Infostart.hu
eur:
362.18
usd:
312.24
bux:
131773.44
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
A Republikánus Párt elnökjelöltségéért küzdő Donald Trump volt amerikai elnök önkéntesekhez beszél az Iowa állambeli Hotel Fort Des Moinesben 2024. január 14-én. A Republikánus Párt január 15-én előválasztást tart Iowa államban. Az amerikai elnökválasztás 2024 őszén esedékes.
Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik

Dúl a harc az amerikai republikánusoknál, hogy ki legyen Donald Trump alelnökjelöltje

Az Egyesült Államokban Donald Trump megállíthatatlannak tűnik a republikánus elnökjelöltségért folytatott versenyben, de ki lesz az alelnök-jelöltje? Trump első elnöksége alapján a poszt hálátlan feladat, de nagy lehetőség is lehet.

Azelőtt, hogy a beült volna a Fehér Házba, Donald Trump arról volt híres (más dolgok mellett), hogy az Apprentice, az a Tanonc című vállalkozói valóságshow-t vezette. Az amerikai verzióban a fiatal jelöltek – akik mind egy szálig úgy néztek ki, mintha plasztikai sebész javította volna fel őket – szinte képesek voltak egymás torkát is elvágni, hogy megszerezzék az áhított főnyereményt – Donald Trump befektetését a kitalált vállalkozásukba.

Most hasonló a tolongás az alelnökjelölti posztra. Pedig, mint a Guardian című lap emlékeztet, a Trump első elnöksége idején a helyettesi posztját betöltő Mike Pence mandátuma úgy járt le, hogy a Trump-hívők árulónak kiáltották ki és a vérét követelték. Normális esetben az amerikai liberálisok ugyanúgy gyűlölték volna az ókonzervatív Pence-t, mint főnökét, de gerincesnek látták, mert szembement vele és elfogadta Joe Biden választási győzelmét, továbbá hajlandó volt hitelesíteni azt a Kongresszusban.

Pence már a múlt és a legutóbbi, New Hampshire-i előválasztáson ott legyeskedtek Donald Trump körül azok, akik úgy hiszik, hogy jobbak a kilátásaik. „Ez olyan, mint az Apprentice. Ezek az emberek képesek megalázni magukat és helyezkedni a lehetőségért” – mondta Kurt Bardella stratéga a rivális demokrata táborból. 2016-ban a háromszor nősült Trumpnak azt tanácsolták, hogy olyan alelnököt válasszon, aki behozza neki a szociálisan konzervatív, evangélikus, republikánus szavazók voksait. Ő lett Pence. Most az a vélekedés, hogy a külvárosi, ingadozó szavazókat képviselő alelnökjelöltre van szüksége. Így az ideális ember erre a szerepre egy nő, méghozzá színes bőrű vagy latin származású politikus.

David Paleologos választási szakértő szerint ami fontos: legyen mérhetetlenül lojális Trumphoz és szerinte egy latino nő lenne a legjobb, mert ez a leggyorsabban növekvő demográfiai csoport az Egyesült Államokban. Így merült fel Elise Stefanik New York-i republikánus képviselőnő neve, aki ugyan se nem latin, se nem fekete, viszont jártas a Kongresszus ügyeiben, ráadásul a negyedik legfontosabb republikánus a Házban. A The Hill című oldal szerint Stefanik képviselő asszony „gyorsan előretört a Trump alelnökjelölti posztjáért folyó versenyben”. Egy ideje már Trump mellett kampányol a pártjában, a közösségi médiában megjelent bejegyzései pedig erősen az exelnök retorikáját idézik.

Ami talán a legfontosabb: a 39 éves képviselőnő olyan törvényhozási lépéseket tett, amelyek kidomborítják Trump iránti lojalitását.

Például, kezdeményezte, hogy semmisítsék meg a 2021. január 6-i capitoliumi attak nyomán a volt elnök ellen indított vádeljárás iratait. „A kulcs ez: Trump belső körében van” – mondta egy mindkettőjüket jól ismerő forrás. „Ő Trump fő védője a Házban és ezt mindenki tudja” – tette hozzá.

Ugyancsak Elise Stefanik volt az, aki szabályosan feltörölte a padlót a három vezető egyetem, köztük a Harvard dékánjaival, amikor egy bizottság meghallgatást tartott a gázai háború nyomán a campusokon megerősödött antiszemitizmus kérdésében.

