Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322.06
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Hszi Csin-ping kínai elnök a legfőbb politikai tanácsadó szervnek számító 14. Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) záróülésén a pekingi Nagy Népi Csarnok üléstermében 2025. március 10-én. A KNPTT a kínai parlament népfront jellegű tanácsadó testülete, amelynek ülésezése párhuzamosan halad a törvényhozás, az Országos Népi Gyűlés évenkénti ülésszakával.
Nyitókép: MTI/EPA/Vu Hao

Hszi Csin-ping az új, többpólusú világrendről: Kína vezető szerepet követel magának

Elemzők szerint Hszi Csin-ping kínai elnök minden korábbinál jobban jelezte, hogy egy új világrend kiépítésén fáradozik. Az általa rendezett Sanghaji Együttműködési Fórumon burkoltan bírálta a nyugati külpolitikát és Nyugaton szalonképtelennek tartott vezetőket lát vendégül.

Kína a nyár végére két nagyszabású eseménnyel is jelezte: új korszakot akar nyitni a nemzetközi politikában, mi több, új világrendet akar kialakítani. Egyrészt megrendezte a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóját az északkeleti Tiencsinben, és Pekingben katonai díszszemlével ünnepli a második világháború befejezésének – illetve Japán legyőzésének - 80. évfordulóját. A két esemény egyszerre szólt a külvilágnak és a kínai lakosságnak: Kína vezető szerepet követel magának egy többpólusú világban.

A pekingi vezetés gondosan úgy időzítette a két rendezvényt, hogy egyszerre mutassák meg az ország diplomáciai súlyát, katonai erejét és történelmi narratíváját – jegyezte meg elemzésében a brit külpolitikai intézet, a Chatham House. Hszi Csin-ping elnök célja, hogy a belpolitikai bizonytalanságok – a gazdaság lassulása és a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség – közepette is megerősítse a párt legitimációját, és közben jelezze a külvilág felé, hogy

„Kína nemcsak nagyhatalom, hanem a globális Dél szószólója”.

A Sanghaj Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójára több mint harminc állam- és kormányfő kapott meghívót. A tagok között van Kína mellett India, Oroszország, Irán és Pakisztán is, de Törökország és Szerbia vezetői is tiszteletüket tették és feltűnt Pekingben Robert Fico szlovák kormányfő, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. Ugyanakkor szemet szúr Japán, Dél-Korea és Szingapúr hiánya – ezek az országok Washington közeli szövetségesei. Mongólia, ahol egy orosz gázvezeték haladhat át a jövőben, Moszkva részéről nyomás alá került, hogy ne csak megfigyelő, de teljes jogú tag legyen.

A fórumon Hszi Csin-ping egy új kezdeményezést, a Globális Kormányzás tervét is bejelentette, amely a korábbi, fejlődésről és biztonságról szóló programokhoz hasonlóan a nyugati dominanciát kívánja ellensúlyozni. Emellett kijelentette – a nyugati diplomáciai lépésekre és az amerikai vámokra utalva –, hogy a tagállamokat „nem lehet szekálni”. Ezt arra is értette, hogy Indiát 50 százalékosos vámmal sújtotta a Trump-kormányzat, amiért továbbra is vásárol orosz kőolajat. Ji Van kínai külügyminiszter közben úgy fogalmazott, hogy 10 éves tervük van a többpólusú világ kialakítására.

Kína győzelmi napi parádéjára számos nemzetközi vezető kapott meghívót – Európából a már említett Robert Fico és Alekszandr Vucic szerb kormányfő is, de nyugati államfők nem. A vendéglistán volt Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és az iráni elnök is. A felvonultatott haditechnika azt hivatott bizonyítani, hogy a kínai Népi Felszabadító Hadsereg képes elrettenteni ellenfeleit, miközben Kína saját fejlesztésekkel válik önellátóvá.

Az orosz média szerint a keddi Hszi–Putyin találkozón nem volt szó Donald Trump amerikai elnök állítólagos ötletéről, hogy kínai békefenntartókat küldjenek Ukrajnába. Az orosz elnök közben azt a kijelentést tette, hogy „ő soha nem ellenezte Ukrajna EU-tagságát” – egy brit elemző szerint ezzel Washingtont akarja „manipulálni”, hogy, úgymond, ő engedékeny, de az európaiak ellenségesek. Moszkva 2014 előtt nagy pénzeket költött arra, hogy saját vámuniójába integrálja a vonakodó Ukrajnát, és Kijev törekvéseit, hogy szabadkereskedelmi egyezményt kössön Brüsszellel, „öngyilkos lépésnek” nevezte.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×