Azt, hogy Ursula von der Leyen pályázik a NATO élére, még tavaly lebegtették, de most a német Welt am Sonntag című lap tudni véli, hogy a főtitkári poszthoz vezető úton maga a német kancellár feküdt keresztbe előtte. A lap brüsszeli diplomatákra hivatkozva írta azt, hogy maga Olaf Scholz akadályozta meg a jelölését – ahogy a források fogalmaztak: kategorikusan ellene volt –, mivel túlságosan kemény lett volna Oroszországgal szemben.

A források szerint Scholz ezt elmondta Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, azzal a kommentárral, hogy az egykori német védelmi miniszter jelölése a szövetség élére „hátrány” lenne.

A német kancellárt több helyről bírálták, amiért óvatos, amikor a Moszkvával szembeni fellépésről van szó. Az ukrajnai háború kezdeti szakaszában Berlint például azért támadták, mert vonakodva nyújtott katonai segítséget. Emlékezetes módon a németeken szó szerint gúnyolódtak az először felajánlott „ötezer rohamsisak” miatt és Klicsko kijevi polgármester megkérdezte, legközelebb ötezer párnát küldenek-e.

Tavaly őszre azonban Európában már Németország volt Ukrajna legnagyobb támogatója és azt is bejelentette, hogy 2024-ben megduplázza a katonai segélyt, 4-ről 8 milliárd euróra. Ezzel az összeggel jelentősen túlszárnyalja az Ukrajna-párti retorikában sokkal hangosabb briteket és az EU más államait is.

Kommentátorok azt is megjegyezték, hogy Scholz egy olyan koalíció élén áll, amelyben eltérő véleményeket kellett egy mederbe terelnie, amikor Ukrajna támogatása volt a téma.

A volt német védelmi miniszter, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, von der Leyen kezét azonban már nem kötötte meg a hazai belpolitika, így Vlagyimir Putyin Oroszországának egyik vezető bírálója lett és 2023. elején már a NATO-főtitkári poszt potenciális várományosaként említették az októberben távozó Jens Stoltenberg helyére.

Akkori információk szerint Rishi Sunak brit kormányfő sem támogatta a jelölését – egyrészt, mert utóbb lemondott védelmi miniszterét, Ben Wallace-t szánta a posztra, másrészt mert úgy vélte, hogy von der Leyen „katasztrofális” állapotban hagyta hátra a német hadsereget, a Bundeswehrt, és felvetette az önálló uniós hadsereg létrehozását.

Szóba került Mark Rutte holland miniszterelnök neve, aki a média szerint szeretné, ha kineveznék, de az utóbbi időben igyekezett úgy beállítani, hogy hiba volt ezt szóba hoznia. Versenyben van még Wallace és a spanyol miniszterelnök, Pedro Sanchez.

A NATO-főtitkárt más szervezetek főnökével szemben nem egy publikus és hivatalos folyamatban választják meg, hanem a szövetség képviselőinek zárt ajtók mögött meghozott, egyhangú döntésével. Ezért jelennek meg a médiában időről időre találgatások arról, hogy ki lehet potenciális jelölt és melyek azok az országok, amelyek mellette vagy éppenséggel ellene vannak.