Az izraeli hadsereg eddig azt a taktikát követte Gázában, hogy a légierő súlyos bombázásai után behatolt egyes területekre, azokat „megtisztította” a Hamász terrorszervezet embereitől, majd a palesztinok lakta övezet határainak közelébe vonult.

A biztonsági kabinet most azonban olyan tervet hagyott jóvá, amely a teljes övezet határozatlan idejű megszállásáról szól. Mindez a palesztin lakosságnak a földsáv déli részére való szorításához és potenciálisan a teljes kitelepítéséhez is vezethet – azt követően, hogy a Hamász 2023. szeptember 7-i, izraeli mészárlása után indított izraeli hadműveletben több tízezren haltak meg.

Erre írta azt az Al-Dzsazíra, hogy a gázai palesztinok „egy második Nakbától” tartanak – a szó „katasztrófát” jelent és ezzel a névvel illetik Izrael állam megalapításának idejét, amikor 1948-ban az arab államok támadása nyomán többszázezer palesztint üldöztek el vagy menekült el a földjeiről.

Ugyanakkor a palesztin ügy iránt elkötelezett katari médium, de más lapok is elismerik, hogy a Netanjahu-kormányzat egyszerre akar kemény tárgyalási pozíciót kivívni a Gázát papíron irányító Hamásszal szemben és kedvezni az izraeli kormányban helyet foglaló nacionalistáknak, akik Gáza elfoglalásáról és izraeli telepek létrehozásáról álmodnak.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök a tervet bejelentve nem magyarázta el, hogyan tudják majd teljesen elfoglalni és megtartani a területet miközben azt mondta, hogy

az északi területek lakosait „saját biztonságuk érdekében” áttelepítik.

Az akciót több tízezer izraeli tartalékos behívásával akarják megtámogatni és valószínűleg csak Donald Trump amerikai elnök, jövő héten induló közel-keleti útja után indítanák meg.

Ejal Zamir tábornok, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke ugyanakkor arra figyelmeztette a minisztereket, hogy a megszállással „elveszíthetik” a Gázába hurcolt izraeli túszokat, akik közül 59-en még mindig életben lehetnek.

A kormány tervének része az is, hogy az övezet déli részén hoznának létre elosztó központokat, ahová az egyes palesztin családok képviselőinek gyalog kellene elmenniük egy két hétre elegendő élelmiszersegély-csomagért. Az ellentmondásos terv értelmében először olyan hírek jöttek, hogy

amerikai magáncégek osztanák el a szállítmányokat az izraeli hadsereg védelme alatt.

Bár a hadsereg nem örül annak, hogy bevonnák a segélyezésbe, Zamir tábornok jelentések szerint összeveszett az izraeli kabinet nacionalista biztonsági miniszterével, Itamar Ben-Gvirrel, aki a segélyraktárak lebombázását sürgette.

Izrael közben egy másik fronton is fokozta háborús erőfeszítéseit, amikor 20 harci gépe, 50 bombát dobott le egy, a lázadó húszik által birtokolt kikötőre a 2 ezer kilométerre fekvő

Jemenben – azt követően, hogy a húszik ballisztikus rakétája egy nappal korábban becsapódott az izraeli Ben Gurion nemzetközi reptéren és több sérülést okozott.

(A nyitóképen: Gázai övezeti célpontokat lő az izraeli tüzérség Dél-Izraelből 2025. május 6-án. A gázai polgári védelem szóvivője közölte, hogy három palesztin életét vesztette a Gázai övezet különböző részein hajnalban végrehajtott izraeli bombázások következtében. Az izraeli hadsereg március 18-án kezdte újra offenzíváját a Gázai övezetben, véget vetve a két hónapig tartó tűzszünetnek.)