Infostart.hu
eur:
363.66
usd:
324.56
bux:
143667.11
2026. október 14. szerda Helén
KYIV, UKRAINE - SEPTEMBER 28: Secretary general of NATO Jens Stoltenberg during meeting with President Volodymyr Zelenskyi on September 28, 2023 in Kyiv, Ukraine. (Photo by Vitalii Nosach/Global Images Ukraine via Getty Images)
Nyitókép: Global Images Ukraine / Getty Images

A NATO főtitkára fontos bejelentéseket tett Ukrajnával kapcsolatban - videó

Jens Stoltenberg újabb, jelentős katonai támogatást ígért Ukrajnának és azt, hogy szorosabbra fűzik a védelmi együttműködést.

NATO-tagországok közösen egymillió drónt szállítanak Ukrajnának, jelentette be Jens Stoltenberg. Közölte még, hogy Kanada, Norvégia és Finnország felszereléseket és pótalkatrészeket ad az ukrán légierőhöz hamarosan megérkező F-16-os harci gépekhez, valamint további támogatást nyújt az ország légvédelméhez.

A főtitkár arról is beszámolt, hogy a szövetség húsz tagországa közös aknamentesítő csoportot hozott létre és ezzel ukránok életeit fogják megmenteni. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott összes katonai segély 99 százalékát a NATO adja. Mint mondta, a szövetség támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy az ukránok megvédjék a szabadságukat.

Arra is emlékeztetett Jens Stoltenberg, hogy az orosz invázió kezdete óta az Egyesült Államok már mintegy 75 milliárd dollárnyi katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást biztosított, illetve a NATO eddig együttesen több mint 100 milliárd dollárral segítette Kijevet. Az ukránok támogatása jó példája a transzatlanti tehermegosztásnak - hangoztatta a főtitkár. Közölte: a lengyelországi Bydgoszczban közös elemzőközpontot hoznak létre. Ennek célja az, hogy a NATO hasznosíthassa az ukránok harci tapasztalatait, míg ők a nyugati katonai szövetség kiképzési rendszerét használhatják.

A NATO főtitkára azzal zárta beszédét, hogy a szövetség változatlanul kiáll Ukrajna és a saját maga biztonsága mellett.

Címlapról ajánljuk
Németh Ferenc az uniós bővítési tervről: a 15 év „próbaidő” erős üzenet a tagországoknak is

Németh Ferenc az uniós bővítési tervről: a 15 év „próbaidő” erős üzenet a tagországoknak is

Az Európai Bizottság külön eljárást javasol az új uniós csatlakozók esetében. Lényegében egy 15 éves próbaidőszakot vezetnének be, és akár a szavazati jogától is megfoszthatnák az új tagállamot, ha az uniós értékekkel szemben lépne fel. Az eljárást nem titkolt módon a nyugat-balkáni országok tervezett csatlakozása miatt vezetnék be. Az új módszerről Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Két napra eltűnik a Fidesz-KDNP

A frakciószövetség áttekinti és értékeli Magyarország jogállami és gazdasági lejtmenetét.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
Ma megszólal Christine Lagarde - Mutatjuk, mi történik a tőzsdéken

Ma megszólal Christine Lagarde - Mutatjuk, mi történik a tőzsdéken

Továbbra is az AI-vállalatok és az iráni konfliktus fejleményei vannak a befektetői figyelem középpontjában, tegnap például kifejezetten gyengén teljesítettek a chipgyártók, miután tovább erősödtek a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási buborékkal kapcsolatos félelmek, illetve a kínai verseny fokozódása miatti aggodalmak. Izgalmakból ma sincs hiány, a befektetők Christine Lagarde EKB-elnök megszólalásaira és a Nemzetközi Energiaügynökség havi olajpiaci jelentésére figyelhetnek, de a nap legfontosabb közlése az amerikai szeptemberi infláció lesz, ami érdemben befolyásolhatja a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozásokat. Egyelőre emelkedést láthatunk az európai tőzsdéken. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×