eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Olaf Scholz német kancellár a német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn új, nagy sebességű ICE-vonatokat előállító gyárának avatóünnepségén Cottbusban 2024. január 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Olaf Scholz zúzhatta szét Ursula von der Leyen NATO-álmát

Lapértesülések szerint a német kancellár akadályozta meg a német EU-főnök jelölését a NATO-főtitkári posztra. Olaf Scholz ugyanis úgy érezte – írják német lapok – hogy Ursula von der Leyen „túlzottan kemény” lett volna Oroszországgal szemben.

Azt, hogy Ursula von der Leyen pályázik a NATO élére, még tavaly lebegtették, de most a német Welt am Sonntag című lap tudni véli, hogy a főtitkári poszthoz vezető úton maga a német kancellár feküdt keresztbe előtte. A lap brüsszeli diplomatákra hivatkozva írta azt, hogy maga Olaf Scholz akadályozta meg a jelölését – ahogy a források fogalmaztak: kategorikusan ellene volt –, mivel túlságosan kemény lett volna Oroszországgal szemben.

A források szerint Scholz ezt elmondta Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, azzal a kommentárral, hogy az egykori német védelmi miniszter jelölése a szövetség élére „hátrány” lenne.

A német kancellárt több helyről bírálták, amiért óvatos, amikor a Moszkvával szembeni fellépésről van szó. Az ukrajnai háború kezdeti szakaszában Berlint például azért támadták, mert vonakodva nyújtott katonai segítséget. Emlékezetes módon a németeken szó szerint gúnyolódtak az először felajánlott „ötezer rohamsisak” miatt és Klicsko kijevi polgármester megkérdezte, legközelebb ötezer párnát küldenek-e.

Tavaly őszre azonban Európában már Németország volt Ukrajna legnagyobb támogatója és azt is bejelentette, hogy 2024-ben megduplázza a katonai segélyt, 4-ről 8 milliárd euróra. Ezzel az összeggel jelentősen túlszárnyalja az Ukrajna-párti retorikában sokkal hangosabb briteket és az EU más államait is.

Kommentátorok azt is megjegyezték, hogy Scholz egy olyan koalíció élén áll, amelyben eltérő véleményeket kellett egy mederbe terelnie, amikor Ukrajna támogatása volt a téma.

A volt német védelmi miniszter, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, von der Leyen kezét azonban már nem kötötte meg a hazai belpolitika, így Vlagyimir Putyin Oroszországának egyik vezető bírálója lett és 2023. elején már a NATO-főtitkári poszt potenciális várományosaként említették az októberben távozó Jens Stoltenberg helyére.

Akkori információk szerint Rishi Sunak brit kormányfő sem támogatta a jelölését – egyrészt, mert utóbb lemondott védelmi miniszterét, Ben Wallace-t szánta a posztra, másrészt mert úgy vélte, hogy von der Leyen „katasztrofális” állapotban hagyta hátra a német hadsereget, a Bundeswehrt, és felvetette az önálló uniós hadsereg létrehozását.

Szóba került Mark Rutte holland miniszterelnök neve, aki a média szerint szeretné, ha kineveznék, de az utóbbi időben igyekezett úgy beállítani, hogy hiba volt ezt szóba hoznia. Versenyben van még Wallace és a spanyol miniszterelnök, Pedro Sanchez.

A NATO-főtitkárt más szervezetek főnökével szemben nem egy publikus és hivatalos folyamatban választják meg, hanem a szövetség képviselőinek zárt ajtók mögött meghozott, egyhangú döntésével. Ezért jelennek meg a médiában időről időre találgatások arról, hogy ki lehet potenciális jelölt és melyek azok az országok, amelyek mellette vagy éppenséggel ellene vannak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Tizenkét év után lett újra magyar tagja a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnökségének, miután Gyenesei Leilát beválasztották az irányító testületbe a tisztújító kongresszuson. A világbajnok öttusázó az InfoRádióban elmondta: a sportág népszerűbbé és jobban eladhatóbbá válhat azzal, hogy a lovaglás helyére bekerült az akadályverseny a számok közé.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×