Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Vlagyimir Putyin orosz és Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés vezetője (b-j) a biztonsági szervek alkalmazottainak napja alkalmából tartott ünnepségen a moszkvai Kremlben 2019. december 19-én.
Nyitókép: Alekszej Druzsinyin

De akkor miről tárgyalt az orosz és az amerikai kémfőnök, ha nem a békéről?

Törökországban találkozott orosz kollégájával a CIA vezetője és a téma Ukrajna volt. Az amerikai oldal azonban – hivatalosan cáfolta, hogy a potenciális békekötésről tárgyaltak volna. Helyette figyelmeztették Moszkvát: ne vessen be nukleáris fegyvert.

Ahogy ilyenkor lenni szokott, sokan gondolják úgy, hogy ha már sor került egy példa nélküli találkozóra a CIA és az orosz kémügynökség vezetője között - miközben Moszkvát gyakorlatilag elvágták a Nyugattól -, akkor ott bizonyosan az ukrajnai háború leállítása volt a téma.

William Burns CIA-igazgató és Szergej Nariskin, az orosz külső hírszerző szolgálat főnöke által vezetett megbeszélések voltak a legmagasabb szintű személyes találkozók orosz és amerikai tisztviselők között Moszkva februári inváziója óta.

Az amerikaiak azonban ismét tagadták, hogy bármiféle puhatolózásba fognának a tűzszünetről Ukrajna bevonása nélkül, miközben Kijev azt mondja, az oroszok először vonuljanak ki minden megszállt és annektált területről. Ehelyett - fehér házi illetékesek szerint - a megbeszélések szinte teljes egészében a nukleáris eszkaláció veszélyére összpontosítottak.

Burns és Nariskin törökországi találkozóját az amerikaiak kérték.

Mint a New York Times megjegyezte, az amerikai és az európai vezetők egyelőre azt tekintik céljuknak, hogy a háborút Ukrajnára korlátozzák és megakadályozzák, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök taktikai nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvert vessen be; aminek lehetőségét Putyin persze többször is tagadta, igaz, a háború indításának szándékát is.

Putyinnak az atomfegyverek bevetésének elutasításáról szóló megjegyzései mérsékelték az aggodalmakat a nyugati fővárosokban, de más utalgatásai és Moszkva harctéri kudarcai miatt továbbra is óvatosak.

Október közepén az amerikai kormányzatban hírszerzési információkat köröztettek orosz tábornokoknak a nukleáris fegyverek bevetéséről folytatott beszélgetéseiről. Ezek részben azért keltettek aggodalmat, mert akkoriban érkeztek, amikor Oroszország azzal kezdte vádolni Ukrajnát, hogy úgynevezett "piszkos bombák” bevetését tervezi. Egyes amerikai tisztviselők úgy vélték, hogy a vádak célja az lehet, hogy ürügyet teremtsenek a nukleáris fegyver bevetéséhez.

Oroszország inváziója óta az amerikai tisztviselők hangsúlyozták, hogy céljuk az ukránok támogatása, ugyanakkor annak biztosítása, hogy

  • a háború ne eszkalálódjon és
  • ne provokáljon ki egy szélesebb nukleáris konfliktust.

Lloyd Austin védelmi miniszter októberben két telefonbeszélgetést folytatott Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel a témáról. Jake Sullivan, nemzetbiztonsági tanácsadó az elmúlt hónapokban szintén telefonon beszélt kollégájával, Nyikolaj Patrusevvel nukleáris kérdésekről. Most pedig Burns CIA-főnök utazott Törökországba, hogy újabb üzenetet közvetítsen. A spekulációt, hogy az amerikaiak béketárgyalásokat szorgalmaznának, az erősítette, hogy Mark Milley tábornok,

amerikai vezérkari főnök azzal érvelt, hogy Ukrajnának tárgyalnia kellene Oroszországgal, hogy megszilárdítsa a közelmúltban elért eredményeit.

Valerij Zaluzsnyij tábornok, az ukrán hadsereg parancsnoka azonban közölte:

"Az ukrán hadsereg nem fogad el semmilyen tárgyalást, megállapodást vagy kompromisszumos döntést."

Közben viszont elemzők szerint Vlagyimir Putyin még Herszon városának feladása után sem hiszi, hogy vesztésre állna, ami azt erősíti, hogy felek nem állnak készen a tárgyalásokra. A két kémfőnök találkozóján szóba került még az Oroszországban fogva tartott amerikaiak, a női kosárlabdasztár, Brittney Griner és Paul Whelan ügye.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A svéd kormány a migránsok visszafogadásához kötné a Szíriának szánt fejlesztési pénzeket

A svéd kormány a migránsok visszafogadásához kötné a Szíriának szánt fejlesztési pénzeket

Az Aszad-rezsim megdöntése óta először látogatott el hivatalos svéd delegáció Szíriába. A svéd kormány első körben a szír bűnelkövetőket küldené haza, második körben pedig mindazokat a szír állampolgárokat, akik nem jogosultak a Svédországban való tartózkodásra. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője az InfoRádióban elmondta: ahogy a következő években folyamatosan lejárnak az oltalmazotti státuszok, úgy lesz egyre vonzóbb a hazatérés lehetősége az olyan bevándorlók számára, akik jogi bizonytalanságban és kétségek között vannak Európában.

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Hétfőn Steve Witkoff amerikai különmegbízott európai vezetőkkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik, hogy egy tűzszünet lehetőségéről egyeztessenek. Úgy tűnik, hogy az amerikai közvetítők Moszkva után ismét Kijev felé fordulnak, hogy közelítsék a felek álláspontjait. Kormányzati források szerint a tárgyaló felek delegációi már meg is érkeztek a német fővárosba. A berlini tárgyalások előtt eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy országa kész lemondani a NATO-tagságról nyugati biztonsági garanciákért cserébe, teljesítve ezzel az oroszok egyik legfőbb követelését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×