosz repülő eszközökről volt szó.
Megszólalt a fehérorosz vezérkar is, amely szerint „információt adtak át a lengyeleknek és a litvánoknak, hogy az oroszok és az ukránok kölcsönös dróntámadásokat hajtottak végre” a kérdéses éjszakán. Varsót „informálták az eltévedt drónokról”, miközben a fehérorosz légvédelem lelőtte a harci eszközök egy részét, amelyek „a rádió-elektronikai hadviselés nyomán berepültek a területére”.
Orosz kommentátorok közben azt jegyzik meg, hogy Lengyelországban már régóta ellenségként tematizálják Oroszországot, ami „segít militarizálni az országot és növelni a védelmi kiadásokat” és felvetették, hogy válaszként a kalinyingrádi orosz exklávé körzetében történhet „provokáció”.
