eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Alekszandr Dugin orosz ideológus a meggyilkolt lánya, Darja Dugina újságíró, filozófus ravatalán a moszkvai Osztankinói tévétoronyban 2022. augusztus 23-án. A 29 éves újságírónővel pokolgépes merénylet végzett augusztus 20-án. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az ukrán állampolgárságú Natalja Vovkot gyanúsította meg Dugina meggyilkolásával.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Macskaszállító boxba dugták az ukránok az orosz főideológusnak szánt bombát

Az ukrán kémszolgálat szervezte meg tavaly a Putyin orosz elnök „főideológusa” elleni merényletet, amelyben a lánya halt meg. A Washington Post szerint egy macskahordozóba rejtették a becsempészett pokolgép részeit.

Alekszandr Dugin orosz nacionalista filozófus és az Ukrajna elleni háború támogatója régóta szálka az ukrán vezetés – és az Egyesült Államok – szemében is. Így nem csoda, hogy az életére törtek, de a tavaly augusztusi merényletben 29 éves lánya, Darja Dugina vesztette az életét – mivel egy eseményről hazatartva autót cserélt az apjával.

Hetekkel korábban egy anya és 12 éves lánya Észtországból Oroszországba hajtott egy "telepakolt" autóban, amelyben egy macskahordozó is volt. A Washington Post szerint ebben a boxban lévő rejtett rekeszben voltak annak a pokolgépnek a részei, amely Duginával végzett. Az amerikai lap ezt az akciót ismerő, meg nem nevezett biztonsági tisztviselőkre hivatkozva írta.

A szerkezet részeit becsempésző nő ugyanabban a lakóparkban bérelt lakást, mint Dugina, és megfigyelte őt a művelet előtt – állították orosz tisztviselők.

Az amerikai lap cikkét maga Dugin is kiposztolta az X-re.

Kijev tagadta, de Washington szerint ukrán ügynökök a felelősek

Oroszország napokon belül azzal vádolta meg az ukrán biztonsági szolgálatokat, hogy ők állnak a merénylet mögött, de Kijev ezt tagadta.

Az amerikai hírszerzés azonban ugyanerre a következtetésre jutott. A tisztviselők tavaly a The New York Timesnak elmondták, hogy emiatt elmarasztalták Ukrajnát.

A Washington Post a múlt héten meg nem nevezett jelenlegi és volt amerikai és ukrán tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Ukrajna belbiztonsági szolgálata, az SZBU áll a támadás mögött.

„Ez része volt annak az „árnyékháborúnak”, amelyben az ukrán kémszolgálat kétszer is robbantásokat hajtott végre az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő hídon, drónokat irányított a Kreml fölé, és tengeri drónokkal lékeket ütött orosz hadihajókon a Fekete-tengeren”

- áll a jelentésben.

A küldetésekben olyan ukrán csapatok vettek részt, amelyeket „a CIA-val szoros partnerségben állítottak fel, képeztek ki és szereltek fel”- jelentette a Post, hozzátéve, hogy a CIA és az ukrán biztonsági szolgálatok közötti partnerség mértékét - amely 2015-re nyúlik vissza - korábban nem hozták nyilvánosságra.

CIA: „nincs közünk a merényletekhez”

A lap szerint azonban egyre nagyobb az aggodalom az SZBU és annak katonai ága, a GUR által az elmúlt hónapokban végrehajtott „tucatnyi” merénylet miatt.

Ezek közé tartozik egy orosz tengeralattjáró parancsnokának agyonlövése, (akit egy parkban, kocogás közben öltek meg), egy militáns blogger elleni, kávéházi merénylet és egy lázadó parancsnok likvidálása. (Őt akkor ölték meg, amikor egy nő, aki nemi erőszakkal vádolta meg, bombát helyezett el mellette).

Amerikai tisztviselők vehemensen elutasították, hogy Washington részt vett volna az akciókban és a Postnak azt mondták, hogy a CIA-nek nincs köze az ukrán ügynökségek által végrehajtott merényletekhez.

A gyilkosságok miatt azonban felmerült a CIA bűnrészessége - írta az amerikai lap.

Egy amerikai tisztviselő ezt azzal próbálta hárítani, hogy azt mondta a Postnak: az SZBU-val fenntartott együttműködésben „a hangsúly inkább a biztonságos kommunikáción és a mesterségbeli tudás (megosztásán)", valamint az Oroszországon belüli új hírszerzési források felderítésén van, mintsem azon, hogy „így kell felrobbantani egy polgármestert”.

Budanov: "a söpredéket a világ bármely pontján utoléri büntetés"

Ukrán tisztviselők pedig azt mondták a lapnak, hogy a biztonsági szolgálatok kénytelenek voltak alkalmazni ezt a taktikát, mivel egy erősebb ellenfelet tartanak vissza és arra hivatkoztak, hogy maga Oroszország is merényleteket hajt végre.

Májusban Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke a londoni Times-nak nyilatkozva elismerte, hogy Kijev állt vezető orosz invázió-párti közéleti személyiségek megölése mögött. A fiatal kora ellenére vezérőrnagyi rangban lévő Budanov egy interjúban úgy fogalmazott „már eddig is sikeresen vettünk célba egy sor embert”.

Budanov nem nevezte meg a célszemélyeket, de ismert, hogy májusban az oroszországi Nyizsnij Novgorodban, egy robbanásban megsebesült az egyik legismertebb orosz regényíró, a Kreml-párti Zahar Priljepin.

Áprilisban pedig egy szentpétervári kávézóban végzett egy pokolgép Vladen Tatarszkij háborúpárti bloggerrel. Az eset során 25-en megsebesültek. Dugina pedig tavaly augusztusban vesztette életét egy moszkvai robbanásban.

Budanov egy másik interjúban hozzátette: „azt, aki nyilvánvaló söpredék, azt a végén a világ bármely pontján utoléri a büntetés. Csak a megsemmisítés lehet a megérdemelt büntetése a tetteiknek”.

Budanov maga is túlélt több gyilkossági kísérletet. Amire azt mondta: „ez olyan, mintha kitüntetést kapnék a munkámért”.

Viszont néhány hete elismerte, hogy Oroszország gazdasági ereje és technikai képességei elegendők ahhoz, hogy 2025-ig vagy 2026-ig harcoljon. Ő is kitartott amellett, hogy

„a tárgyalások csak akkor lehetségesek, ha Oroszország legalább elkezd kivonulni az 1991-es határok mögé... minden korai tárgyalás, amely lehetővé tenné Moszkvának, hogy illegálisan megszállt területeket tartson meg, népünk elárulása lenne”.

Az SZBU igazgatója, Vaszil Maljuk a Postnak azt mondta, hogy a szervezete által likvidált „célpontok teljesen legálisak”.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×