Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.68
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Long exposure cityscape of illuminated Bratislava downtown with light trails on motorway and tall UFO tower at night
Nyitókép: Sergey Alimov / Getty

Nem Magyarországon a legnehezebb lakáshoz jutni az Európai Unióban, hanem a szomszédban

Egy szlovák állampolgár 14 évnyi átlagfizetéséből tud új lakást vásárolni. A Deloitte könyvvizsgáló cég lakáspiaci felmérése szerint ez a legmagasabb adat az Európai Unióban. Az európai fővárosok közül Pozsonyban kerülnek a legtöbbe a lakások Amszterdam után.

A Deloitte könyvvizsgáló társaság ismét feltérképezte, az egyes országokban mennyit kell dolgozni ahhoz, hogy valaki önerőből, hitelfelvétel nélkül saját lakáshoz jusson. Az eredményről a pozsonyi Új Szó napilap számolt be. A piackutató a 27 európai uniós tagállam 76 városát vette górcső alá, és a végeredmény Szlovákia szempontjából nem biztató.

Dagmar Yoder, a Deloitte szlovákiai helyi partnere és ügyvédje arról számolt be, hogy „a vizsgált országok közül a szlovákiai ingatlanvásárlók vannak a legnehezebb helyzetben, ha a helyi átlagbérből szeretnék összespórolni a pénzt egy új, 70 négyzetméteres lakás vásárlására. Szlovákiában ehhez egész pontosan 14 éves bruttó bérre van szükség, ami közel másfél évvel hosszabb idő az egy évvel korábbihoz képest.

Szlovákiának ezzel sikerült leköröznie az idén második helyre szoruló Csehországot, ahol az említett lakás megvételére 13 éves ottani bérre van szükség. A rangsor másik végén Belgium és Norvégia áll, amelyek polgárainak kevesebb mint ötéves bruttó bérre van szükségük ahhoz, hogy saját lakást vásároljanak.

Az európai fővárosok összehasonlításában Oslo és Róma van a legjobb helyzetben. A norvég és az olasz fővárosban már kevesebb mint 8 éves átlagbér is elegendő ahhoz, hogy valaki lakást tudjon vásárolni. Szlovákia e tekintetben szintén a sor végén kullog. Pozsony ugyanis a második legdrágább városnak számít az első helyen szereplő Amszterdam után. Egy új, átlagos méretű lakáshoz a szlovák fővárosban élőknek 14 és fél évet kell dolgozniuk.

„Szlovákiában számos negatív tendencia figyelhető meg a lakhatás megfizethetőségével, a jelzáloghitel-kamatok emelkedésével és a lakásépítés intenzitásával kapcsolatban. Az elmúlt két évben a lakásépítés üteme két százalékkal csökkent, tavaly így összesen alig több mint 20 ezer új lakást adtak át” – közölte a Deloitte.

A piackutató felmérése szerint tavaly szinte minden európai országnak példátlan kihívásokkal kellett szembenéznie az Ukrajnában zajló háború, valamint az energiaköltségek, az építőanyagárak és a kamatlábak gyors növekedése miatt. Ez az új lakások átlagos tranzakciós árain is meglátszott.

Szlovákiában a négyzetméterenkénti átlagár 3156 euró (1,2 millió forint), ami nagyjából 19 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A bérleti díjak szempontjából Dublin kiszorította Párizst a legdrágább európai városok közül. Az ír főváros lakói közel 33 euró/négyzetméter havi bérleti díjat fizetnek. A másik oldalon három bolgár város, Burgasz, Szófia és Várna áll, ahol egy lakás havi bérleti díja kevesebb mint 5 euró/négyzetméter. Pozsony nagyjából a rangsor közepén helyezkedik el, tavaly itt az átlagos havi bérleti díj 12 euró/négyzetméter volt.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×