Infostart.hu
eur:
367.99
usd:
317.53
bux:
146568.87
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
Hán Junisz, 2017. november 3.Izraeli légicsapásban felrobbantott támadóalagút bejárata a Gázai övezet déli részén, Hán Junisz palesztin város közelében 2017. november 3-án. A Hán Junisz körzetétől az izraeli határ közelében lévő Kiszufim kibuc felé ásott, négy nappal korábban felrobbantott félkész járatban legkevesebb tizenkét fegyveres lelte halálát, köztük az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges palesztin szervezet több magas rangú parancsnoka. (MTI/EPA/Mohamed Szaber)
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Gázai alagutak: ezért készül a föld alatti harcra a világ minden komoly hadserege

A Gáza elleni küszöbönálló izraeli szárazföldi offenzíva és az alagútrendszereiben meghúzódó Hamászról szóló hírek ráirányították a figyelmet a föld alatti hadviselésre. Ez lesz ugyanis a jövő harcmezője, és emiatt több hadsereg már készül rá.

Mint a Popular Mechanics nevű népszerű-tudományos magazin megemlíti, az amerikai hadsereg márciusban egy föld alatti hadgyakorlaton, a hangzatos nevű Exercise Warrior Shielden vett részt. A dél-koreai gyakorlóhelyszínen a katonák például a föld alatti komplexumokba való betörést gyakorolták. És ez nem egyedi eset volt, mert több más hadsereg is bevette forgatókönyvei közé a föld alatti hadszíntereket, amelyek az emberiség történetével egyidősek.

Az ősemberek is harcoltak már föld alatti menedékhelyekért, amelyek ismét fontossá váltak a világ nagyvárosaiban, Dél-Koreában, a Közel-Keleten. Egy további példa az ukrajnai Mariupol ostroma, ahol az Azovsztal gyárkomplexum föld alatti bugyraiba húzódtak vissza az ukrán védők – bár az oroszok végül kifüstölték őket.

Közben Gázában a Hamász a hírek szerint több mint 450 kilométer összhosszúságú alagútrendszert épített ki a parányi terület alatt.

Teljesen más harcmodort követel meg

A földfelszín alatt nem lehet tankokat vagy légitámogatást bevetni, ezért a hadseregek teljesen új eszközökkel állnak elő – írja a magazin. (Gázában például az átlag Hamász-alagút mindössze két méter magas és egy méter széles, ezért nagyon nehéz bennük áthaladni és harcolni – jegyezte meg a Westpoint amerikai katonai akadémia cikke.)

De miért kerül a föld alá harc? Mert a magasabb színvonalú nyugati haderők ellen harcoló szervezetek (például az Iszlám Állam és a Hamász) és nemzeti hadseregek (Irán, Észak-Korea) így látják kiegyenlítettnek az esélyeket.

A Hamász már a 2000-es évek kezdete óta épít alagutakat, ahol fegyvereket tárol, rejtett parancsnoki állásokat tart fenn és amelyekkel valóságos föld alatti úthálózatot hozott létre.

Az Iszlám Állam harcosai Szíria északi részén, Irakban és Afganisztánban építettek ki alagutakat.

Észak-Korea nemcsak alagutakat, de komplett föld alatti komplexumokat hozott létre – több ezret –, ahol el tudja rejteni harci gépeit, tűzérségi ütegeit és katonai egységeit. A két Koreát elválasztó demilitarizált övezet alatt pedig több alagutat fúrt, hogy katonái onnan tudjanak behatolni Dél-Koreába.

Irán pedig a föld alá telepítette nukleáris programjának építményeit, és nemrég földalatti légibázist is létrehozott.

Piszkos közelharc

A föld alatti hadviselés további hadszíntere a szennyvízcsatornák rendszere. Az amerikai hadsereg szerint a több mint tízmilliós, úgynevezett „megavárosokban” a jövőben a csatornákban is folyik majd a harc. Az ilyen városok közé tartozik Szöul, Kinshasa és Lagos.

Amiben a föld alatti létesítmények más harcmodort követelnek meg, az a sok, keskeny útvonal, ahová nem férnek be a négy méter széles, és légszennyező harci járművek. A katonáknak ezért maguknak kell cipelniük a fegyvert, a lőszert, a gyógyszert és a sebesülteket is.

