Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Mentőalakulatok dolgoznak egy orosz rakétacsapásban találatot kapott lakóépületnél Kijevben 2025. június 23-án, miután reggelre virradóan az orosz hadsereg 16 rakétát és több mint 350 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen. Az ukrán fővárosban legkevesebb hatan meghaltak, tizenkilencen megsebesültek. Kijev és Csernyihiv megyében is vannak áldozatok, hat helyszínen célba találtak a csapásmérő eszközök, huszonöt esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Reuters: Vlagyimir Putyin csak akkor állna meg, ha Ukrajna védelme erősebb ellenállást tanúsítana

Putyin orosz elnököt nem izgatják Donald Trump kijelentései, és kész tovább háborúzni Ukrajnában, amíg nem kötnek békemegállapodást az ő feltételei szerint.

A Reuters hírügynökség a Kremlhez közeli forrásoktól kapta azt az információt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tart Donald Trump bírálataitól, és további területeket akar elfoglalni Ukrajnában. A források szerint a háború addig tart majd, amíg a Nyugat nem lesz hajlandó Moszkva feltételei alapján tárgyalni az orosz vezetéssel.

A három, a Kreml gondolkodását ismerő forrás szerint az orosz vezetés biztos abban, hogy a gazdaság és a hadiipar bírni fogja az újabb amerikai szankciókat, sőt: „evés közben jön meg az étvágy” – fogalmazott egyikük, utalva arra, hogy Putyin akár újabb ukrán területeket is el akar majd foglalni.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn jelentette be, hogy több milliárd dollár értékű fegyverszállítmányt küld Ukrajnának, aminek árát az európai szövetségesek fizetik ki. A szállítmányban többek között Patriot rakétarendszerek lesznek. Trump továbbá ötvennapos határidőt adott Moszkvának a háború leállítására, és ha nem lép, akkor újabb szankciókkal sújthatja Oroszországot. Vlagymir Putyin viszont – a források szerint – „úgy érzi, senki nem tárgyalt vele komolyan a békéről, így folytatja, amíg el nem éri a céljait”.

A célok jól pedig ismertek: Ukrajna semlegessége, a NATO-csatlakozás jogi tilalma, az orosz ajkú lakosság védelme és a már megszállt területek – köztük a Krím, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon – orosz fennhatóságának elismerése a régiók teljes közigazgatási területén. Putyin nyitott lenne egy nagyhatalmak által garantált ukrán biztonsági megállapodásra is, bár ennek részletei homályosak – tették hozzá a Reuters forrásai.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont közben ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna maga dönthessen NATO-tagságáról, és azt is közölte: soha nem fogja elismerni Oroszország szuverenitását az elfoglalt területek felett. A háború jelenleg patthelyzethez közeli állapotban van: az orosz hadsereg a nyár eleje óta több mint 1400 négyzetkilométert foglalt el, de az ukrán védelem még tartja magát.

Trump és Putyin az elmúlt hónapokban több alkalommal is telefonon egyeztetett, de a fegyverszünet részleteiről nem született megállapodás.

A Kreml szerint Oroszország felkészült a huzamosabb háborúra, és katonai termelésben már meg is előzi a NATO-t bizonyos kulcsfontosságú területeken. Egyes források szerint Putyin csak akkor állna meg, „ha Ukrajna védelme erősebb ellenállást tanúsítana” – ellenkező esetben azonban újabb régiókat foglalhat el, például Dnyipropetrovszk, Szumi vagy Harkiv térségében.

Közben kiderült, hogy Donald Trump amerikai elnök – miközben Putyint győzködi – arra szólította fel Zelenszij ukrán elnököt, hogy az ukrán erők ne indítsanak súlyos dróntámadásokat Moszkva ellen. Egyes médiumok szerint a hónap elején éppenséggel arról győzködte, hogy fokozza az orosz területek elleni támadásokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tömegszerencsétlenség az M3-ason, sokan meghaltak a buszbalesetben
cikkünk frissül

Tömegszerencsétlenség az M3-ason, sokan meghaltak a buszbalesetben

Több ember is életét vesztette az M3-as autópályán szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt buszbalesetben – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Orosz drónokat fogtak el egy NATO ország légterében, drónesőt zúdított Ukrajna Moszkvára - Híreink az orosz-ukrán háborúról vasárnap

Orosz drónokat fogtak el egy NATO ország légterében, drónesőt zúdított Ukrajna Moszkvára - Híreink az orosz-ukrán háborúról vasárnap

A szombati nap folyamán Ukrajna a háború egyik legsúlyosabb csapását mérte Oroszországra. Csapást mértek többek között Moszkvára és az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz Nyizsnyij Novgorod megyében található repülőterére is. Szombat estétől kijev folytatta a csapásokat és több száz drónt zúdított az orosz fővárosra. Az orosz külügyminisztérium a hétvégén magyarázatot kért Washingtontól és Ankarától miután a hírek szerint jelentős mennyiségű, Törökországban tárolt amerikai fegyvert és lőszert adnának át Ukrajnának. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború híreivel vasárnap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×