A pozsonyi várban elhangzottak szerint ez az egyetlen út Európa békéjének újrateremtéséhez, a nemzetközi szabályok szerint. 2015 óta találkoznak rendszeresen a Bukaresti kilencek vezetői, hogy összehangolják álláspontjukat a hivatalos NATO-csúcs előtt. Kedden Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök meghívására Pozsonyba érkezett a cseh, az észt, a litván, a lett, a lengyel és a román államfő, a bolgár államfőhelyettes, valamint Novák Katalin magyar köztársasági elnök is. A találkozón szintén jelen volt Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. A pozsonyi fórum központi témái az Ukrajnában zajló konfliktus és annak következményei, illetve ennek összefüggésében a közép-európai régiót érintő biztonsági kérdések voltak.

A tanácskozáson leszögezték, hogy a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya szerint Ukrajnának joga van védekezni az őt ért agresszió ellen. Moszkvát felszólították, hogy szüntesse be a civil célpontok és az infrastruktúra elleni támadásokat, a gyerekek deportálását és a nők ellen elkövetett szexuális erőszakot. Követelik továbbá, hogy feltételek nélkül vonja ki csapatait Ukrajna területéről, emellett felelősségre kell vonni azokat, akik felelősek a háborús agresszióért és az emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekért.

Az államfők egyetértettek abban, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát katonailag, anyagilag, és humanitárius segítségnyújtással, mindaddig, amíg ez szükséges – vagyis egy olyan béke megkötéséig, amelynek feltételeit Ukrajna szabja meg.

Azt is támogatják, hogy Oroszországra továbbra is gazdasági szankciókkal kell nyomást gyakorolni.

Fehéroroszországot felszólították, hogy hagyjon fel az orosz agresszió támogatásával.

„Oroszország jelenti a legnagyobb közvetlen fenyegetést a szövetségesek biztonságára, és fel kell készülnünk arra, hogy ez a fenyegetés tartós lesz. A NATO az alapszerződés 5. cikkelye szerint védeni fogja tagállamai minden egyes négyzetcentiméterét” – olvasható a közös állásfoglalásban.

A vilniusi NATO-csúcstól a keleti szárny védelmének további erősítését, főleg a légvédelem és a rakétaelhárítás megerősítését várják, ami elrettentő erőt jelentene mindennemű agresszióval szemben. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt is hangsúlyozta, hogy a szövetség ajtaja nyitva áll Ukrajna előtt, és Oroszországnak ebben nincs vétójoga. A csúcs részvevői a hibrid hadviselés veszélyeire is figyelmeztettek.

A B9-ek szintén támogatják Ukrajna euroatlanti törekvéseit,

melyről még 2008-ban hozott döntést, és meggyőződésük, hogy az ország egyszer a NATO tagja lesz. Várakozásuk szerint a vilniusi csúcson beindítanak egy új politikai együttműködési formát, amely Ukrajna NATO-tagságához vezet majd, amikor ezt a körülmények lehetővé teszik. A Bukaresti kilencek országai reményüket fejezték ki, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként felelős magatartást fog tanúsítani. Kína részéről mindennemű katonai támogatást Oroszország számára elfogadhatatlannak neveztek, amely csak elnyújtaná a konfliktust.