Infostart.hu
eur:
377.74
usd:
323.57
bux:
127465.74
2026. április 9. csütörtök Erhard
NEW YORK, NEW YORK - OCTOBER 13: Posters of kidnapped Israeli citizens given to officials at the United Nations during a meeting with families of hostages kidnapped by Hamas on October 13, 2023 in New York City. The Palestinian militant group Hamas launched a surprise attack on Israel from Gaza killing more than 1,300 people and wounding thousands. The attack prompted a declaration of war by Israeli Prime Minister Benjamin Netanyahu, and retaliatory strikes by the Israeli army have bombarded Gaza. (Photo by Noam Galai/Getty Images)
Nyitókép: Noam Galai

Izraeli kémfőnök: miénk a felelősség, amiért nem láttuk előre a támadásokat

"Személy szerint enyém a felelősség, hogy nem láttuk előre a Hamász támadását" – mondta az izraeli belső elhárítás, a Sin Bet feje. Izraeli lapok beszámoltak arról, miről tanácskoztak a biztonsági vezetők a támadás előtti éjjel és hogyan döntöttek.

„Sajnos, több akciónk ellenére nem tudtunk időben figyelmeztetni, hogy megakadályozzuk az október 7-i támadást” – írta Ronen Bar, a Sin Bet, a három vezető izraeli biztonsági szolgálat egyikének vezetője beosztottjainak, az 1400 izraeli halálát követelő Hamász-támadásról.

„Mint a szervezet egyik főnöke, mindezért enyém a felelősség. Lesz majd idő a vizsgálatra. Most harcolunk” – tette hozzá.

A Times of Israel című lap szerint néhány órával a Hamász meglepetésszerű akciója előtt az izraeli védelmi hatóságok szokatlan mozgásra figyeltek fel a gázai határ mentén. Vezető illetékesek késő éjszaka telefonos megbeszélést tartottak, de jobbára lényegtelennek minősítették a jeleket.

Ennek ellenére – az izraeli sajtó szerint – Bar bement a Sin Bet központjába és kis létszámú biztonsági egységet küldött a határra, mivel egy kisebb támadásra számított.

A Hamász akciójában az ügynökségnek legkevesebb tíz tagja halt meg.

„Háborúban állunk, nem csak összecsapások zajlanak. A háború elsöprő győzelemmel és a helyzet megváltozásával zárul. Nincs időkorlát, végigcsináljuk”

– írta még a Sin Bet főnök.

Likvidálni akarják az elkövetőket

Az izraeliek – és különösen azok számára, akiknek a szeretteit elrabolták a Hamász emberei – a túszok felkutatása kiemelt fontosságú. Egy korábbi eligazításon a hadsereg azt mondta, hogy a gázai határ mindkét oldalán keresik a nyomokat, amelyek további információkat adhatnak arról, mi történt a Hamász-támadás idején elrabolt izraeliekkel és külföldiekkel, körülbelül 200 emberrel.

Az Izraeli Védelmi Erők, azaz a hadsereg közlése szerint azonban nekik „a Hamász-terroristák” és különösen azok megölése a prioritás, azoké „akik részt vettek a borzalmas támadásban”.

Daniel Hagari tábornok, katonai szóvivő szerint a hadsereg intenzív gyakorlatokat folytat a gázai határ melletti felvonulási területen a földi invázióra készülve.

Emellett a katonák azt állították, hogy Gáza déli részén, Han Juniszban, egy légicsapásban megölték a Hamász regionális hírszerzési főnökét és alagutakat és rakétakilövőket is bombáztak. Első ízben az izraeli flotta új hadihajóit is bevetették.

Szerdán Izraelbe látogatott Joe Biden amerikai elnök. Az ezzel kapcsolatos korábbi kommentárjában Antony Blinken külügyminiszter azt mondta: az elnök „meghallja majd Izraeltől, mi kell neki lakossága megvédéséhez” és azt is,

„hogyan hajtja végre műveleteit úgy, hogy minimalizálja a polgári áldozatok számát, beengedje a humanitárius segélyt, olyan módon, hogy az ne váljon a Hamász hasznára”.

Washington emellett próbálja befolyásolni az arab államokat: segítsenek megakadályozni egy regionális háborút, mivel Irán "megelőző fellépéssel" fenyegetett szövetségesei, például a libanoni Hezbollah részéről.

Izraeli látogatása után Biden elnök várhatóan Jordániába utazik Abdullah királyhoz, majd Egyiptomba Abdel Fattah asz-Sziszi elnökhöz és találkozhat Mahmúd Abbásszal, a Ciszjordánia egy részét kormányzó Palesztin Hatóság elnökével.

Bár a Hatóság fő politikai ereje, a Fatah párt a Hamász ellenfele, Abbászék is "népírtással és etnikai tisztogatással" vádolták meg Izraelt.

Címlapról ajánljuk
Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Az Egyesült Államok és Irán is győztesnek hirdette magát a háborúban, így kérdéses, hogy meg tudnak-e egyezni azokról a feltételekről, amiket a hírek szerint Irán állított. Bár úgy tűnik, kéthetes tűzszünetben állapodtak meg, és újból hajózhatóvá válik a Hormuzi-szoros, Libanonban tovább folynak a harcok Izraellel, és Irán a jelentések szerint tovább támadott egyes Öböl-országokat.

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt három nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; hozzányúlt a kormány a stratégiai kőolajtartalékhoz. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Az Economist Intelligence Unit (EIU) éves Demokrácia Indexe nyolc éven át tartó csökkenést követően a pontszámok stabilizálódását mutatja 2025-ben, ami a demokrácia globális eróziójának megállására utal. Az országok közel háromnegyedének pontszáma az elmúlt évben változatlan maradt vagy javult, és a globális index 0,02 ponttal emelkedett – ez az egyik legnagyobb növekedés 2012 óta. Magyarország azonban kevesebb pontot gyűjtött, mint az előző felmérésben és - öt helyet lecsúszva, „hiányos demokráciaként” - 55. lett a 167 országot számláló listán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×