eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Palesztinpárti tüntetők sátoroznak a Columbia Egyetem területén New Yorkban 2024. április 25-én, amikor több New York-i egyetem után az atlantai Emory Egyetem és a fővárosi George Washington Egyetem területén is sátortábort létesítettek palesztinpárti hallgatók. Az 50 legnagyobb amerikai egyetem több mint felének területén tartottak palesztinpárti tüntetéseket az elmúlt egy hétben. A megmozdulások nyomán összesen több száz embert vettek őrizetbe a hatóságok tiltott tevékenység, illetve magánterület megsértése miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane

Eldurvult a Gáza-párti tiltakozás az amerikai egyetemeken, már rendőröket kellett bevetni – videók

Az amerikai egyetemi campusokon valóságos táborokat hoztak létre a gázai palesztinokért tüntető diákok. A kivezényelt rendőrök már több száz embert letartóztattak, köztük egy professzort is. Hogyan fajult idáig a helyzet?

1970. május 4-én az ohiói Nemzeti Gárda négy diákot agyonlőtt és kilencet megsebesített a vietnámi háború ellen a Kent állami egyetemen tüntető tömeg elleni fellépésben.

A Gáza-párti és Izrael-ellenes tüntetések az amerikai campusokon egyre inkább kezdik felidézni a 70-es évek eseményeit. Viszont van egy csavar: a diákok egy része – a zsidó származásúak, bár vannak köztük tüntetők is – egyre inkább fenyegetve érzik magukat társaik által.

A különböző amerikai rendőri erők a héten történt összecsapások után több, mint 500 diákot vettek őrizetbe.

Mit akarnak az egyetemi tüntetők?

A diákok üzenete egyszerű: egyetemeiknek nem lehet semmilyen gazdasági kapcsolata Izraellel, olyan cégekkel, amelyek izraeli cégekkel üzletelnek vagy amelyek támogatják a gázai háborút.

Ez a követelés a már hosszú évek óta létező és Izrael kulturális, tudományos és egyéb bojkottjáért kampányoló BDM (Boycott, Divestment and Sanctions – Bojkott, Befektetések felszámolása és Szankciók) nevű mozgalomból nőtt ki, amely a palesztinok kezelése miatt akar bojkottot Izrael ellen.

Egyes amerikai egyetemeken még egyéb, konkrét követelések is elhangzottak, írta a Sky News:

  • ne üzleteljenek fegyvergyártó cégekkel, amelyek Izraelnek szállítanak,
  • ne fogadjanak el kutatási támogatásokat Izraelből, ha a kutatás az ország katonai erőfeszítéseit segíti,
  • nagyobb átláthatóságot az Izraelből érkezett pénzekről és azok felhasználásáról,
  • a befektetett egyetemi megtakarításokat nem kezelhetik olyan alapkezelők, amelyek izraeli cégekből vagy alvállalkozókból profitálnak.

Sok amerikai egyetemen a diákok azt mondják: nem világos számukra, milyen kapcsolata van intézményüknek Izraellel. Közben a nagy pénzalapokkal rendelkező egyetemek kiterjedt befektetési portfólióval rendelkeznek és ezért nem könnyű nyomon követni, milyen kezeken megy át a pénzük.

Tudósítók azt is megjegyzik, hogy bár az amerikai egyetemeknek nyilvánosságra kell hozniuk az ajándékokat, adományokat és szerződéseket, Washington szerint ezt csak az esetek kis részében teszik meg. Körülbelül száz olyan amerikai egyetem van, amely az elmúlt húsz évben deklarálta, hogy adományokat vagy megrendeléseket kapott Izraeltől, 375 millió dollár értékben.

A retorika

A diákok leggyakoribb jelmondata: Szabad Palesztinát! Az azonban nem világos, hogy a „folyótól a tengerig” rigmus ismeretében, milyen területet értenek Palesztina alatt. Izrael támogatói szerint a mai Izraelt is, azaz valójában egy iszlám kultúrájú arab államért tüntetnek, amely a zsidó állam helyébe lépne.

(Közben az október 7-i vérengzést végrehajtó Hamász már az Izrael által 1967-ben elfoglalt területek visszaadásával és a kétállami megoldással is megelégedne – ez viszont a telepesszavazatokkal megtámogatott izraeli jobboldal számára elfogadhatatlan.)

Sok diák szerint Izrael népirtást folytat Gázában – azaz szándékosan és célzottan a palesztinok mint nép ellen lép fel. Az Izrael elleni tüntetést megkönnyíti, hogy a diákok szélsőbalos magja „fehér gyarmatosítónak” látja az izraelieket, akik egy illegitim államot hoztak létre és akik ellen jogos a felszabadító háború.

