Infostart.hu
eur:
360.91
usd:
316.67
bux:
141500.74
2026. július 14. kedd Örs, Stella
A szlovák különleges ügyészség tervezett megszüntetése miatt tüntetnek az ellenzéki pártok felhívására Pozsonyban 2023. december 12-én.
Nyitókép: MTI/AP/TASR/Jaroslav Novak

Több ezren tüntettek a Fico-kormány ellen

Több ezren tüntettek kedd este Pozsonyban és Szlovákia nagyvárosaiban a kormány közelmúltban hozott intézkedései ellen. A tüntetést azért hívták össze, mert Robert Fico kabinetje előzetes egyeztetés nélkül akarja felszámolni a különleges ügyészséget, ami a legsúlyosabb bűncselekmények vizsgálatával foglalkozik; lényegében szétverné a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökséget, és a korrupcióért járó büntetéseket is csökkentené.

Amíg kedd este Pozsony főterét és a Hviezdoslav teret forraltbor és sült gesztenye-illattal átszőtt karácsonyi áhítat lengte be, addig a pár száz méterrel arrébb található Szlovák Nemzeti Felkelés terén tízezernél is többen – egyes becslések szerint 12-15 ezren – gyűltek össze, hogy kinyilvánítsák nemtetszésüket Robert Fico kormánya felé. A fővároson kívül további tíz városban vonultak utcára az emberek, mert a Fico-kormány meg akarja szüntetni a Különleges Ügyészi Hivatalt, aminek kulcsfontosságú szerepe van a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemben, valamint módosítanák a büntető törvényeket.

Pozsonyban ez már a harmadik kormányellenes tüntetés volt az elmúlt hetekben, az előző kettő alkalmával más helyszínen gyülekeztek a demonstrálók, akik száma a téli időjárás és a karácsonyi készülődés ellenére növekedett. A tüntetést három ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia, a Kereszténydemokrata Mozgalom, valamint a Szabadság és Szolidaritás szervezte.

A tömeg a „nem fogunk hallgatni”, „Ficót Oroszországba” és a „Ficót a börtönbe” jelszavakat skandálta.

„A kormány megkísérli lerombolni a jogállamiságot” – mondta az egyik tüntető. A felszólalók mindenekelőtt a kormány igazságügyi intézkedései ellen emeltek szót. Branislav Gröhling volt oktatásügyi miniszter pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök csatlósának és a szlovákiai maffia fejének nevezte Robert Fico kormányfőt. Erős pillanata volt a pozsonyi tüntetésnek, amikor felolvasták a 2018-ban meggyilkolt oknyomozó újságíró, Ján Kuciak és jegyese, Martina Kušnírová családjainak a levelét, amiben az újságíró hozzátartozói arra hívták fel a figyelmet, hogy „az államot korábban elrabló erők most újra a jogállam leépítésére törekszenek”.

„Ha szükséges lesz, és nem vonják vissza a maffiabarát intézkedéseiket, januárban újabb tüntetéseket szervezünk. Látjuk, hogy ezeknek van értelme” – fogalmazott Michal Šimečka, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Progresszív Szlovákia elnöke.

A kedd esti megmozdulások időpontjával nagyjából egy időben látott napvilágot az AKO közvélemény-kutató ügynökség felmérése is, aminek eredménye ugyancsak arra mutat rá, hogy többen elégedetlenek a Robert Fico vezette kormány eddigi lépéseivel, mint ahányan elégedettek azzal.

A megkérdezettek 40 százaléka elégedett a Fico-kabinet eddigi munkájával. A válaszadók 47 százaléka azonban elégedetlen a kormány lépéseit illetően.

A felmérésben résztvevők 13 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.14. kedd, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

Az Európai Bizottság 2026-os adózási jelentése szerint az uniós adóbevételek 2024-ben 7100 milliárd euróra nőttek, a növekedést pedig szinte teljes egészében a munkajövedelmek adóztatása hajtotta – a dolgozókkal fizettetik meg a költségvetések túlfeszítésének árát. Miközben a politikai retorika zöldebb és egyszerűbb adórendszert ígér, a környezetvédelmi adók bevétele csökken, a tőkeadók sérülékenyek, a munkaterhek pedig több tagállamban is emelkednek. Magyarország az uniós átlagnál jóval kisebb adóterhelést mutat, és az elmúlt évtizedben a legnagyobb mértékben faragta le a béreket terhelő adókat az EU-ban, ám a kiesést egyre inkább a fogyasztási adókra – különösen az áfára – hárítja, ami az alacsony jövedelműeket aránytalanul sújtja. A kedvező foglalkoztatási ösztönzők mögött sérülékeny költségvetési szerkezet húzódik, ez pedig egyre fájdalmasabb helyzetet teremthet a kormánynak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×