eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Ben Wallace hivatalban levő brit védelmi miniszter távozik a londoni kormányfői rezidenciáról, ahol a kormányt átalakító Liz Truss új brit miniszterelnök megerősítette tisztségében 2022. szeptember 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Egy még inkább Moszkva- és Peking-ellenes brit védelmi miniszter jöhet

Ben Wallace eddigi tárcavezető, aki korábban jó esélyes volt a NATO-főtitkári posztra is, vasárnap erősítette meg, hogy távozik. A hírek szerint Joe Biden amerikai elnök torpedózta meg jelöltségét, de a brit belpolitika is közrejátszhat lelépésében.

Ben Wallace volt az utóbbi idők leghosszabban szolgáló védelmi minisztere, aki versenyben volt a NATO-főtitkári posztért. Az, hogy ez nem fog összejönni neki, már hetekkel ezelőtt kiderült, amikor elterjedt, hogy Joe Biden amerikai elnök kihátrált mögüle, úgymond bosszúból azért, mert a britek a megkérdezése nélkül ígérték meg Ukrajnának, hogy F-16-os harci gépekhez és pilótaképzéshez segítik hozzá.

A brit kormányzatban a nyugodt erőt sugárzó Wallace döntését – hacsak nem totális önsorsrontásról van szó – valószínűleg nem a NATO-főtitkárság ügye provokálta ki.

A miniszter a Sunday Timesban erősítette meg távozási terveit. Nem csak a tárcát adja fel, de a parlamenti képviselőségről is lemond (a briteknél csak parlamenti képviselő lehet miniszter).

Mint kifejtette, már június 16-án beszélt erről Rishi Sunak miniszterelnökkel, de máshogy akarta időzíteni a lépést, mert nem akarta rontani a felmérések szerint az ellenzéki Munkáspárt mögött csúnyán lemaradt Konzervatív Párt megítélését – a toryk csütörtökön három előrehozott egyéni választókerületi szavazáson számíthatnak arra, hogy parlamenti helyeket veszítenek.

A Sunday Times szerint „valaki a kormányban szivárogtatott”, és a miniszter emiatt volt kénytelen lépni. Az interjúból azonban az is kiderül, hogy a tárcavezető frusztrált volt.

„Az utóbbi hét év során három telefonnal mentem aludni”

– mesélte. A lap emlékeztetett is egy rá nem jellemző dühkitörésre: amikor a fegyvereket követelő Ukrajnának üzent a vilniusi NATO-csúcson: „nem vagyunk csomagküldő szolgálat” és hogy „az emberek hálát várnak el a segítségért”.

A Sky News és a Sunday Times szerint sokkal inkább az lehet a háttérben, hogy az amúgy a tory-aktivisták körében legnépszerűbb miniszter Boris Johnson ex-kormányfő belső köréhez tartozott – és ez a kör rendszeresen bírálja Rishi Sunak jelenlegi miniszterelnököt, akit „light konzervatívnak” tartanak. Ugyan Wallace mostani választókerülete határát átrajzolták és ott a Munkáspárt lett esélyes, indulhatott volna más, szilárd tory-támogatottságú választókerületben.

Wallace hivatalos magyarázata az volt, hogy a családja gyakorolt rá nyomást.

És, hogy ki lehet az utód?

A nagy esélyes Tom Tugendhat volt parlamenti külügyi bizottsági elnök.

Ő emlékezetes módon szinte hadjáratot folytatott Roman Abramovics orosz-izraeli oligarcha ellen, és közrejátszott abban, hogy az általa Putyin orosz elnök belső köréhez sorolt milliárdos kénytelen volt megválni kedvenc játékszerétől, a Chelsea futballklubtól. Az amúgy is keményen Moszkva-ellenes brit politikában Tugendhat a keményvonalasok képviselője – például az orosz nagykövetek kiutasítását követelte az Ukrajna elleni invázió kezdete után.

És annak dacára, hogy annak idején a brexit ellen szavazott, sok tory képviselőnek tetszik, hogy emellett Kína egyik legnagyobb bírálója a brit politikai elitben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×