„Szégyentelenül hajt a posztra, nincs más magyarázat arra, amit csinál. Kínosan érzem magam miatta, de ő nem, mert egyetlen karrier célja van.

Bármit képes kimondani, ami Trumpnak tetszik”

– vélekedett Larry Sabato, a Virginiai Egyetem politológiai intézetének főnöke.

A New York-i képviselőnő mellett a másik potenciális jelölt Kristi Noem, újraválasztott dél-dakotai kormányzó, aki arról híres, hogy a pandémia idején nem volt hajlandó kötelezővé tenni a maszkviselést. De még szóba jöhet alelnökjelöltként Tim Scott dél-karolinai szenátor is, aki színes bőrű és így talán voksokat tudna hozni Trumpnak egy hagyományosan demokrata-párti táborból.

De még akad jó néhány potenciális Trump-alelnök aspiráns, íme néhány lehetséges jelöltek közül:

  • Sarah Huckabee Sanders – Arkansas kormányzója, Trump volt fehér házi sajtófőnöke
  • Ben Carlson – Trump voltl minisztere
  • Kari Lake – hajszál híján alulmaradt volt arkansasi kormányzójelölt, jelenleg szenátorjelölt
  • Byron Donalds – floridai kongresszusi képviselő
  • Marjorie Taylor Greene – georgiai kongresszusi képviselő, ismert Trump-lojalista
  • JD Vance – ohioi szenátor

Viszont akivel szemben nagy az ellenállás: Nikki Haley, Trump jelenlegi riválisa a jelöltállító-versenyben. Ő az exelnök volt ENSZ-nagykövete. Még saját maga is azt mondta az alelnökjelöltségéről, hogy „szó sem lehet róla”, míg Trump azt, hogy „valószínűleg nem rá esne a választása”. Mi több még „madáragyúnak” is nevezte, míg Haley az életkora és mentális képességei miatt szólt be neki. Emellett Haley nagy külpolitikai héja, Ukrajna feltétlen támogatója.

„Ha egy ilyen páros lenne, akkor én nemhogy nem szavaznék rá, hanem a leghatározottabban ellene kampányolnék” – mondta Tucker Carlson ismert jobboldali médiaszemélyiség.

Trump közben „lebegtet” – azt állítja: már döntött, de azért még hívogatja a támogatóit, hogy kit válasszon. Ebben a választási évben különösen fontosnak tűnik az alelnökjelöltek személye, mivel Joe Biden 81 éves, vélhető ellenfele, Donald Trump pedig 77.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Kína tologatja maga előtt Tajvan függetlenségi problémáját, és az Egyesült Államok sem foglal egyértelműen állást a kérdésban, ami jelenleg mindkét félnek jó, de hosszú távon nem lehet megoldás - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kína számára Donald Trump jó amerikai elnök, mert gyakran konfrontálódik akár a saját szövetségeseivel is.

Jelképes helyről üzent a magyar–lengyel barátságról Magyar Péter

Magyar Péter örül, hogy a magyar–lengyel kapcsolatok visszakerülhetnek megérdemelt helyükre. Ezt maga a miniszterelnök hangsúlyozta kedden, miután udvariassági látogatást tett Grzegorz Rys bíborosnál, krakkói érseknél a Wawelben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar Péter kormánya hétfőn tartotta második ülését, amelyen több érzékeny területen – köztük a költségvetés, az egészségügy, a paksi atomerőmű és az MTVA működése kapcsán – soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A kabinet szerint az Orbán-kormány eltitkolt tételekkel és valótlan adatokkal hagyta hátra az idei büdzsét, amit a Fidesz–KDNP visszautasított. Közjogi feszültséget okozott, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megtagadta a lemondást, a miniszterelnök pedig ismét távozásra szólította fel. A külpolitikai irányváltás részeként magyar–ukrán tárgyalások indulnak a kárpátaljai magyarok jogairól, Magyar Péter első hivatalos külföldi útja pedig Lengyelországba vezet. Magyar Péter kedd reggel újabb részleteket osztott meg a nyilvánossággal a 2024-ben kirobbant ügyhöz kapcsolódó, a bicskei gyermekotthonban történt elnöki kegyelemről. Kármán András és Kapitány István miniszterek pedig tárgyalnak az Európai Bizottság képviselőivel az EU-források kiszabadításáról. A kormányalakításról és a kapcsolódó döntésekről folyamatosan frissülő tudósításban számolunk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×