Indiát, a világ legnépesebb országát szokás a világ legnagyobb demokráciájának is nevezni. Most viszont kapott egy „gyomorszáj alatti ütést” a világ legnagyobb gazdaságától. Elemzők szerint a Donald Trump által bevezetett extra vámok olyan politikai bizonytalanságot teremtenek, amely hosszú távon a gazdasági kapcsolatokon túl a két ország stratégiai együttműködést is veszélyeztetheti.

Az amerikai elnök múlt szerdán írta alá azt a rendeletet, amely további 25 százalékkal emelte az indiai exporttermékek vámját, immár 50 százalékra. A hivatalos indoklás: India orosz olajat vásárol, amivel Washington szerint hozzájárul Moszkva háborús költségvetéséhez. Az új vám augusztus 27-én lép életbe.

Az indiai külügyminisztérium igazságtalannak és indokolatlannak nevezte a döntést, és közölte: Újdelhi megteszi a szükséges lépéseket nemzeti érdekeinek védelmében. Narendra Modi miniszterelnök egy nyilatkozatában leszögezte: nem árulja el a gazdák, halászok és tejtermelők érdekeit, még akkor sem, ha ezért „személyesen súlyos árat kell fizetnie”.

Szakértők rámutatnak: az 50 százalékos vám az egyik legmagasabb, amit Washington bármely kereskedelmi partnerével szemben valaha is bevezetett. Bár India makrogazdasági veszteségei első ránézésre mérsékeltek lehetnek, főként a munkaerő-igényes ágazatokban, így a textiliparban, az ékszeriparban és a vegyiparban jelentkeznek. Az ékszerexport például évente körülbelül 9 milliárd dollárt hoz Indiának, ám a magasabb vámok miatt ezek a termékek könnyen kiszorulhatnak az amerikai piacról.

A következmények munkahelyek százezreit érinthetik.

Már a korábbi 25 százalékos vámemelés is tízezres nagyságrendben szüntetett meg állásokat az exportorientált gyártásban, most pedig még nagyobb leépítési hullám jöhet az olyan kézműves- és feldolgozóipari területeken, ahol a kereslet elsősorban az Egyesült Államokra épült.

A diplomáciai kár még súlyosabb lehet. Elemzők szerint a lépés teljes bizalomvesztést idézett elő, és komoly kérdéseket vet fel India részéről az Egyesült Államok hosszú távú megbízhatóságát illetően. Különösen éles az ellentmondás, hogy miközben Kína, amely sokkal több orosz olajat importál, és politikailag is szorosabban kötődik Moszkvához, nem kapott hasonló büntetést, Indiát Washington mégis célba vette.

A gazdasági háttéradatok is jelzik a tét nagyságát. India teljes exportjának mintegy 20 százaléka irányul az Egyesült Államokba, ami a GDP-je 2 százalékát teszi ki. A kétoldalú kereskedelem értéke 2024-ben meghaladta a 77 milliárd dollárt, és az elmúlt harminc évben évi átlag 10 százalékos növekedést mutatott. Az új vámok ezt az eddig stabil és növekvő pályát törhetik meg.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy India – energiafüggősége miatt – nehezen tud azonnal lemondani az orosz kőolajról. Az import 35 százalékát jelenleg is orosz szállítmányok adják, amelyek ráadásul kedvezményes áron érkeznek. Az indiai költségvetés az elmúlt pénzügyi évben csaknem 4 milliárd dollárt takarított meg ezzel.

Az indiai kormányzat ezért várhatóan kettős stratégiát követ majd: egyrészt tárgyalásokkal próbálja mérsékelni a feszültséget Washingtonnal, másrészt tovább erősíti kapcsolatait Moszkvával. Szakértők szerint Újdelhi számára kulcskérdés marad, hogy megőrizze mozgásterét egy többpólusú világban, és elkerülje, hogy túlzottan elköteleződjön bármelyik nagyhatalomhoz felé.