Magyar Péter azt mondta, Sulyok Tamás köztársasági elnöknek két lehetősége maradt: vagy még most benyújtja a lemondását, vagy 5 napon belül aláírja az Alaptörvény-módosítást, hogy hatályba lehessen léptetni. A miniszterelnök szerint lett volna ennek más módja, megpróbálták személyes egyeztetéssel és szakmai érvekkel, de aztán megzsarolták vagy más történt, esetleg „majd megírja az emlékirataiban”, de most már – mivel tartalmi kifogást már nem fogalmazhat meg és előzetes normakontrollt sem kérhet az Alkotmánybíróságtól az Orbán-kormány módosítása miatt –, és nyilvánvalóan nem szenved közjogi érvénytelenségben ez a módosítás.

A miniszterelnök közölte, hogy a választók döntését hajtották végre és ebben semmilyen beadvány sem semmi nem akadályozhatja meg a kormányt.

Érdekesnek nevezte Orbán Viktor Fidesz-elnök reakcióját (erről itt írtunk), és azt mondta, hogy „teljesen szétesett az egykori állampárt, ami teljesen elképzelhetetlennek tűnt korábban”. Ennek a szétesésnek szerinte utolsó fázisában vagyunk, Gulyás Gergely frakcióvezetői posztjáról történő lemondásával kapcsolatban pedig azt mondta, hogy annak nem volt valóságalapja, mondvacsinált indokkal történt, egyeztetés nélkül jelentette be a lemondását. „Innen csak lejjebb van” – mondta Magyar Péter, hozzátéve, hogy bárki is lesz a szétesés szélén álló frakcióközösség vezetője, Gulyás Gergelynél csak rosszabb lehet.

Demokratikusan megválasztott parlament demokratikus többsége egyértelmű döntést hozott, amelyre a magyar emberektől kért és kapott teljesen egyértelmű felhatalmazást – értékelte a hétfői országgyűlési szavazást.

Az Országgyűlés most kezdi sürgős eljárásban a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalról szóló törvényt tárgyalni a parlament, szeptemberre reményei szerint meglesznek a vezetői is egy nyílt eljárás nyomán. Zajlik az egykori ügynökakták nyilvánosságra hozatalához szükséges törvénnyel kapcsolatos munka és az uniós források hazahozatalához szükséges munka is – sorolta.

Kérdésre válaszolva elmondta: le fognak ülni a többi frakcióvezetővel tárgyalni arról, hogy ki lehetne a következő köztársasági elnök. Az ügyről még nemhogy a Tisza-frakció nem tárgyalt, de még a párt elnöksége sem. Megvárják, hogy aláírja a köztársasági elnök a módosítást, utána 30 napja van az Országgyűlésnek új elnököt választania. Ha sikerül megfelelő jelöltet találni, akkor egyértelmű lesz szerinte a társadalom reakciója, nem lesz idő lakossági szavazásra.

Magyar Péter szerint ha bármilyen más dolgot tesz Sulyok Tamás, mint a fentebb felsorolt két lehetőség, ha bármilyen beadványt ad az Alkotmánybírósághoz, akkor szembe megy az Alaptörvénnyel és elkerülhetetlen a megfosztási eljárás megindítása, a jogköreinek megvonása és az Országgyűlés elnökének felhatalmazása helyettesítésre és ideiglenes aláírásra. „Bízom benne, hogy látja, hogyan porlad szét ez a hátország, akik őt is fenyegették vagy zsarolták, nem tudják, mivel – nem érdemes itt utóvédharcot folytatni” – fogalmazott.

Az 1990-es rendszerváltás nagy adóssága elmondása szerint, hogy olyan alkotmánya legyen az országnak, amit mindenki szeret, elfogad. Ki fog nyílni nagyon sok érzékeny kérdés. Most kell egy alkotmányozási folyamat, nem biztos, hogy népszavazás kell a kérdésekről. Ő a nép által történő köztársaságielnök-választást preferálja, de elfogadja, ha a többség nem ezt szeretné. „Szó sincs” arról, hogy ő maga akarna elnök lenni és valamiféle elnöki köztársaságot kívánna létrehozni. Az ideiglenes köztársasági elnököt az Országgyűlés fogja megszavazni.

A Velencei Bizottság korábban 27 észrevételt tett, de az Orbán-kormány ezekből semmit nem fogadott meg. Nem számít negatív véleményre a bizottságtól, a magyar kormány is tett javaslatokat. Nem véletlen, hogy a szervezet úgy döntött, nem hoz gyors döntést, egy összetett helyzet van most – mondta Magyar Péter. Ha van olyan kritika, amit mégis megfogalmaz a Velencei Bizottság, akkor épp egy alkotmányozási folyamatban lesznek, be lehet építeni ezeket az észrevételeket.

Az, hogy lesz-e 18. Alaptörvény-módosítás, attól függ, milyen hosszan fog tartani az alkotmányozás. Ha lehetne tudni, hogy 3 hónap alatt lezajlik, akkor könnyen lehetne mondani, hogy nem lesz, de ez a gyorsaság nem valószínű a kormányfő szerint.