eur:
413.98
usd:
396.42
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Sűrű, fekete füst száll a magasba egy orosz légicsapást követően a nyugat-ukrajnai Lvivben 2022. március 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: Sűrű, fekete füst száll a magasba egy orosz légicsapást követően a nyugat-ukrajnai Lvivben 2022. március 26-án. MTI/EPA-PAP/Wojtek Jargilo

Durvul a háború Ukrajnában, már a svédek is érintettek

Orosz légicsapások hullámai sújtottak le nyugatukrajnai célpontokra. Míg az ukrán és a nyugati média a polgári áldozatok számát emelte ki, addig az oroszok azt állították, hogy „masszív csapást mértek az ukrán hadiipari komplexumra”.

Más körzetek mellett a NATO-tag Lengyelországgal határos, két nyugat-ukrajnai régiót is több orosz rakétacsapás ért kedd hajnalban, ami a helyi sajtó szerint a legnagyobb volt a 2022-es invázió kezdete óta. Jelentések szerint három ember meghalt egy gyárban és 15-en kórházba kerültek.

Az egyik célpont az északnyugati Volinyi terület volt, ahol a helyi közigazgatási központ Lutszkban egy gyárat ért támadás. Az SKF svéd csapággyártó azt közölte, hogy az ő üzemükről volt szó és megerősítette, hogy három dolgozója meghalt. A legtöbb sebesültet pedig a Lviv régióban vitték kórházba. A helyi kormányzó szerint hat rakéta csapódott be, ezek egyike egy játszótérbe és a legfiatalabb sebesült egy 10 éves kisfiú. Több, mint 100 lakás megsérült.

Mindkét régió nagy kiterjedésű, de távol van a frontvonaltól. Lvivet eddig viszonylag biztonságosnak tartották, egészen egy júliusi orosz rakétatámadásig, amelyben hét ember halt meg.

„Az oroszok naponta ismétlődő terrorjának egyetlen célja van, hogy megtörje a harci szellemünket” – mondta Andrij Jermak az ukrán elnök kabinetfőnöket, hozzátéve „ez nem fog megtörténni”. Az ukránok közben azt állították, hogy 28 orosz cirkálórakétából 16-ot tudtak lelőni, mert azok „állandóan változtatták a mozgási irányukat, ami nehézzé tette a dolgot”. Jurij Ihnat a légierő szóvivője gyorsan igyekezett is kihasználni a hírt, hogy nyomást gyakoroljon a nyugati szövetségesekre: „ha Kijev F-16-os harci gépeket kapna, annak 100 százalékos eredményessége lenne”.

Az eseményekről szóló orosz verzió viszont már nem is lehetett volna távolabb az ukrántól:

„Oroszország hadserege az ukrán hadiipar kulcsfontosságú objektumaira mért csapást augusztus 15-én éjszaka”

– mondta Igor Konasenkov, az orosz fegyveres erők szóvivője.

Az ő olvasatában „precíziós, nagyhatótávú, földi és tengeri indítású fegyverekkel” hajtották végre az akciót és „az összes kijelölt célpontot megsemmisítették”.

Korábban Szergej Sojgu védelmi miniszter igyekezett úgy beállítani, mintha minden rendben menne a fronton: az ukrán ellentámadás „azért sikertelen, mert az orosz katonai állomány eszesen lép fel. Ukrajna katonai forrásai szinte teljesen elapadtak” – mondta még a 11. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia névre elkeresztelt rendezvényen, azt fejtegetve, hogy az Egyesült Államok az Ukrajnának adott katonai támogatással „kitakaríttatja” szövetségesei fegyver-arzenálját és azt ígéri, hogy azokat „kedvezményes áron tölthetik fel újra”. Azt az értékelést is megengedte magának, hogy „világossá vált, hogy a csúcstechnológiás nyugati fegyverzet, a tervezés és irányítás, valamint a NATO-konform kiképzés nem tud elsőséget biztosítani a harcmezőn”.

Közben érdekes módon a gazeta.ru orosz portál is lehozta a Reuters tudósítását arról, hogy Lutszkban egy SKF-csapágygyárat ért az orosz támadás. Arról is beszámolt, hogy az oroszországi Brjanszki kormányzóság közölte, hogy „megakadályoztak egy ukrán diverzáns támadást”.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×