Infostart.hu
eur:
362.68
usd:
316.97
bux:
141289.02
2026. július 17. péntek Elek, Endre
A 2021. január 4-én közreadott képen Julian Assange, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítója a sajtó képviselőinek nyilatkozik az ecuadori nagykövetség egyik erkélyén Londonban 2017. május 19-én. A londoni központi büntetőbíróság 2021. január 4-i határozatának értelmében Assange-ot nem adják ki az amerikai hatóságoknak.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Akár 170 évet is kaphat Julian Assange

Nagy-Britannia kiadja az Egyesült Államoknak a WikiLeaks szivárogató oldal alapítóját, Julien Assange-t. Az egykor ünnepelt aktivista gyakorlatilag házi őrizetben és börtönben töltötte az elmúlt évtizedet. Amerika bizalmas katonai és diplomáciai anyagok kiadása miatt akarja bíróság elé állítani.

2007-ben egy video járta be a világot: ezen egy amerikai harci helikopter rádióüzenetét lehet hallani a központtal, ahogy eldöntik, szitává lőjék-e a földön rohangáló irakiakat. Amikor gyerekek tűnnek fel, az egyik pilóta azt mondja: „ezért ők a felelősek, miért hoznak gyerekeket a csatába?”

A felvételt a Julien Assange által alapított WikiLeaks szivárogtatta ki, amely egyfajta szólásszabadság kampányszervezetté nőtte ki magát. Később azzal vált igazán tüskévé az amerikai és a nyugati kormányok szemében, hogy negyedmilliónyi bizalmas diplomáciai táviratot is kiszivárogtatott.

Köztük szerepelt,

  • hogy Szaúd-Arábia sürgette az Egyesült Államokat: bombázza Iránt,
  • hogy az afgán alelnöknek 52 millió dollár volt az aktatáskájában,
  • hogy mennyire közeli volt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök barátsága,
  • hogyan dühödött be a kínai pártilletékes és érte el, hogy kitiltsák az országból a Google-t,
  • és hogyan próbálta aktívan egyengetni az ukrán belpolitikai történéseket Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium egyes körökben híres illetékese.

Az amerikai hatóságok ezek után vádat emeltek Assange ellen, és most a brit belügyminiszter az aktuális elnök, Joe Biden kedvére tett. Priti Patel, aki számára a hét kínos híre az volt, hogy az Európai Emberijogi Bíróság döntése miatt nem tudott Ruandába toloncolni illegális menedékkérőket, aláírta a brit börtönben fogvatartott Assange kiadását, mert a döntés „nem sérti az emberi jogait”.

Assange, akit először ünnepeltek, majd később a technológiai cégalapítók tipikus arrogáns képviselőjének kiáltottak ki, azzal is nemtetszést váltott ki a nyugati világban, hogy az amerikai Demokrata Párt nagy bírálójává vált. Azzal kezdték vádolni, hogy összejátszott Moszkvával. Azért, mert a vádak szerint orosz hekkerek által 2016-ban feltört demokrata email fiókok üzenetei a WikiLeaksnél kötöttek ki. Továbbá, egy kétpárti kongresszusi vizsgálat szerint a WikiLeaks egy orosz állampolgárnak adott át 90 ezer amerikai külügyminisztériumi üzenetet, amelyek pedig Lukasenka autoriter belarusz elnöknél landoltak.

Közben Assange-t két svéd nő szexuális kihágásokkal vádolta meg. Egyikük tavaly azt mondta: megalázta és abuzálta a férfi, akivel részben azért kezdett viszonyt, hogy felidegesítse volt partnerét, és vonzó volt számára a híres ember. Nem az motiválta, hogy a CIA-t segítse – közölte. Ardin szerint Assange kényszerítette, hogy óvszer nélkül szeretkezzenek, nem volt hajlandó zuhanyozni és nem húzta le a wc-t. Csak azután jelentette fel, hogy megkereste egy másik nő, aki szerint Assange szintén megtagadta az óvszer használatát. A WikiLeaks-alapító 2012-ben attól való félelmében menekült Ecuador londoni nagykövetségére, hogy kiadják Svédországnak, és így az Egyesült Államoknak. Közben megromlott a viszonya Ecuadorral, így hét év múlva brit rendőrök beléphettek a képviselet területére, és egy óvadéksértés miatt letartóztatták. Azóta egy brit börtönben várta sorsa alakulását.

Hívei szerint a mostani döntés csapás a szólásszabadságra és a független újságírásra, az Amnesty International jogvédő szervezet szerint pedig

nem világos: Washington betartja-e ígéretét, hogy nem ültetik magánzárkába.

Az pedig, hogy hány évet kaphat, jogi spekulációk tárgya: potenciális büntetésként elhangzott a több mint 170 év, de a valójában letöltendő 6 év is.

Címlapról ajánljuk
Részvénypiaci viharok a világban és Magyarországon: itt az első félév mérlege

Részvénypiaci viharok a világban és Magyarországon: itt az első félév mérlege

A magyar részvények 2026-ban július közepéig 28 százalékos hozamot értek el, miközben az olajpiaci kockázatok, a mesterséges intelligencia által hajtott technológiai rali és a befektetői tőkeáramlások átrendeződése továbbra is meghatározzák a globális piacok mozgását – hangzott el az MBH Befektetési Bank Piaci Pulzus című rendezvényén. Az InfoRádió Debreczeni Csabát, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzőjét kérdezte.

Németh Zsolt az Arénában: „nem csinálhatunk úgy, mintha mi sem történt volna”

Németh Zsolt szerint a Fidesznek egy félfordulatot kell végrehajtania, mert nem tartható fenn az Európai Unió-ellenessége. Azzal az illúzióval is le kell számolnia, hogy a háború után ugyanúgy folytatódhatnak az orosz kapcsolatok, mintha mi sem történt volna – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Merkely Béla összeférhetetlenségi helyzetbe került

Merkely Béla összeférhetetlenségi helyzetbe került

Összeférhetetlenségi helyzetbe került Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, miután a fia többségi tulajdonában lévő cég közel 600 millió forintos állami támogatást nyert el. Bár az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumi tagjaként a rektornak szigorú bejelentési kötelezettsége lett volna a családi érintettségről, a hivatalos lépések elmaradtak vagy jelentős késéssel történtek meg. A projektet ráadásul három egymást követő évben is egyedi miniszteri döntéssel támogatták, miközben a cégcsoportban az egyetem saját vállalata is megjelent - írta a Telex.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×