Infostart.hu
eur:
387.65
usd:
334.35
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Zuzana Caputova szlovák államfő (j) voksol egy bazini szavazóhelyiségben 2023. szeptember 30-án, a szlovák parlamenti választások napján.
Nyitókép: MTI/TASR/Michal Svítok

Ketten már biztos megmérkőznek az államfői posztért Szlovákiában – még egy hét maradt a jelölésre

A jelenlegi köztársasági elnök, Zuzana Čaputová mandátuma július 15-én jár le, az államfői tisztségért Ivan Korčok és Peter Pellegrini már biztosan indul.

Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök mandátuma június 15-én lejár, az államfő már tavaly bejelentette, nem indul újra a tisztségért. A szlovák elnökválasztáson kétféle módon lehet indulni. Elnökjelöltet legalább 15 parlamenti képviselő állíthat, a polgári jelölteknek pedig legalább 15 ezer választópolgár aláírását kell összegyűjteniük.

A második legnagyobb szlovák kormánypárt, a Hlas képviselői hétfő délután hivatalosan is leadták pártelnökük, Peter Pellegrini parlamenti elnök jelölését az államfői posztra. A Hlas 26 tagú frakciójának aláírásait iktatták a pozsonyi törvényhozás épületében. Hivatalosan ezzel Peter Pellegrini lett a második jelölt, aki harcba száll Szlovákia köztársasági elnökének székéért. Az első Ivan Korčok diplomata, volt külügyminiszter, aki múlt pénteken adta le a parlamentben az elnökjelöltségéhez szükséges aláírásokat tartalmazó íveket. Több mint 40 ezer aláírást gyűjtött össze a lakosoktól. A törvény értelmében a posztért olyan 40 évnél idősebb szlovák állampolgár indulhat, akinek Szlovákiában van az állandó lakhelye.

Mindkét jelölt – Peter Pellegrini és Ivan Korčok is – Besztercebányáról származik, és mindketten tapasztalt politikusnak számítanak. Ám míg Korčok a kormány ellensúlyaként tekint az elnöki posztra, addig Pellegrini együttműködésre törekszik. „Az elnöki posztra a kormány ellensúlyaként tekinteni téves szemlélet” – fogalmazott Peter Pellegrini, aki megválasztása esetén lemondana pártja, a Hlas elnöki posztjáról és a parlament házelnöki tisztségéről is.

Peter Pellegrinin és Ivan Korčokon kívül más jelölt még nem adta le a jelöléshez szükséges dokumentumokat. Erre január 31-ig van lehetőség. Indulási szándékát korábban Ján Kubiš, Robert Fico miniszterelnök egyik korábbi kormányának külügyminisztere is bejelentette már. Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke is gyűjti még az aláírásokat. A legkisebb kormánypárt elnöke annak ellenére is megméretteti magát, hogy Robert Fico kijelentette, pártja, a Smer ebben a kérdésben teljes mértékben Pellegrinit támogatja. A szlovákiai magyar párt, a Magyar Szövetség decemberi kongresszusán pedig arról döntött, hogy Forró Krisztián pártelnök lesz a párt saját köztársaságielnök-jelöltje.

Az elnökválasztási kampány már január 9-én elkezdődött. A jelölteknek ettől a naptól számítva minden kampányra fordított összeget egy transzparens számlán kell vezetniük, amelyet nyilvánosan is hozzáférhetővé kell tenni. A jelöltek a kampány során összesen legfeljebb félmillió eurót költhetnek el. A választás napja előtt 48 órával kampánycsend lép életbe. Az elnökválasztás első fordulója két hónap múlva, március 23-án, szombaton lesz. Az esetleges második fordulóra április 6-án kerül sor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×