Ezeken a helyeken általában sötét van és rossz a szellőzésük is, a lőporszag gyorsan betölti a teret. A zajok hangosabbak a zárt térben, és gyengén teljesítenek a katonai rádiók is.

Video: dél-koreai és amerikai katonák rohannak le egy imitációs föld alatti nukleáris komplexumot

Az amerikai hadsereg, amely 2019-ben adta ki a föld alatti harcról szóló útmutatóját, Dél-Koreában gyakorlatozik, mert előfordulhat, hogy barlangokba és föld alatti komplexumokba rejtett észak-koreai tömegpusztító fegyverek után kell majd kutatnia.

Föld alatti harcra tanítják a brit, a francia és más NATO-országok katonáit, de még az ausztrálokat is – írja a Popuplar Mechanics.

A katonákat például légtisztító maszkokkal, kalapácsokkal, plazmavágóval és nagykaliberű fegyverekkel látják el, hogy át tudják törni föld alatti bezárt ajtókat, kapukat és más akadályokat.

Amerikai katonák motorizált – kerekeken gördülő – pajzsokkal is kísérleteznek, olyan helyzetekre készülve, amikor nincs más fedezék a golyózáporban és speciális lépésszámlálókkal szolgáltatnak adatokat a parancsnokoknak arról, milyen messze jutottak előre egy alagútrendszerben a katonáik.

Kép: kerekes pajzsokat tesztelnek a Warrior Shield, dél-koreai föld alatti gyakorlaton résztvevő amerikai katonák.

És: a föld alatt is megjelennek a drónok (de ezek néha kerekeken haladnak, mint az amerikai hadsereg DARPA nevű felderítő és robbanótöltetet elhelyező távirányítású eszköze). A következő lépés bizonyos fajta autonómiát adni az eszközöknek – bár ez ellentmondásos téma.

Címlapról ajánljuk
„Kettészakadt a magyar atlétika” – Tajti-Márton Anita új emberként a fejlődő magyar atlétika élén

„Kettészakadt a magyar atlétika” – Tajti-Márton Anita új emberként a fejlődő magyar atlétika élén

A Magyar Atlétikai Szövetség rendkívüli tisztújító közgyűlésén az olimpiai bronzérmes és fedettpályás világbajnok súlylökő Tajti-Márton Anitát választották meg a szervezet új elnökének, aki 38 szavazatot kapott, míg ellenfele Kovács Zoltán, a MATE-GEAC eddigi szakosztályvezetője 27-et. Tajti-Márton Anita az InfoRádióban azt mondta, reméli, sikerül a kettészakadt atlétatársadalmat egyesíteni. Teljes körű átvilágítás jön a sportági szövetségben, új szakmai program is készül.

Nem kevesebb mint negyven napirendi pont a kormányülésen

Köztük az önálló Országos Környezetvédelmi Főhatóság létrehozása, a korábban beharangozott szigorítások a környezetvédelmi szankcióknál, illetve egy eddig nem látott mértékű országos fásítási program is – közölte a miniszterelnök a Facebook-oldalán közzétett videójában. A szerdai napon ül a kormány.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Váratlanul nagyot fordított a forint, újabb intervenció történhetett Japánban

Váratlanul nagyot fordított a forint, újabb intervenció történhetett Japánban

A Tisza-kormány hivatalba lépése óta nem látott szintre gyengült a forint, szerda reggel már 368,5 közelében járt az euró jegyzése, de a délelőtti órákban a lélektani 370-es, majd 371-es határt is átlépte. Bár azóta némileg sikerült stabilizálnia magát, a magyar devizára az erősödő dollár, az emelkedő amerikai hozamok és a közel-keleti feszültségek miatt dráguló olaj is nyomást gyakorol, a jen esetleges hirtelen erősödése pedig a carry trade pozíciók leépítésén keresztül további kockázatot jelenthet. Ez utóbbi kockázat délután materializálódott is, a dollár-jen jegyzés ugyanis hirtelen közel 1 százalékot csökkent. A háttérben feltehetően a japán hatóságok újbóli devizapiaci beavatkozása állhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×