Infostart.hu
eur:
355.18
usd:
307.72
bux:
134382.47
2026. június 9. kedd Félix
Members of the Philippine Coast Guard take part in a simulation during a joint maritime exercise with Coast Guards from Japan and the US off the coast of Mariveles, Bataan, the Philippines, on Tuesday, June 6, 2023. The trilateral drills are taking place off Bataan province that faces the South China Sea from June 1 to 7, according to a Philippine Coast Guard statement, and the exercises include maritime law enforcement training and maneuvering drills, it said. Photographer: Veejay Villafranca/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Veejay Villafranca/Bloomberg via Getty Images

Dávid és Góliát: kínai fegyveres hajók kontra filippínó halászok – videó

Fülsüketítő hangkürttel, vízágyúkkal és úszó bójasorokkal próbálja távol tartani Kína a filippínó halászokat egy olyan tengerszakasztól, ami majdnem négyszer közelebb van az ő szárazföldjükhöz, mint Kínához. Nemcsak a Fülöp-szigetek, de Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan viszonya is feszültté vált a pekingi erőfitogtatás miatt.

Kezdetleges és kicsi halászhajók, egy nagyobb ellátóhajó, a hozzá kötött sok-sok csónakkal és néhány száz méterre a kínai parti őrség modern, föléje tornyosuló fehér és fenyegető járműve. A rádión pedig érkeznek az üzenetek: „azonnal hagyják el a kínai területet”.

Így néznek farkasszemet a Fülöp-szigeteki halászok Kínával, ami magáénak mond egy vitatott tengerszakaszt a Scarborough-korallzátonynál, a legközelebbi Fülöp-szigetekhez tartozó szárazföldtől 240 kilométerre, noha Kína partjai innen 900 kilométerre vannak.

A körzetben dolgozó halászok akár két hetet is a tengeren töltenek, miközben motorcsónakokon szállítják nekik az élelmet és hajóiknak az üzemanyagot. Csakhogy ezeket üldözőbe veszik a kínai parti őrség sokkal gyorsabb csónakjai és igyekszenek nem oda engedni őket a halászhajókhoz.

A halászok arra panaszkodnak, hogy megfosztják a megélhetésüktől, hogy halásszanak a zátony sekélyebb, de tonhalban és sügérben gazdagabb vizeiben, illetve hogy ott menedéket keressenek, amikor viharos a nyílt tenger.

Az egyik halász az AFP hírügynökségnek arról számolt be, hogy a kínai motorcsónakok meglökdösték az ő járművét. Mások arra panaszkodtak, hogy a kínaiak elvágják a horgonyaik köteleit vagy vízágyúkat irányítanak rájuk. A közelben parkoló kínai parti őrség hajóján egy körülbelül másfélszer nyolc méteres mátrix kijelző is található, amin figyelmeztető üzeneteket jelenítenek meg a halászoknak.

Tudósítók megjegyzik, hogy a tenger jogállásáról szóló 1982-es nemzetközi konvenció szerint – aminek szövegezésében Kína is részt vett – a part menti országoknak joghatóságuk van a partjaiktól 370 kilométerig tartó zónában a természeti kincsek kiaknázására.

Luzon filippínó sziget 240 kilométerre van a Scarborough-zátonytól, tehát a halászok az egyezmény szerint nem sértenek törvényt. Kína azonban azt mondja, hogy szinte az egész Dél-kínai-tenger az ő fennhatósága alá tartozik, és 2012 óta magához ragadta a terület ellenőrzését a Fülöp-szigetektől.

Egy újabb lépésként – fülöp-szigeteki illetékesek vádjai szerint – egy 300 méter hosszú, úszó bójaakadályt feszítettek ki, hogy blokkolják a halászhajókat.

„Adják vissza nekünk, ami a miénk és menjenek el innen” – mondta Nonoy de los Reyes halász a környékről.

Kína egy négyezer évvel ezelőtti császári dinasztiára hivatkozva mondja magáénak a Dél-kínai-tengert, a hágai Nemzetközi Bíróság azonban 2016-ban úgy döntött, hogy nem támogatja ebben történelmi precedens és az 1982-es tengeri konvenció a mérvadó.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Gazdasági versenyképesség, technológiai lemaradás, bővítés, korrupcióellenes küzdelem, társadalmi méltányosság, kohéziós politika, intézményi reformok és az Európai Unió geopolitikai mozgástere állt annak a két panelbeszélgetésnek a középpontjában, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett június eleji eseményén. A rendezvény egy megjelenés előtt álló, magyar közgazdászok tanulmányaiból összeállított kötet előzetes bemutatója volt, amely az európai integráció jövőjét vizsgálja több szakpolitikai és intézményi nézőpontból. A beszélgetéseken a szerzők és a meghívott szakértők arról vitáztak, hogy az EU miként őrizheti meg gazdasági, társadalmi és politikai cselekvőképességét a tartós válságok, a globális technológiai verseny, az új bővítési kihívások és a nagyhatalmi átrendeződés közepette. A megszólalók eltérő hangsúlyokkal, de abban egyetértettek, hogy az európai integráció jövője nem pusztán intézményi kérdés, hanem a prosperitás, a döntésképesség és a tagállamok közötti bizalom próbája is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×