Áprilisban felpörgött a tiltakozás

Az amerikai campusokon április 17. után harapóztak el a tüntetések, azt követően, hogy a New York-i Columbia Egyetem diákjai sátorokat állítottak fel és azt követelték: az egyetem vonja vissza befektetéseit „az olyan cégektől, amelyek az izraeli apartheidből profitálnak”.

Elea Sun, a palesztinbarát diáktüntetők magjának egyik tagja a Sky-nak elmondta, hogy már hónapok óta dolgoztak a stratégián, de a mostani tüntetések egy része spontán robbant ki.

„Sokat dolgoztunk, sok megbeszélés volt, és amikor elkezdtük, nem tudtuk, hová fut ki. Szerintem senki sem gondolta, hogy így elterjednek a tüntetések”

– mondta.

Ebben a rendőrség akaratlanul is asszisztált, mert amikor április 18-án fel akarta számolni a Columbián a sátortábort és őrizetbe vett 108 diákot, akkor az feltüzelte az ország más részein tüntető tanulókat.

Az egyetemen kedden megjelenő Mike Johnson republikánus kongresszusi házelnököt kifütyülték, és megpróbálták túlkiabálni különböző rigmusok ismétlésével. Ő viszont – más republikánus képviselőkkel együtt – azt követelte, hogy mondjon le az egyetem elnöke, Nemat Shafik, amiért nem számolta fel a sátortábort és nem garantálja a zsidó diákok biztonságát.

Hol tiltakoztak még az amerikai diákok?

  • New York-i Egyetem (NYU): 100 diákot és dolgozót tartóztattak le április 22-én. A rendőrök szerint olyanok is megjelentek, akiknek nem volt közük az egyetemhez. A tüntetők sátorokat állítottak fel és hétfőn Izrael-barát ellentüntetők is megjelentek.
  • Yale Egyetem: az elit intézményben április 22-én 48 tüntetőt (köztük négy nem diákot) vettek őrizetbe, mert nem voltak hajlandók felszámolni a tábort.
  • Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem (California State Polytechnic University): ugyanezen a napon a diákok két egyetemi épületet elfoglaltak, bútorokkal és más tárgyakkal barikádozták el magukat. A rendőrök szerint többszörösen jogsértő módon viselkedtek, de itt csak három embert vettek őrizetbe.

  • Ohiói Állami Egyetem: április 23-án diákok gyűltek össze, hogy „a palesztin néppel való kapcsolataikról” meséljenek. Kettőt közülük letartóztattak illetéktelen behatolás gyanújával, miután többször figyelmeztették őket, hogy maradjanak csendben.
  • Emerson Főiskola: a bostoni intézményben is kedden indult be a tiltakozás. 80 ember, diákok és támogatóik, elfoglalta az udvart. Az egyetemi vezetés figyelmeztette őket, hogy megszegik az előírásokat, mert blokkolják az áthaladást, a tűzoltófőcsapokhoz való hozzáférést, zajonganak és az önkormányzathoz tartozó földön állítanak fel sátrakat. Az egyetemi rendőrség kíséretet biztosított diákoknak és dolgozóknak, miután jelentéseket hallottak, hogy „célzott módon zaklatták Izrael zsidó származású támogatóit”. Itt 108 embert tartóztattak le és négy rendőr megsebesült az összecsapásokban.
  • Texasi Egyetem: a campushoz fenyegető erővel vonultak fel a rendőrök, de a diákok közölték, hogy nagygyűlést terveztek a főépület előtti pázsiton, de az egyetemi vezetés nem tűr el semmilyen rendzavarást. Az incidenst átitatta a politika: a rendfenntartókat Greg Abbott republikánus kormányzó küldte be, aki azt írta az X-en, hogy a tüntetők „antiszemiták” és a tiltakozó diákok kirúgását követelte. Amire gyorsan válaszoltak a demokraták: a kormányzó „a tömeges letartóztatásokat kampányreklámra” használja fel.

  • Dél-Kaliforniai Egyetem: április 24-én itt 93 embert tartóztatott le a Los Angeles-i rendőrség, amely szerint a tüntetők „vandál módon és erőszakosan” léptek fel.
  • Emory Egyetem: az atlantai intézményben a rendőrök gumi- és kábítólövedékkel léptek fel az összecsapásokban. Itt vették őrizetbe Noelle McAfee professzort, a filozófia tanszék elnökét.

Egyes egyetemek vezetése megpróbált tárgyalni a diákokkal, máshol gyorsan a rendőrökhöz fordultak. Április 25-én, az Indianai Egyetemnél a rendőrök pajzsokkal és gumibotokkal rohamozták meg a tüntetőket és 33 embert letartóztattak. Nem sokkal később a Connecticuti Egyetemen a rendőrök elbontották a sátortábort.

Az amerikai egyetemeket szorítja az idő, mert általában május elején tartják a diplomaosztó ünnepségeket és van, ahol ezt már törölték.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×