Infostart.hu
eur:
385.75
usd:
328.99
bux:
0
2025. december 17. szerda Lázár, Olimpia
Sűrű, fekete füst száll a magasba egy orosz légicsapást követően a nyugat-ukrajnai Lvivben 2022. március 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: Sűrű, fekete füst száll a magasba egy orosz légicsapást követően a nyugat-ukrajnai Lvivben 2022. március 26-án. MTI/EPA-PAP/Wojtek Jargilo

Durvul a háború Ukrajnában, már a svédek is érintettek

Orosz légicsapások hullámai sújtottak le nyugatukrajnai célpontokra. Míg az ukrán és a nyugati média a polgári áldozatok számát emelte ki, addig az oroszok azt állították, hogy „masszív csapást mértek az ukrán hadiipari komplexumra”.

Más körzetek mellett a NATO-tag Lengyelországgal határos, két nyugat-ukrajnai régiót is több orosz rakétacsapás ért kedd hajnalban, ami a helyi sajtó szerint a legnagyobb volt a 2022-es invázió kezdete óta. Jelentések szerint három ember meghalt egy gyárban és 15-en kórházba kerültek.

Az egyik célpont az északnyugati Volinyi terület volt, ahol a helyi közigazgatási központ Lutszkban egy gyárat ért támadás. Az SKF svéd csapággyártó azt közölte, hogy az ő üzemükről volt szó és megerősítette, hogy három dolgozója meghalt. A legtöbb sebesültet pedig a Lviv régióban vitték kórházba. A helyi kormányzó szerint hat rakéta csapódott be, ezek egyike egy játszótérbe és a legfiatalabb sebesült egy 10 éves kisfiú. Több, mint 100 lakás megsérült.

Mindkét régió nagy kiterjedésű, de távol van a frontvonaltól. Lvivet eddig viszonylag biztonságosnak tartották, egészen egy júliusi orosz rakétatámadásig, amelyben hét ember halt meg.

„Az oroszok naponta ismétlődő terrorjának egyetlen célja van, hogy megtörje a harci szellemünket” – mondta Andrij Jermak az ukrán elnök kabinetfőnöket, hozzátéve „ez nem fog megtörténni”. Az ukránok közben azt állították, hogy 28 orosz cirkálórakétából 16-ot tudtak lelőni, mert azok „állandóan változtatták a mozgási irányukat, ami nehézzé tette a dolgot”. Jurij Ihnat a légierő szóvivője gyorsan igyekezett is kihasználni a hírt, hogy nyomást gyakoroljon a nyugati szövetségesekre: „ha Kijev F-16-os harci gépeket kapna, annak 100 százalékos eredményessége lenne”.

Az eseményekről szóló orosz verzió viszont már nem is lehetett volna távolabb az ukrántól:

„Oroszország hadserege az ukrán hadiipar kulcsfontosságú objektumaira mért csapást augusztus 15-én éjszaka”

– mondta Igor Konasenkov, az orosz fegyveres erők szóvivője.

Az ő olvasatában „precíziós, nagyhatótávú, földi és tengeri indítású fegyverekkel” hajtották végre az akciót és „az összes kijelölt célpontot megsemmisítették”.

Korábban Szergej Sojgu védelmi miniszter igyekezett úgy beállítani, mintha minden rendben menne a fronton: az ukrán ellentámadás „azért sikertelen, mert az orosz katonai állomány eszesen lép fel. Ukrajna katonai forrásai szinte teljesen elapadtak” – mondta még a 11. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia névre elkeresztelt rendezvényen, azt fejtegetve, hogy az Egyesült Államok az Ukrajnának adott katonai támogatással „kitakaríttatja” szövetségesei fegyver-arzenálját és azt ígéri, hogy azokat „kedvezményes áron tölthetik fel újra”. Azt az értékelést is megengedte magának, hogy „világossá vált, hogy a csúcstechnológiás nyugati fegyverzet, a tervezés és irányítás, valamint a NATO-konform kiképzés nem tud elsőséget biztosítani a harcmezőn”.

Közben érdekes módon a gazeta.ru orosz portál is lehozta a Reuters tudósítását arról, hogy Lutszkban egy SKF-csapágygyárat ért az orosz támadás. Arról is beszámolt, hogy az oroszországi Brjanszki kormányzóság közölte, hogy „megakadályoztak egy ukrán diverzáns támadást”.

Címlapról ajánljuk

Mészáros Andor: stabil lesz Andrej Babis kormánya, de baj esetén az ellenzékből is lehetnek támogatói

Olyan komoly a kormánykoalíció többsége, hogy ez stabil kormányzást vetít előre – értékelt az InfoRádió Aréna című műsorában Mészáros Andor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének egyetemi docense. Beszélt arról is, mi adja Andrej Babis politikai varázsát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

A mesterséges intelligencia uniós finanszírozási rendszere évek óta ugyanazt a kritikát kapja: miközben az EU stratégiai szinten erős hangsúlyt fektet az AI fejlesztésére, a támogatási programok túlnyomó része továbbra is a kutatóintézetekre és a nagy technológiai szereplőkre épül. A kkv-k és az alkalmazásorientált vállalkozások számára viszont alig vannak elérhető eszközök, és az infrastruktúra-finanszírozás is több ponton kiürült a mostani ciklus végére. Mindezt tovább bonyolítja, hogy a 2028–2034-es keretben az Európai Bizottság összevonja a digitális forrásokat, és a Digitális Európa Program beolvad a Versenyképességi Alapba – ám az új rendszer fókuszai egyelőre még inkább a deep tech irányába tolódnak. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) viszont már most  tud segíteni a cégeknek, hogy a lehető leghatékonyabban pályázzanak rájuk és használják fel az uniós forrásokat – többek között ezekről beszélgettünk Petri Bernadettel, az MFOI ügyvezetőjével, a közvetlen EU forrásokért felelős miniszteri biztossal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×