Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.6
bux:
122011.12
2026. január 16. péntek Gusztáv
Izraeli katonák egy dél-izraeli gyülekezési ponton, a Gázai övezet határának térségében 2023. november 24-én, miután életbe lépett a négynapos tűzszünet Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet között. A Hamász fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajtott végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Jobb nem tudni, hogy milyen alkudozás folyik a gázai túszok érdekében - tűzszünetről tárgyalnak a Közel-Keleten

Izrael fokozta a harci cselekményeket Gázában, miközben az Egyesült Államok csütörtök délután azt mondta: “nagyon komoly tárgyalások folynak” egy új izraeli-Hamász tűzszünetről. A palesztin szervezet azonban egyelőre totális izraeli kivonulást követel Gázából.

Csütörtökön intenzívebbé váltak a harcok Gázában – Izrael különösen sok bombázást hajtott végre, a Hamász pedig azt tette világossá, hogy még mindig tudja rakétáival fenyegetni Tel-Avivot.

A palesztinok lakta szűk tengerparti sávban reggel sűrű fekete füst szállt fel, miközben a levegőben repülők köröztek és másodpercenként becsapódott egy-egy bomba a kézifegyverek hangja közepette.

Északabbra, Tel-Aviban, Izrael „kereskedelmi fővárosában” megszólaltak a légvédelmi szirénák és a levegőben a Vaskupola védelmi rendszer által lelőtt rakéták robbantak fel. A támadást a Hamász katonai szárnya vállalta magára, amely ezzel válaszolt a palesztin civilek halálára.

Mindeközben, a kulisszák mögött „nagyon komoly” tűzszüneti tárgyalások folynak – ezt állította az Egyesült Államok. Ismail Hanijeh, a Hamász politikai vezetője Egyiptomba érkezett, tűzszüneti tárgyalásokra. A katonai – avagy terror – szárny rakétás akciója azt volt hivatott alátámasztani, hogy 10 hét háború után is számolni kell a Hamász katonai erejével, annak ellenére, hogy Izrael lerombolta a Gázai övezet nagy részét.

Az izraeli határhoz közeli, északi Dzsabalia lakosai azt mondták

az izraeli mesterlövészek miatt senki sem tud elmenekülni.

De közben intenzív harcok is folynak – mondták a Reutersnek palesztinok, akik úgynevezett elektronikus SIM-kártyákat használva tudnak rákapcsolódni az izraeli mobilhálózatra. Közben azonban az övezet nagy részében kommunikációs áramszünetet léptettek életbe az izraeliek.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO csütörtökön azt mondta, hogy a napokban leállt az utolsó észak-gázai kórház is.

Közben, a szomszédos Egyiptomban második napja tárgyal a Hamász politikai főnöke, ami „ritka közbelépés a részéről” – írta a Reuters. Bár olyan hírek szivárogtak ki, hogy a terrorszervezet feltételei (hogy Izrael vonuljon ki Gázából) elakaszthatják a tűzszüneti megbeszéléseket a és a további izraeli túszok elengedését, John Kirby, fehérházi szóvivő volt az, aki azt mondta, hogy „komoly tárgyalások vannak folyamatban”.

Hanijeh Hamász-főnöknek a Reutersnek nyilatkozó médiatanácsadója, Taher Al-Nono közölte: csak akkor hajlandók a túszok elengedéséről beszélni, ha Izrael teljesen leállítja az offenzívát és növeli a beengedett humanitárius segély mértékét. Ezt az álláspontot - egy csütörtöki nyilatkozat szerint – más palesztin csoportok is támogatják, és a Hamász mindezt „palesztin nemzeti döntésnek” nevezte.

Egy forrás szerint azonban az egyiptomiak arról tárgyalnak a palesztinokkal, hogy mely izraeli túszokat engednék el, ha mégis összejönne egy újabb tűzszünet. Izrael követelése az, hogy a fennmaradó 120 túsz közül az összes nőt és beteg férfit engedjék el. Izrael lebegtette, hogy komoly bűncselekményekért elítélt palesztinokat is elengedhet cserébe. Tudósítók megjegyzik: Hanijeh a múltban csak akkor jelent meg tárgyalásokon, amikor potenciális előrehaladás volt kilátásban.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×