Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Elon Musk amerikai milliárdos üzletember, az amerikai kormányzati hatékonyságért felelős adminisztratív testület (Department of Government Efficiency - DOGE) vezetője a kormányzati működés racionalizálása érdekében tett eddigi lépéseit és terveit ismerteti a sajtó képviselőivel Donald Trump amerikai elnök társaságában a washingtoni Fehér Ház elnöki dolgozószobájában 2025. február 11-én. Balról Musk egyik gyermeke, X A Xii.
Nyitókép: MTI/EPA/CNP pool/Aaron Schwartz

Miért csak ennyi volt Elon Musk kormányzati kalandja?

Hivatalosan is feladja szerepét az amerikai kormányban Elon Musk. A milliárdos ezt az után közölte, hogy bírálta Donald Trump elnök adócsökkentési csomagját, apja pedig azt mondta róla, hogy „nem nagyon jó politikus”.

Kidekorált láncfűrésszel érkezett, azt ígérte, hogy a számára létrehozott hivatal élén megnyirbálja a pazarló államot és többször is nyilvánosan csodálatát fejezte ki Donald Trump iránt. Viszont sokan már előre megjósolták, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában, és egyszer kenyértörésre kerül sor Elon Musk és az amerikai elnök között.

Ez a pillanat jött most el, miután az utóbbi hetekben Musk jelezte, hogy a háttérbe vonul a szövetségi közalkalmazottak tömegeit elbocsátó kormányzati hatékonysági hivatal éléről. Szerdán már az elnök adócsökkentési csomagját bírálta – azzal, hogy az masszív költekezést vetít előre, növeli a hiányt és aláássa a hatékonysági hivatal munkáját. Apja pedig egy interjúban azt mondta: a fia nem nagyon jó politikus, de üzletemberként még mindig a csúcson van.

„Szeretnék köszönetet mondani Donald Trump elnöknek a lehetőségért, hogy csökkentsem a pazarló költekezést” – írta Musk.

A Reuters úgy tudja ugyanakkor, hogy nem ő hozta meg a döntést – az „magas személyzeti szinten született”, és Musk nem konzultált Trumppal, mielőtt az X-en közzé tette volna a hírt. Musk apja, a brit Sky Newsnak nyilatkozva közben tagadta, hogy feszültség lenne fia és az elnök között.

A bejelentés egy, a hírek szempontjából „sűrű” napon történt: egy amerikai bíróság épp szerdán tiltotta le Trump elnök globális védővámjait, a bírói testület szerint ugyanis túllépte a hatáskörét.

Azt követően, hogy Elon Musk a kormányzati hatékonysági hivatal élére került és nemcsak drasztikus elbocsátásokba kezdett, hanem alaposan megnyirbálta az Egyesült Államok külföldi segélyprogramjait, bírálatok össztüzébe került. A helyzetet a vállalkozásai is megérezték: esett az általa alapított Tesla részvényárfolyama és visszaestek a cég által gyártott elektromos autók eladásai.

Olyan kérdések is felmerültek, hogy valódi megtakarításokat hoz-e Musk hivatala. Az üzletember először kétbillió dollárnyi spórolásról beszélt, ebből lett később egybillió, majd legutóbb mindössze 150 milliárd. Musk felpanaszolta, hogy komoly ellenállásba ütközött és konfliktusba került a Trump-kormányzat néhány vezető hivatalnokával.

A világ leggazdagabb embere a „különleges kormányzati alkalmazott” besorolást kapta, és így a törvények szerint 130 napig dolgozhatott, ez az időszak május 30-ig tart – írta a Sky.

Muskra közben nagy nyomás nehezedett, hogy szenteljen több időt a vállalkozásainak. A Tesla befektetőinek egy csoportja nyílt levélben követelte, hogy legalább heti 40 órát töltsön a cég ügyeinek intézésével. Szintén Musk vállalkozása az X közösségi médium és a SpaceX űrkutató cég.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×