Infostart.hu
eur:
359.68
usd:
309.6
bux:
131460.2
2026. május 21. csütörtök Konstantin
Vlagyimir Putyin orosz és Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés vezetője (b-j) a biztonsági szervek alkalmazottainak napja alkalmából tartott ünnepségen a moszkvai Kremlben 2019. december 19-én.
Nyitókép: Alekszej Druzsinyin

De akkor miről tárgyalt az orosz és az amerikai kémfőnök, ha nem a békéről?

Törökországban találkozott orosz kollégájával a CIA vezetője és a téma Ukrajna volt. Az amerikai oldal azonban – hivatalosan cáfolta, hogy a potenciális békekötésről tárgyaltak volna. Helyette figyelmeztették Moszkvát: ne vessen be nukleáris fegyvert.

Ahogy ilyenkor lenni szokott, sokan gondolják úgy, hogy ha már sor került egy példa nélküli találkozóra a CIA és az orosz kémügynökség vezetője között - miközben Moszkvát gyakorlatilag elvágták a Nyugattól -, akkor ott bizonyosan az ukrajnai háború leállítása volt a téma.

William Burns CIA-igazgató és Szergej Nariskin, az orosz külső hírszerző szolgálat főnöke által vezetett megbeszélések voltak a legmagasabb szintű személyes találkozók orosz és amerikai tisztviselők között Moszkva februári inváziója óta.

Az amerikaiak azonban ismét tagadták, hogy bármiféle puhatolózásba fognának a tűzszünetről Ukrajna bevonása nélkül, miközben Kijev azt mondja, az oroszok először vonuljanak ki minden megszállt és annektált területről. Ehelyett - fehér házi illetékesek szerint - a megbeszélések szinte teljes egészében a nukleáris eszkaláció veszélyére összpontosítottak.

Burns és Nariskin törökországi találkozóját az amerikaiak kérték.

Mint a New York Times megjegyezte, az amerikai és az európai vezetők egyelőre azt tekintik céljuknak, hogy a háborút Ukrajnára korlátozzák és megakadályozzák, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök taktikai nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvert vessen be; aminek lehetőségét Putyin persze többször is tagadta, igaz, a háború indításának szándékát is.

Putyinnak az atomfegyverek bevetésének elutasításáról szóló megjegyzései mérsékelték az aggodalmakat a nyugati fővárosokban, de más utalgatásai és Moszkva harctéri kudarcai miatt továbbra is óvatosak.

Október közepén az amerikai kormányzatban hírszerzési információkat köröztettek orosz tábornokoknak a nukleáris fegyverek bevetéséről folytatott beszélgetéseiről. Ezek részben azért keltettek aggodalmat, mert akkoriban érkeztek, amikor Oroszország azzal kezdte vádolni Ukrajnát, hogy úgynevezett "piszkos bombák” bevetését tervezi. Egyes amerikai tisztviselők úgy vélték, hogy a vádak célja az lehet, hogy ürügyet teremtsenek a nukleáris fegyver bevetéséhez.

Oroszország inváziója óta az amerikai tisztviselők hangsúlyozták, hogy céljuk az ukránok támogatása, ugyanakkor annak biztosítása, hogy

  • a háború ne eszkalálódjon és
  • ne provokáljon ki egy szélesebb nukleáris konfliktust.

Lloyd Austin védelmi miniszter októberben két telefonbeszélgetést folytatott Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel a témáról. Jake Sullivan, nemzetbiztonsági tanácsadó az elmúlt hónapokban szintén telefonon beszélt kollégájával, Nyikolaj Patrusevvel nukleáris kérdésekről. Most pedig Burns CIA-főnök utazott Törökországba, hogy újabb üzenetet közvetítsen. A spekulációt, hogy az amerikaiak béketárgyalásokat szorgalmaznának, az erősítette, hogy Mark Milley tábornok,

amerikai vezérkari főnök azzal érvelt, hogy Ukrajnának tárgyalnia kellene Oroszországgal, hogy megszilárdítsa a közelmúltban elért eredményeit.

Valerij Zaluzsnyij tábornok, az ukrán hadsereg parancsnoka azonban közölte:

"Az ukrán hadsereg nem fogad el semmilyen tárgyalást, megállapodást vagy kompromisszumos döntést."

Közben viszont elemzők szerint Vlagyimir Putyin még Herszon városának feladása után sem hiszi, hogy vesztésre állna, ami azt erősíti, hogy felek nem állnak készen a tárgyalásokra. A két kémfőnök találkozóján szóba került még az Oroszországban fogva tartott amerikaiak, a női kosárlabdasztár, Brittney Griner és Paul Whelan ügye.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csiki Varga Tamás: Európa katonai fenyegetésnek tekinti Oroszországot, de nem „az ukrán módon”

Csiki Varga Tamás: Európa katonai fenyegetésnek tekinti Oroszországot, de nem „az ukrán módon”

A német katonai vezetés az orosz fenyegetettség miatt egy magas készenlétű haderő azonnali kialakítását sürgeti. Csiki Varga Tamás elemző szerint a németek az éberség fenntartása miatt figyelmeztetnek az orosz katonai veszélyre, de ők sem számolnak egy hagyományos „invázióval” több százezer katona bevetésével, mert azt ma már akár drónokkal is meg lehet akasztani. Úgy véli, inkább provokációk, destabilizáló és egyéb kisebb volumenű műveletek fenyegetnek az oroszok részéről..

Miniszterelnöki időkorlát, kekvák – itt a Tisza-párt első Alaptörvény-módosító javaslata

Benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt. A javaslat korlátozná a miniszterelnöki megbízatás hosszát. Emellett „lépéseket tesz” a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése felé, és azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Súlyos incidens volt egy NATO és egy orosz katonai gép között, Ukrajna ott támadja Oroszországot, ahol a legjobban fáj – Háborús híreink csütörtökön

Súlyos incidens volt egy NATO és egy orosz katonai gép között, Ukrajna ott támadja Oroszországot, ahol a legjobban fáj – Háborús híreink csütörtökön

Orosz vadászgépek veszélyesen megközelítettek egy fegyvertelen brit felderítő repülőgépet a Fekete-tenger felett – közölte a brit védelmi minisztérium. Az incidens során az egyik orosz gép mindössze hat méterre repült el a brit repülőgép orra előtt - írja a Sky News. Az ukrán dróncsapások az elmúlt napokban Közép-Oroszország szinte valamennyi jelentős olajfinomítóját leállásra vagy kapacitáscsökkentésre kényszerítették. Ezt adatok és névtelenséget kérő források is megerősítették. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×