Infostart.hu
eur:
358.95
usd:
309.08
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
A tajvani hadsereg tüzérei egy FGM–148 Javelin típusú, vállról indítható páncéltörő rakétát lőnek ki a 36. alkalommal tartott évenkénti Kínai Dicsőség (Han Kuang) fedőnevű tajvani hadgyakorlaton Taicsung városnál 2020. július 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo

Ez a briteknek nagyon fáj, pontosították a gigantikus orosz–iráni fegyverüzlet részleteit

Csúcstechnológiás brit páncéltörő rakétát adott át Moszkva Iránnak, cserébe az Ukrajna elleni támadásokhoz használt pilóta nélküli drónokért. Az Ukrajnában zsákmányolt eszközt az irániak lemásolhatják, és későbbi háborúkban tűnhet fel.

Azt, hogy érzékeny brit haditechnológia kerülhetett Irán kezébe, a brit The Telegraph című lap írta meg egy biztonsági forrásra hivatkozva. A cikk szerint a Kreml 120 millió fontnyi készpénzt adott át az ukrán csapatoktól lefoglalt korszerű brit és amerikai fegyverekkel együtt, hogy kifizesse az Irántól kapott drónokat.

A készpénzt és a fegyvereket egy orosz katonai repülőgépen vitték egy teheráni repülőtérre augusztus 20-án a kora reggeli órákban – jelentette a Sky News. A gép fedélzetén

  • egy brit NLAW páncéltörő rakéta,
  • egy amerikai Javelin páncéltörő rakéta és
  • egy amerikai Stinger légvédelmi rakéta

volt. Mindez azért fontos hír, mert Irán lemásolhatja a technológiát.

A Sky News szerint a fegyvereket az ukrán hadseregnek szánták, de

"rossz kezekbe kerültek".

A forrás szerint az a gyanú, hogy Irán megvizsgálja a hardvert, szétszedi, és megpróbálja megépíteni a saját verzióját. A forrás azt sugallta, hogy a keményvonalas Iszlám Forradalmi Gárda rendelkezik azzal a képességgel, hogy megvizsgálja a fegyvereket, megértse a technológiát, majd maga is legyártsa azokat.

Egy magas rangú brit kormányzati forrás a The Telegraph megkeresésére nem cáfolta a Sky jelentését.

Közben a nyugati kormányok reménykednek, hogy nyomást gyakorolhatnak Iránra, hogy leállítsák a Moszkva és Teherán közötti jövőbeli üzleteket. Egyelőre azonban a szintén szankcionált és kitaszított Irán az oroszokat segíti: a fegyverekért és a készpénzért cserébe Teherán 160 pilóta nélküli légi járművet adott át Oroszországnak, köztük 100 Shahed-136-os drónt, amelyeket pusztító támadásokhoz használtak ukrán városok és infrastruktúra ellen.

A drónokat – a cirkálórakéták olcsó alternatíváját – a múlt hónapban például Kijev, Lviv és Dnyipro ellen vetették be célba véve az energiahálózatot és a polgári lakosságot is.

A forrás a Sky Newsnak elmondta, hogy

Moszkva és Teherán 175 millió font értékű üzletet kötött egy újabb drónszállítmányról.

Egy újabb drónkampány riadalmat okozna Ukrajnában, amely a nyugati légvédelmi rakéták értékes készleteit használta fel az iráni drónok visszaverésére.

Justin Bronk, a Royal United Services Institute, egy londoni székhelyű agytröszt vezető kutatója a Sky-nak elmondta: "Ha Irán nem szállította volna le a Shahedeket, akkor lényegesen kevésbé lennének hatékonyak az ukrán elektromos infrastruktúra és vízellátás elleni orosz támadások."

Vagyim Prisztajko, Ukrajna brit nagykövete kedd este arra figyelmeztetett, hogy azok a hírek, amelyek szerint Irán ballisztikus rakéták szállításáról is megállapodott, valós fenyegetést jelentenek országára nézve.

Irán tagadta az állítást. A Telegraph forrása továbbá azt állította, hogy Irán a dróntechnológiát egy amerikai drón 2011-es elfogása után szerezte be. Ez tovább táplálja a félelmeket, hogy idővel képes lesz lemásolni az NLAW és más nyugati páncéltörő és repülőgép-ellenes rakétarendszereket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter súlyos kijelentést tett Ukrajna EU-csatlakozásáról

Előbb a nyugat-balkáni államokat kell felvenni, Ukrajna legkorábban jó tíz év múlva csatlakozhat az Európai Unióhoz, és Magyarországon előtte népszavazást kell rendezni erről – mondta Magyar Péter miniszterelnök egy interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×