Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
312.75
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka. Forrás: The Kyiv Independent
Nyitókép: Forrás: The Kyiv Independent

Ukrajnának sürgős segítségre van szüksége

A hadsereg főparancsnoka több légvédelmi rendszert és rakétát kér a nyugati szövetségesektől, valamint a Biden-korszakban bevezetett, orosz katonai célpontok elleni mélységi csapásokat tiltó korlátozások feloldását - közölte a Washington Post.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a The Washington Postnak adott interjút, amelyből a Portfolio idézett. Ebben a vezérezredes azt hangsúlyozta, hogy az orosz erők folyamatos légitámadásokat hajtanak végre ukrán városok ellen, ballisztikus rakétákkal és felfegyverzett drónokkal támadva a civil lakosságot.

A tábornok szerint amerikai gyártmányú Patriot rendszerek, drónelhárító eszközök és könnyű repülőgépek segíthetnének az orosz támadások elhárításában. Emellett közép- és hosszú hatótávolságú rakétákra, köztük amerikai ATACMS és német Taurus rendszerekre is szükség lenne, amelyekkel - ha korlátozások nélkül használhatnák - Ukrajna lassíthatná az orosz fegyvergyártást.

"Gyakorlatilag mindent célba vesznek - repülőtereket, lakott területeket, infrastrukturális létesítményeket.

Természetesen szükségünk van ballisztikus rakétákra, hogy megfelelő választ adhassunk az ellenségnek", mondta Szirszkij. Hozzátette: "Remélem, hogy Trump elnök álláspontjának köszönhetően ez a folyamat sokkal könnyebb lesz, és nem lesznek olyan nehézségeink, mint korábban."

A főparancsnok nem kívánt nyilatkozni arról, hogy Ukrajnának maradt-e még ATACMS rakétája, bár széles körben ismert, hogy a készletek kimerültek. Arra a kérdésre, hogy az amerikai rakéták új szállítmánya megmentené-e az ukrán életeket, egyszerűen annyit válaszolt: "Természetesen."

Szirszkij szerint az ukrán szárazföldi csapatok, amelyek létszáma jelentősen elmarad az oroszokétól, szintén kifogyóban vannak a 155 mm-es tüzérségi lövedékekből, és további páncélozott járművekre is szükségük van.

"Rendkívül motivált és bátor katonáink vannak, akik képesek előrenyomulni, de modern, megbízható védelmi eszközökre van szükségük", mondta.

A tábornok, aki 2024 februárja óta vezeti az ukrán fegyveres erőket, a kurszki hadműveletről is beszélt, amelynek során ukrán erők orosz területre hatoltak be. Elmondása szerint a művelet jelentősen megterhelte az orosz erőket, és megakadályozta, hogy további ukrán területeket foglaljanak el. A kurszki megszállás során legalább 80 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg, míg az ukrán veszteségek ennél jelentősen alacsonyabbak voltak.

Az emberanyag pótlása is komoly kihívást jelent Ukrajna számára. Szirszkij elismerte, hogy "minden, ami a mozgósítással kapcsolatos, nagyon érzékeny információ", és Oroszország intenzíven célba veszi ezeket az erőfeszítéseket mind propagandával, mind a toborzóközpontok bombázásával.

A főparancsnok a héten tölti be 60. életévét, ami Ukrajnában a katonai nyugdíjkorhatár, de elutasította a visszavonulás gondolatát. Azt mondta, még mindig képes 100 fekvőtámaszt csinálni szünet nélkül, és az motiválja, hogy megértette "személyes szerepét a lakosság, az állampolgárok védelmének folyamatában".

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Pörögnek az események a tőzsdéken, az amerikai technológiai szektor tegnap megszenvedte, hogy lapinformációk szerint az OpenAI nem tudta teljesíteni belső bevételi és felhasználói céljait. A szektor emellett újabb teszt elé néz ma, hiszen többek között az Alphabet, az Amazon, és a Meta is ma teszi közzé első negyedéves számait. Ráadásul a Fed kamatdöntése is ma lesz, amin a piaci várakozások szerint tartani fogják a kamatszintet. Az iráni háborúról pedig még nem is beszéltünk, ahol továbbra is nagy a bizonytalanság a háború lezárása kapcsán, és lapértesülések szerint Donald Trump már a Hormuzi-szoros hosszabb távú blokádjára készül. Ráadásul az olajpiaci helyzet az is komplikálja, hogy az Egyesül Arab Emírségek tegnap bejelentette kilépését az OPEC-ből, a világ legnagyobb olajtermelőit koordináló szervezetből. A tőzsdéken eközben óvatosság látszik, az USA-ban és Európában kis mértékben estek a tőzsdék, és a nap végére a magyar tőzsde is lefordult. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×