Infostart.hu
eur:
359.6
usd:
313.6
bux:
140857.32
2026. július 16. csütörtök Valter
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök a két nappal korábbi parlamenti választások nyomán megalakult munkáspárti kormány első ülését követő sajtóértekezleten a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2024. július 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg pool/Chris J. Ratcliffe

A brit miniszterelnök nagy vihart kavaró bejelentést tett washingtoni látogatása előtt

Keir Starmer a külföldi segélyezési programok korlátozásával teremtene elő pénzt a megnövelt védelmi kiadásokra, tervével azonban nagy felháborodást váltott ki pártja balszárnyán.

Keir Starmer brit miniszterelnök most olyat csinál, amit általában a konzervatívok forszíroznak: megnyirbálja a szent tehénként kezelt brit külföldi segélyezési programokat. A brit politikai baloldal számára a gyarmati múlt bűntudat, és a „klímaigazságosságot” követelő aktivisták szemében Londonnak kötelessége segélyezni a szegényebb országokat, közösségeket. Azt követően azonban, hogy Washingtonban az új Trump-kormányzat világossá tette: az USA nem lesz Európa garantált védelmezője a sokat emlegetett orosz fenyegetéssel szemben, Keir Starmer és más európai vezetők is felismerték, hogy eljött az ideje felpörgetni a védelmi kiadásokat.

A brit miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia azzal fog harcolni a békéért Európában, hogy nemzedékek óta nem látott mértékben növeli a védelmi költségvetést. Ennek az ára pedig a külföldi segélyezés megnyirbálása, amit legutóbb a jelenleg kormányzó Munkáspárt ősi ellenfele, a Konzervatív Párt lépett meg. Úgy tűnik, a brit kormányfő elejét akarja venni, hogy kemény megjegyzéseket kapjon Donald Trumptól, ezért bejelentését két nappal washingtoni útja elé időzítette.

A váratlan bejelentés – amelyet az ellenzéki konzervatívok vezére, Kemi Badenoch „abszolút helyesnek” nevezett – azt jelenti, hogy 2027-re a brit GDP 2,5 százalékára emelkednek a védelmi kiadások. Emellett a vágy az, hogy a védelmi büdzsé elérje a háromszázalékos arányt.

Ez a hidegháború vége óta végrehajtandó legnagyobb védelmiköltségvetés-emelés.

A külföldi segély mértékét egyébként a GDP fél százalékáról 0,3 százalékra csökkenti a brit kormány. Legutóbb, amikor még konzervatív kormányfőként Boris Johnson 2021-ben négymilliárd fonttal csökkentette a külföldi segélyprogramokat, az aktivisták, jótékonysági és segélyügynökségek felháborodással fogadták a hírt, és figyelmeztettek, hogy a kormány több tízezer ember életét sodorhatja veszélybe a világ legszegényebb országaiban.

Az ügynökségek és az aktivisták ezúttal is gyorsan reagáltak, és közölték: sokkolta őket a munkáspárti kormányfő döntése. Nagy-Britannia a világ ötödik legnagyobb külföldi segélyezője. 2023-ban 19 milliárd dollárt fordított ilyen célra az OECD adatai szerint. Eddig az első helyen az Egyesült Államok állt, amelyet Németország, az Európai Unió és Japán követett.

A Donald Trump által felállított kormányzati hatékonysági ügynökség – élén Elon Muskkal – azonban felszámolja Washington egyik legrégebbi külföldi segélyező ügynökségét, több ezer alkalmazottat bocsát el és több ezer alvállalkozó marad megrendelések nélkül. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) megítélése azonban ellentmondásos, például nevezték már az amerikai demokraták pénzosztó szervének is.

Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF szerint Keir Starmer életeket veszélyeztet mostani tervével. A Globális Igazságot Most kampánycsoport szerint a brit miniszterelnök „Donald Trump kedvében akar járni, de ez Nagy-Britannia szégyenének napja”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Beismerték Brüsszelben: 50 millió ember tűnik el nyomtalanul Európából – Honnan lesz nyugdíjunk?

Beismerték Brüsszelben: 50 millió ember tűnik el nyomtalanul Európából – Honnan lesz nyugdíjunk?

Európa népessége a következő évtizedekben egyre öregebb lesz és tovább csökken, ami komoly kihívást jelent majd a munkaerőpiac, az egészségügyi rendszer és a szociális ellátórendszer fenntarthatósága szempontjából, illetve megterheli a költségvetéseket – olvasható az Európai Bizottság most publikált demográfiai jelentésében. A friss becslések szerint a kontinens népessége most tetőzik 450 millió fővel, 2100-ra több mint 50 millióval kevesebb európai lesz majd. Cserébe az évszázad végére majdnem 90 évig fog élni egy átlagos uniós állampolgár, ami mellett valószínűleg fenntarthatatlan lesz a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatár. A negatív trendek alól Magyarország sem tudja kivonni magát, hatékonyabb dolgozókra és bevándorlásra is szükség lehet, hogy a problémát kezeljük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×