Infostart.hu
eur:
360.91
usd:
316.67
bux:
141500.74
2026. július 14. kedd Örs, Stella
Petr Fiala cseh miniszterelnök az Európai Unió cseh elnökségének politikai programját ismertető sajtótájékoztatón a prágai Hrzan-palotában 2022. június 15-én. Csehország 2022. július 1-től tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. A felirat jelentése: Európa mint feladat.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Kemény ítéletet mondtak a csehek

Korábban soha nem látott szintre, mindössze 17 százalékra süllyedt a kormány iránti bizalom Csehországban – derült ki a CVVM akadémiai közvélemény-kutató intézet országos felméréséből. A külföldi politikusok közül Zuzana Čaputová szlovák államfő a legszimpatikusabb a cseheknek, megelőzve a francia és az ukrán elnököt.

A mintegy két éve hivatalba lépett, Petr Fiala miniszterelnök vezette cseh koalíciós kormány bizalmi indexe idén tavasszal még 30 százalék felett mozgott, majd nyáron 25 százalékra, most pedig 17 százalékra esett vissza. A kormány iránti bizalomvesztést az elemzők alapvetően az utóbbi hónapokban elfogadott gazdasági és szociális intézkedéseknek tulajdonítják, amiket a kabinet az állami költségvetési hiány csökkentésének érdekében hozott.

A kormányzat támogatottságának csökkenését jelzi a pártok népszerűsége is. A legnagyobb támogatottságnak az ellenzéki ANO mozgalom örvend. Andrej Babiš korábbi miniszterelnök pártjára novemberben a megkérdezettek mintegy 35 százaléka szavazott volna, míg a legerősebb kormánypártra, a Polgári Demokrata Pártra mindössze 13 százalék. A CVVM intézet felmérésből az is kiderül, hogy

az országban uralkodó politikai helyzettel a megkérdezettek 69 százaléka elégedetlen, az elégedettek aránya pedig csak 10 százalékos.

A csehek továbbra is leginkább a polgármesterek és a helyi önkormányzatok munkáját értékelik pozitívan. A polgármesterekben a megkérdezettek 67 százaléka bízik, a helyi önkormányzatokban 62 százalék. Az október és november folyamán készített felmérés szerint a hazai politikusok közül a legnagyobb bizalomnak Petr Pavel köztársasági elnök örvend 52 százalékkal.

A közvélemény-kutatás a külföldi politikusok népszerűségi indexét is vizsgálta. A külföldi politikai vezetők közül a csehek Zuzana Čaputová szlovák államfőben bíznak a leginkább, és Vlagyimir Putyin orosz elnökben a legkevésbé. Čaputová volt az egyetlen a külföldi politikusok közül, akinek bizalmi indexe magasabb volt a bizalmatlansági indexénél, a megkérdezettek 52 százaléka tartja őt szimpatikusnak.

A szlovák elnököt Emmanuel Macron francia elnök követi a csehek népszerűségi listáján, akinek a válaszadók 33 százaléka szavazott bizalmat, 45 százaléka azonban bizalmatlan vele szemben. Volodimir Zelenszkij a harmadik volt a sorban.

Az ukrán elnökben a cseh lakosság 28 százaléka bízik, 62 százalékának azonban nem szimpatikus. A cseh lakosság az orosz elnökben bízik a legkevésbé, 82 százalékuknak ellenszenves Vlagyimír Putyin a felmérés szerint.

A második helyen Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök áll, akiben a válaszadók 75 százaléka nem bízik. Volodimir Zelenszkij ebben a rangsorban is a harmadik helyre került, holtversenyben Joe Biden amerikai elnökkel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.14. kedd, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

Az Európai Bizottság 2026-os adózási jelentése szerint az uniós adóbevételek 2024-ben 7100 milliárd euróra nőttek, a növekedést pedig szinte teljes egészében a munkajövedelmek adóztatása hajtotta – a dolgozókkal fizettetik meg a költségvetések túlfeszítésének árát. Miközben a politikai retorika zöldebb és egyszerűbb adórendszert ígér, a környezetvédelmi adók bevétele csökken, a tőkeadók sérülékenyek, a munkaterhek pedig több tagállamban is emelkednek. Magyarország az uniós átlagnál jóval kisebb adóterhelést mutat, és az elmúlt évtizedben a legnagyobb mértékben faragta le a béreket terhelő adókat az EU-ban, ám a kiesést egyre inkább a fogyasztási adókra – különösen az áfára – hárítja, ami az alacsony jövedelműeket aránytalanul sújtja. A kedvező foglalkoztatási ösztönzők mögött sérülékeny költségvetési szerkezet húzódik, ez pedig egyre fájdalmasabb helyzetet teremthet a kormánynak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×