Infostart.hu
eur:
380.93
usd:
322.07
bux:
132429.62
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Mentőalakulatok dolgoznak egy orosz rakétacsapásban találatot kapott lakóépületnél Kijevben 2025. június 23-án, miután reggelre virradóan az orosz hadsereg 16 rakétát és több mint 350 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen. Az ukrán fővárosban legkevesebb hatan meghaltak, tizenkilencen megsebesültek. Kijev és Csernyihiv megyében is vannak áldozatok, hat helyszínen célba találtak a csapásmérő eszközök, huszonöt esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Reuters: Vlagyimir Putyin csak akkor állna meg, ha Ukrajna védelme erősebb ellenállást tanúsítana

Putyin orosz elnököt nem izgatják Donald Trump kijelentései, és kész tovább háborúzni Ukrajnában, amíg nem kötnek békemegállapodást az ő feltételei szerint.

A Reuters hírügynökség a Kremlhez közeli forrásoktól kapta azt az információt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tart Donald Trump bírálataitól, és további területeket akar elfoglalni Ukrajnában. A források szerint a háború addig tart majd, amíg a Nyugat nem lesz hajlandó Moszkva feltételei alapján tárgyalni az orosz vezetéssel.

A három, a Kreml gondolkodását ismerő forrás szerint az orosz vezetés biztos abban, hogy a gazdaság és a hadiipar bírni fogja az újabb amerikai szankciókat, sőt: „evés közben jön meg az étvágy” – fogalmazott egyikük, utalva arra, hogy Putyin akár újabb ukrán területeket is el akar majd foglalni.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn jelentette be, hogy több milliárd dollár értékű fegyverszállítmányt küld Ukrajnának, aminek árát az európai szövetségesek fizetik ki. A szállítmányban többek között Patriot rakétarendszerek lesznek. Trump továbbá ötvennapos határidőt adott Moszkvának a háború leállítására, és ha nem lép, akkor újabb szankciókkal sújthatja Oroszországot. Vlagymir Putyin viszont – a források szerint – „úgy érzi, senki nem tárgyalt vele komolyan a békéről, így folytatja, amíg el nem éri a céljait”.

A célok jól pedig ismertek: Ukrajna semlegessége, a NATO-csatlakozás jogi tilalma, az orosz ajkú lakosság védelme és a már megszállt területek – köztük a Krím, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon – orosz fennhatóságának elismerése a régiók teljes közigazgatási területén. Putyin nyitott lenne egy nagyhatalmak által garantált ukrán biztonsági megállapodásra is, bár ennek részletei homályosak – tették hozzá a Reuters forrásai.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont közben ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna maga dönthessen NATO-tagságáról, és azt is közölte: soha nem fogja elismerni Oroszország szuverenitását az elfoglalt területek felett. A háború jelenleg patthelyzethez közeli állapotban van: az orosz hadsereg a nyár eleje óta több mint 1400 négyzetkilométert foglalt el, de az ukrán védelem még tartja magát.

Trump és Putyin az elmúlt hónapokban több alkalommal is telefonon egyeztetett, de a fegyverszünet részleteiről nem született megállapodás.

A Kreml szerint Oroszország felkészült a huzamosabb háborúra, és katonai termelésben már meg is előzi a NATO-t bizonyos kulcsfontosságú területeken. Egyes források szerint Putyin csak akkor állna meg, „ha Ukrajna védelme erősebb ellenállást tanúsítana” – ellenkező esetben azonban újabb régiókat foglalhat el, például Dnyipropetrovszk, Szumi vagy Harkiv térségében.

Közben kiderült, hogy Donald Trump amerikai elnök – miközben Putyint győzködi – arra szólította fel Zelenszij ukrán elnököt, hogy az ukrán erők ne indítsanak súlyos dróntámadásokat Moszkva ellen. Egyes médiumok szerint a hónap elején éppenséggel arról győzködte, hogy fokozza az orosz területek elleni támadásokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Az Európai Unió új iparpolitikája és a zöld átállás egyre inkább nyersanyag-ellátási korlátokba ütközik: az energetikai átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok jelentős részét az EU teljes egészében importra szorulva szerzi be, gyakran egyetlen partnertől. A jelentés megállapítja, hogy bár Brüsszel és a tagállamok felismerték a problémát, a stratégiai célok hiányos és elavult adatokra épülnek, a 2030-ra kitűzött kitermelési, feldolgozási és újrafeldolgozási referenciaértékek hasraütés-szerűek, miközben az importfüggőség csökkentését célzó intézkedések eddig nem hoztak mérhető eredményt. Az uniós belföldi termelés és feldolgozás bővítése lassan halad, az újrafeldolgozás számos kulcsanyag esetében elhanyagolható, a stratégiai partnerségek és projektek pedig gyakran nem garantálják, hogy a megtermelt nyersanyag ténylegesen az európai piacra kerül. Az e-mobiliátásra építő magyar iparpolitika számára is aggasztóak az Európai Számvevőszék új jelentésének megállapításai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×