Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
Mentőalakulatok tagjai az újvidéki vasútállomáson 2024. november 1-jén, miután leszakadt az épület régi, 1965 óta nem felújított részének bejárat feletti tetőszerkezete. Az omlás következtében legkevesebb egy ember életét vesztette és harmincan megsérültek.
Nyitókép: MTI/AP/Szerb belügyminisztérium

Szerbiában újabb miniszter került rács mögé az újvidéki állomás tragédiája miatt

Tomislav Momirovic, az építésügyi tárca korábbi vezetője és további 13 ember a szervezett bűnözés elleni ügyészség utasítására került őrizetbe.

Rács mögé került Tomislav Momirovic volt építésügyi miniszter Szerbiában. Egy másik volt építésügyi miniszter, Goran Vesic ellen elfogatóparancsot adtak ki. A nyugat-balkáni országban folyamatosak a korrupcióellenes tüntetések, mióta az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője tavaly november elsején 16 ember halálát okozva leszakadt.

Augusztus elsején nemcsak Belgrádban, hanem több szerbiai településen is tüntetéssorozatra került sor, ugyanazokkal a követelésekkel, amiket már november első felében megfogalmaztak a tüntetők: elsősorban azzal, hogy előrehozott választásokat írjon ki Szerbia.

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint a demonstrálók előre hozott választást akarnak eléni, de erre egyelőre kevés az esély.

„A tüntetéseknek az újabb letartóztatások sem vetnek véget”

– mondta Németh Ferenc, a nyugat-balkáni térség szakértője.

A korrupció Szerbiában 16 ember életét követelte – tulajdonképpen ezt jelenti szerinte a november 1-jei újvidéki tragédia. Ez indította el a tüntetéssorozatot, amely során már nemcsak a novemberi tragédia körülményeinek feltárását, illetve az elkövetők elszámoltatását, felelősségre vonását kívánják elérni, de az egész rendszert is szeretnék megreformálni, és ennek az egyik legideálisabb módja jelenleg a tüntetők álláspontja szerint az, hogyha előrehozott parlamenti választások lesznek Szerbiában. Erre azonban kevés az esély – tette hozzá.

„Az elkövetkező hónapok arról fognak szólni, hogy a tüntetők és a kormányzat megpróbálják egymás álláspontját minél jobban diszkreditálni. A tüntetők folyamatosan demonstrációk útján próbálják a népszerűségüket fenntartani, presszionálni a kormányt arra, hogy előre hozott választást írjon ki. A kormányzat pedig kvázi látszatintézkedésekkel – mint a mostani letartóztatásokkal – próbálja a közvéleményt olyan irányba elmozdítani, hogy ne támogassák a tüntetéseket. Azt a képet adja Szerbia magáról, hogy a kormányzat aktív lépéseket tesz az újvidéki tragédia kivizsgálása érdekében” – fogalmazott Németh Ferenc.

Alexander Vucic szerb elnök, illetve maga a miniszterelnök is több ízben kifejtette az elmúlt hetekben, hogy jelenleg nincsen esély arra, hogy előrehozott választásokat írjanak ki Szerbiában, talán majd 2027-ben lesz az esedékes.

„Az elnök politikai pozíciója továbbra is erős, az viszont valószínű, hogy az egyetemisták tüntetéseiből kifejlődik egy mozgalom vagy párt Szerbiában”

– mondta az InfoRádióban a nyugat-balkáni térség szakértője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sinkó Eszter: a születéskor várható élettartamban rosszul áll Magyarország

Sinkó Eszter: a születéskor várható élettartamban rosszul áll Magyarország

Az Európai Unió országaiban átlagosan a GDP 7 százalékát fordítják egészségügyre, a magyar szám 4,7, ezért is örvendetes, hogy évről évre 500 milliárd forinttal többet fordítana egészségügyre a Tisza-kormány – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ programigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Kifut a kamatstop, de mi lesz több mint 200 ezer hitelessel?

Kifut a kamatstop, de mi lesz több mint 200 ezer hitelessel?

Több mint 200 ezer magyar hitelesre vonatkozik kamatstop, de egyelőre nem tudni, mi történik velük ősszel, erről beszélgettünk a pénteki Checklistben. A kormány jelezte, hogy szeptember végével a mostani rendszer megszűnik, a rászorulóknak viszont új megoldást ígért. Kiknek és mennyivel nőhet a törlesztője, és hogyan lehet úgy kivezetni a kamatstopot, hogy ne kerüljenek bajba a leginkább érintett adósok? Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető elemzőjével vizsgáljuk meg a kérdést. Az adás első részében arról beszélgettünk, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz–KDNP beadványát, amely az uniós források felszabadításához kapcsolódó törvény több pontját támadta. De pontosan mi is a vita tárgya, mit mondott ki most az Alkotmánybíróság, és mit jelenthet a döntés az uniós pénzek szempontjából? Szabó Dánielt, a Portfolio elemzőjét kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×