Mindössze néhány ország van a Földön, ahol 16 évesek is szavazhatnak parlamenti választásokon. Ezek egyike Ausztria, és most Nagy-Britannia is csatlakozik hozzá. Sir Keir Starmer kormánya felgyorsítja a korhatár leszállítását, amellyel másfélmillió 16 és 17 éves kap szavazati jogot a következő parlamenti választásokon.

A döntés hívei a demokrácia kiterjesztését emlegetik és azt: a 16 évesek dolgozhatnak, adózhatnak és szolgálhatnak katonaként – így képviseletre is jogosultak. A bírálók szerint kérdéses a politikai érettségük, a józanabb kommentárok pedig elemzéseket említenek, amelyek szerint a fiatal szavazók hagyományosan a baloldalt támogatják: a tavalyi választáson a brit fiatalok több mint kétharmada baloldali pártokra voksolt, míg a jobboldal támogatottsága körükben jóval alacsonyabb volt.

A lépés tehát komoly stratégiai előnyt jelenthet a Munkáspártnak, amelynek támogatottsága a nyár óta 34 százalékról 23-ra esett vissza, miközben a jobboldali populista Reform UK – Nigel Farage volt brexitaktivista pártja – most már országos átlagban is az élen áll, 29 százalékkal.

A konzervatív Telegraph című lap elemzése szerint a választójog kiszélesítése önmagában kilenc olyan választókerület sorsát döntheti el, amely máskülönben a Reform párthoz került volna. Farage úgy fogalmazott: „Ez a politikai rendszer elcsalására tett kísérlet. De kellemetlen meglepetést tartogatunk a számukra.”

A konzervatívok több vezetője is hasonló hangnemben bírálta az intézkedést, azt sugallva, hogy a kormány a gyengülő népszerűségét próbálja ellensúlyozni. Ugyanakkor Angela Rayner miniszterelnök-helyettes, akinek tárcája előkészíti az új szabályokat, saját fiatalkori tapasztalatára hivatkozott: ő 16 évesen lett anya, és akkor már „ételt tett a család asztalára”.

A bírálók felhozzák: a 16 évesek nem köthetnek házasságot, nem vásárolhatnak cigarettát, nem vezethetnek autót és nem szolgálhatnak esküdtként — így szerintük a választójog még korai a számukra.

Sir Simon Clarke volt konzervatív miniszter „a választókerületek gátlástalan átírásának” nevezte a döntést. „Lélegzetelállítóan cinikus lépés. A kormányprogrambeszédükben még nem volt benne, most, hogy esik a népszerűségük, gyorsan elővették” – tette hozzá.

A reform része egy átfogóbb csomagnak is, amely a kormány szerint a választók bizalmának visszaszerzését szolgálja. A javaslatcsomag tartalmazza az adományozásra vonatkozó szabályok szigorítását – így például a fedőcégektől származó politikai adományokat tiltanák –, és lehetővé tennék, hogy a választók bankkártyával is igazolhassák magukat a szavazóhelyiségekben.

Ausztriában az elemzések nem mutatják, hogy a fiatal választók kifejezetten a jobboldalt vagy a baloldalt támogatják-e. Viszont a briteknél más lehet a helyzet.

A lépést üdvözölte a Skót Nemzeti Párt és a brit Zöldek is. Pete Wishart, az SNP helyettes frakcióvezetője úgy nyilatkozott: „Skócia már 2015 óta biztosítja a szavazati jogot a 16–17 éveseknek. Jó látni, hogy végre az Egyesült Királyság is követi a példánkat.” Ellie Chowns, a Zöldek egyetlen parlamenti képviselője hozzátette: „Ez egy fontos lépés egy befogadóbb demokrácia felé.”

A brit Liberális Demokraták az ötlet támogatása mellett az arányos választási rendszer bevezetését is sürgetik (mivel a briteknél csak egyéni választókerületben történik megméretés és a győztes mindent visz, azaz a más pártok emberére adott szavazat elvész). A munkáspárti kormány viszont jelezte: ilyen irányú reform nincs napirenden. Az ellenzékiek közül többen attól tartanak, hogy az új szavazók egy része esetleg nem is a Munkáspártot, hanem a Zöldeket vagy egy új, baloldali alternatívát – például a Jeremy Corbyn volt Labour-vezér által fémjelzett és kifejezetten a gázai témát előtérbe toló formációt – erősítheti majd.

A Downing Street mindenesetre kitart amellett, hogy nem politikai számításról, hanem egy régóta hangoztatott programpontról van szó. Egy szóvivő úgy fogalmazott: „A kormány épp azt valósítja meg, amire a választók felhatalmazást adtak.”

Mindez azt jelenti, hogy ha a reformok időben megtörténnek, akkor a brit 16 és 17 évesek először a 2028-as önkormányzati, majd a 2029-es parlamenti választáson szavazhatnak – hacsak Sir Keir Starmer addig nem dönt egy előre hozott választás kiírásáról.