Kína a nyár végére két nagyszabású eseménnyel is jelezte: új korszakot akar nyitni a nemzetközi politikában, mi több, új világrendet akar kialakítani. Egyrészt megrendezte a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóját az északkeleti Tiencsinben, és Pekingben katonai díszszemlével ünnepli a második világháború befejezésének – illetve Japán legyőzésének - 80. évfordulóját. A két esemény egyszerre szólt a külvilágnak és a kínai lakosságnak: Kína vezető szerepet követel magának egy többpólusú világban.
A pekingi vezetés gondosan úgy időzítette a két rendezvényt, hogy egyszerre mutassák meg az ország diplomáciai súlyát, katonai erejét és történelmi narratíváját – jegyezte meg elemzésében a brit külpolitikai intézet, a Chatham House. Hszi Csin-ping elnök célja, hogy a belpolitikai bizonytalanságok – a gazdaság lassulása és a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség – közepette is megerősítse a párt legitimációját, és közben jelezze a külvilág felé, hogy
„Kína nemcsak nagyhatalom, hanem a globális Dél szószólója”.
A Sanghaj Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójára több mint harminc állam- és kormányfő kapott meghívót. A tagok között van Kína mellett India, Oroszország, Irán és Pakisztán is, de Törökország és Szerbia vezetői is tiszteletüket tették és feltűnt Pekingben Robert Fico szlovák kormányfő, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. Ugyanakkor szemet szúr Japán, Dél-Korea és Szingapúr hiánya – ezek az országok Washington közeli szövetségesei. Mongólia, ahol egy orosz gázvezeték haladhat át a jövőben, Moszkva részéről nyomás alá került, hogy ne csak megfigyelő, de teljes jogú tag legyen.
A fórumon Hszi Csin-ping egy új kezdeményezést, a Globális Kormányzás tervét is bejelentette, amely a korábbi, fejlődésről és biztonságról szóló programokhoz hasonlóan a nyugati dominanciát kívánja ellensúlyozni. Emellett kijelentette – a nyugati diplomáciai lépésekre és az amerikai vámokra utalva –, hogy a tagállamokat „nem lehet szekálni”. Ezt arra is értette, hogy Indiát 50 százalékosos vámmal sújtotta a Trump-kormányzat, amiért továbbra is vásárol orosz kőolajat. Ji Van kínai külügyminiszter közben úgy fogalmazott, hogy 10 éves tervük van a többpólusú világ kialakítására.
Kína győzelmi napi parádéjára számos nemzetközi vezető kapott meghívót – Európából a már említett Robert Fico és Alekszandr Vucic szerb kormányfő is, de nyugati államfők nem. A vendéglistán volt Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és az iráni elnök is. A felvonultatott haditechnika azt hivatott bizonyítani, hogy a kínai Népi Felszabadító Hadsereg képes elrettenteni ellenfeleit, miközben Kína saját fejlesztésekkel válik önellátóvá.
Az orosz média szerint a keddi Hszi–Putyin találkozón nem volt szó Donald Trump amerikai elnök állítólagos ötletéről, hogy kínai békefenntartókat küldjenek Ukrajnába. Az orosz elnök közben azt a kijelentést tette, hogy „ő soha nem ellenezte Ukrajna EU-tagságát” – egy brit elemző szerint ezzel Washingtont akarja „manipulálni”, hogy, úgymond, ő engedékeny, de az európaiak ellenségesek. Moszkva 2014 előtt nagy pénzeket költött arra, hogy saját vámuniójába integrálja a vonakodó Ukrajnát, és Kijev törekvéseit, hogy szabadkereskedelmi egyezményt kössön Brüsszellel, „öngyilkos lépésnek” nevezte.







