eur:
411
usd:
395.07
bux:
79336.14
2024. november 22. péntek Cecília
Vlagyimir Putyin orosz és Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés vezetője (b-j) a biztonsági szervek alkalmazottainak napja alkalmából tartott ünnepségen a moszkvai Kremlben 2019. december 19-én.
Nyitókép: Alekszej Druzsinyin

De akkor miről tárgyalt az orosz és az amerikai kémfőnök, ha nem a békéről?

Törökországban találkozott orosz kollégájával a CIA vezetője és a téma Ukrajna volt. Az amerikai oldal azonban – hivatalosan cáfolta, hogy a potenciális békekötésről tárgyaltak volna. Helyette figyelmeztették Moszkvát: ne vessen be nukleáris fegyvert.

Ahogy ilyenkor lenni szokott, sokan gondolják úgy, hogy ha már sor került egy példa nélküli találkozóra a CIA és az orosz kémügynökség vezetője között - miközben Moszkvát gyakorlatilag elvágták a Nyugattól -, akkor ott bizonyosan az ukrajnai háború leállítása volt a téma.

William Burns CIA-igazgató és Szergej Nariskin, az orosz külső hírszerző szolgálat főnöke által vezetett megbeszélések voltak a legmagasabb szintű személyes találkozók orosz és amerikai tisztviselők között Moszkva februári inváziója óta.

Az amerikaiak azonban ismét tagadták, hogy bármiféle puhatolózásba fognának a tűzszünetről Ukrajna bevonása nélkül, miközben Kijev azt mondja, az oroszok először vonuljanak ki minden megszállt és annektált területről. Ehelyett - fehér házi illetékesek szerint - a megbeszélések szinte teljes egészében a nukleáris eszkaláció veszélyére összpontosítottak.

Burns és Nariskin törökországi találkozóját az amerikaiak kérték.

Mint a New York Times megjegyezte, az amerikai és az európai vezetők egyelőre azt tekintik céljuknak, hogy a háborút Ukrajnára korlátozzák és megakadályozzák, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök taktikai nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvert vessen be; aminek lehetőségét Putyin persze többször is tagadta, igaz, a háború indításának szándékát is.

Putyinnak az atomfegyverek bevetésének elutasításáról szóló megjegyzései mérsékelték az aggodalmakat a nyugati fővárosokban, de más utalgatásai és Moszkva harctéri kudarcai miatt továbbra is óvatosak.

Október közepén az amerikai kormányzatban hírszerzési információkat köröztettek orosz tábornokoknak a nukleáris fegyverek bevetéséről folytatott beszélgetéseiről. Ezek részben azért keltettek aggodalmat, mert akkoriban érkeztek, amikor Oroszország azzal kezdte vádolni Ukrajnát, hogy úgynevezett "piszkos bombák” bevetését tervezi. Egyes amerikai tisztviselők úgy vélték, hogy a vádak célja az lehet, hogy ürügyet teremtsenek a nukleáris fegyver bevetéséhez.

Oroszország inváziója óta az amerikai tisztviselők hangsúlyozták, hogy céljuk az ukránok támogatása, ugyanakkor annak biztosítása, hogy

  • a háború ne eszkalálódjon és
  • ne provokáljon ki egy szélesebb nukleáris konfliktust.

Lloyd Austin védelmi miniszter októberben két telefonbeszélgetést folytatott Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel a témáról. Jake Sullivan, nemzetbiztonsági tanácsadó az elmúlt hónapokban szintén telefonon beszélt kollégájával, Nyikolaj Patrusevvel nukleáris kérdésekről. Most pedig Burns CIA-főnök utazott Törökországba, hogy újabb üzenetet közvetítsen. A spekulációt, hogy az amerikaiak béketárgyalásokat szorgalmaznának, az erősítette, hogy Mark Milley tábornok,

amerikai vezérkari főnök azzal érvelt, hogy Ukrajnának tárgyalnia kellene Oroszországgal, hogy megszilárdítsa a közelmúltban elért eredményeit.

Valerij Zaluzsnyij tábornok, az ukrán hadsereg parancsnoka azonban közölte:

"Az ukrán hadsereg nem fogad el semmilyen tárgyalást, megállapodást vagy kompromisszumos döntést."

Közben viszont elemzők szerint Vlagyimir Putyin még Herszon városának feladása után sem hiszi, hogy vesztésre állna, ami azt erősíti, hogy felek nem állnak készen a tárgyalásokra. A két kémfőnök találkozóján szóba került még az Oroszországban fogva tartott amerikaiak, a női kosárlabdasztár, Brittney Griner és Paul Whelan ügye.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.

Aki fittyet hány a hóhányásra, csúnyán megjárhatja

A hirtelen jött hideg és hóesés nem csak az autósokat, a tömegközlekedőket, de a gyalogosokat is próbára teszi. Az ingatlantulajdonosoknak pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a környezetükre, hiszen a havas vagy jeges járdák csúszásmentesítése az ő feladatuk, jogi felelősség terhelhetik őket, ha valaki elesik és megsérül.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×