eur:
413.96
usd:
396.56
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
Vlagyimir Putyin orosz és Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés vezetője (b-j) a biztonsági szervek alkalmazottainak napja alkalmából tartott ünnepségen a moszkvai Kremlben 2019. december 19-én.
Nyitókép: Alekszej Druzsinyin

De akkor miről tárgyalt az orosz és az amerikai kémfőnök, ha nem a békéről?

Törökországban találkozott orosz kollégájával a CIA vezetője és a téma Ukrajna volt. Az amerikai oldal azonban – hivatalosan cáfolta, hogy a potenciális békekötésről tárgyaltak volna. Helyette figyelmeztették Moszkvát: ne vessen be nukleáris fegyvert.

Ahogy ilyenkor lenni szokott, sokan gondolják úgy, hogy ha már sor került egy példa nélküli találkozóra a CIA és az orosz kémügynökség vezetője között - miközben Moszkvát gyakorlatilag elvágták a Nyugattól -, akkor ott bizonyosan az ukrajnai háború leállítása volt a téma.

William Burns CIA-igazgató és Szergej Nariskin, az orosz külső hírszerző szolgálat főnöke által vezetett megbeszélések voltak a legmagasabb szintű személyes találkozók orosz és amerikai tisztviselők között Moszkva februári inváziója óta.

Az amerikaiak azonban ismét tagadták, hogy bármiféle puhatolózásba fognának a tűzszünetről Ukrajna bevonása nélkül, miközben Kijev azt mondja, az oroszok először vonuljanak ki minden megszállt és annektált területről. Ehelyett - fehér házi illetékesek szerint - a megbeszélések szinte teljes egészében a nukleáris eszkaláció veszélyére összpontosítottak.

Burns és Nariskin törökországi találkozóját az amerikaiak kérték.

Mint a New York Times megjegyezte, az amerikai és az európai vezetők egyelőre azt tekintik céljuknak, hogy a háborút Ukrajnára korlátozzák és megakadályozzák, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök taktikai nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvert vessen be; aminek lehetőségét Putyin persze többször is tagadta, igaz, a háború indításának szándékát is.

Putyinnak az atomfegyverek bevetésének elutasításáról szóló megjegyzései mérsékelték az aggodalmakat a nyugati fővárosokban, de más utalgatásai és Moszkva harctéri kudarcai miatt továbbra is óvatosak.

Október közepén az amerikai kormányzatban hírszerzési információkat köröztettek orosz tábornokoknak a nukleáris fegyverek bevetéséről folytatott beszélgetéseiről. Ezek részben azért keltettek aggodalmat, mert akkoriban érkeztek, amikor Oroszország azzal kezdte vádolni Ukrajnát, hogy úgynevezett "piszkos bombák” bevetését tervezi. Egyes amerikai tisztviselők úgy vélték, hogy a vádak célja az lehet, hogy ürügyet teremtsenek a nukleáris fegyver bevetéséhez.

Oroszország inváziója óta az amerikai tisztviselők hangsúlyozták, hogy céljuk az ukránok támogatása, ugyanakkor annak biztosítása, hogy

  • a háború ne eszkalálódjon és
  • ne provokáljon ki egy szélesebb nukleáris konfliktust.

Lloyd Austin védelmi miniszter októberben két telefonbeszélgetést folytatott Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel a témáról. Jake Sullivan, nemzetbiztonsági tanácsadó az elmúlt hónapokban szintén telefonon beszélt kollégájával, Nyikolaj Patrusevvel nukleáris kérdésekről. Most pedig Burns CIA-főnök utazott Törökországba, hogy újabb üzenetet közvetítsen. A spekulációt, hogy az amerikaiak béketárgyalásokat szorgalmaznának, az erősítette, hogy Mark Milley tábornok,

amerikai vezérkari főnök azzal érvelt, hogy Ukrajnának tárgyalnia kellene Oroszországgal, hogy megszilárdítsa a közelmúltban elért eredményeit.

Valerij Zaluzsnyij tábornok, az ukrán hadsereg parancsnoka azonban közölte:

"Az ukrán hadsereg nem fogad el semmilyen tárgyalást, megállapodást vagy kompromisszumos döntést."

Közben viszont elemzők szerint Vlagyimir Putyin még Herszon városának feladása után sem hiszi, hogy vesztésre állna, ami azt erősíti, hogy felek nem állnak készen a tárgyalásokra. A két kémfőnök találkozóján szóba került még az Oroszországban fogva tartott amerikaiak, a női kosárlabdasztár, Brittney Griner és Paul Whelan ügye.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×