Infostart.hu
eur:
358.23
usd:
306.01
bux:
131071.24
2026. május 13. szerda Imola, Szervác
A 2021. január 4-én közreadott képen Julian Assange, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítója a sajtó képviselőinek nyilatkozik az ecuadori nagykövetség egyik erkélyén Londonban 2017. május 19-én. A londoni központi büntetőbíróság 2021. január 4-i határozatának értelmében Assange-ot nem adják ki az amerikai hatóságoknak.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Akár 170 évet is kaphat Julian Assange

Nagy-Britannia kiadja az Egyesült Államoknak a WikiLeaks szivárogató oldal alapítóját, Julien Assange-t. Az egykor ünnepelt aktivista gyakorlatilag házi őrizetben és börtönben töltötte az elmúlt évtizedet. Amerika bizalmas katonai és diplomáciai anyagok kiadása miatt akarja bíróság elé állítani.

2007-ben egy video járta be a világot: ezen egy amerikai harci helikopter rádióüzenetét lehet hallani a központtal, ahogy eldöntik, szitává lőjék-e a földön rohangáló irakiakat. Amikor gyerekek tűnnek fel, az egyik pilóta azt mondja: „ezért ők a felelősek, miért hoznak gyerekeket a csatába?”

A felvételt a Julien Assange által alapított WikiLeaks szivárogtatta ki, amely egyfajta szólásszabadság kampányszervezetté nőtte ki magát. Később azzal vált igazán tüskévé az amerikai és a nyugati kormányok szemében, hogy negyedmilliónyi bizalmas diplomáciai táviratot is kiszivárogtatott.

Köztük szerepelt,

  • hogy Szaúd-Arábia sürgette az Egyesült Államokat: bombázza Iránt,
  • hogy az afgán alelnöknek 52 millió dollár volt az aktatáskájában,
  • hogy mennyire közeli volt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök barátsága,
  • hogyan dühödött be a kínai pártilletékes és érte el, hogy kitiltsák az országból a Google-t,
  • és hogyan próbálta aktívan egyengetni az ukrán belpolitikai történéseket Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium egyes körökben híres illetékese.

Az amerikai hatóságok ezek után vádat emeltek Assange ellen, és most a brit belügyminiszter az aktuális elnök, Joe Biden kedvére tett. Priti Patel, aki számára a hét kínos híre az volt, hogy az Európai Emberijogi Bíróság döntése miatt nem tudott Ruandába toloncolni illegális menedékkérőket, aláírta a brit börtönben fogvatartott Assange kiadását, mert a döntés „nem sérti az emberi jogait”.

Assange, akit először ünnepeltek, majd később a technológiai cégalapítók tipikus arrogáns képviselőjének kiáltottak ki, azzal is nemtetszést váltott ki a nyugati világban, hogy az amerikai Demokrata Párt nagy bírálójává vált. Azzal kezdték vádolni, hogy összejátszott Moszkvával. Azért, mert a vádak szerint orosz hekkerek által 2016-ban feltört demokrata email fiókok üzenetei a WikiLeaksnél kötöttek ki. Továbbá, egy kétpárti kongresszusi vizsgálat szerint a WikiLeaks egy orosz állampolgárnak adott át 90 ezer amerikai külügyminisztériumi üzenetet, amelyek pedig Lukasenka autoriter belarusz elnöknél landoltak.

Közben Assange-t két svéd nő szexuális kihágásokkal vádolta meg. Egyikük tavaly azt mondta: megalázta és abuzálta a férfi, akivel részben azért kezdett viszonyt, hogy felidegesítse volt partnerét, és vonzó volt számára a híres ember. Nem az motiválta, hogy a CIA-t segítse – közölte. Ardin szerint Assange kényszerítette, hogy óvszer nélkül szeretkezzenek, nem volt hajlandó zuhanyozni és nem húzta le a wc-t. Csak azután jelentette fel, hogy megkereste egy másik nő, aki szerint Assange szintén megtagadta az óvszer használatát. A WikiLeaks-alapító 2012-ben attól való félelmében menekült Ecuador londoni nagykövetségére, hogy kiadják Svédországnak, és így az Egyesült Államoknak. Közben megromlott a viszonya Ecuadorral, így hét év múlva brit rendőrök beléphettek a képviselet területére, és egy óvadéksértés miatt letartóztatták. Azóta egy brit börtönben várta sorsa alakulását.

Hívei szerint a mostani döntés csapás a szólásszabadságra és a független újságírásra, az Amnesty International jogvédő szervezet szerint pedig

nem világos: Washington betartja-e ígéretét, hogy nem ültetik magánzárkába.

Az pedig, hogy hány évet kaphat, jogi spekulációk tárgya: potenciális büntetésként elhangzott a több mint 170 év, de a valójában letöltendő 6 év is.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
Amerikai katonák mennek Ukrajnába, összeomlóban az oroszok a fronton – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Amerikai katonák mennek Ukrajnába, összeomlóban az oroszok a fronton – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Az ukrán RBK hírügynökség számolt be arról, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztériuma amerikai katonákat küld Ukrajnába, hogy fontos ismereteket sajátítsanak el. Az Institute for the Study of War (ISW) amerikai agytröszt az orosz-ukrán háború kezdetei óta gyűjti az adatokat minden hónap eredményeiről. A legfrissebb számok nem mutatnak jól az oroszok számára – írja az EuroMaidan Press. Ezzel szemben a felek álláspontjait ismerő források szerint már sem Oroszország, sem Ukrajna nem látja értelmét az amerikai közvetítésű béketárgyalások folytatásának. Vlagyimir Putyin orosz elnök a katonai megoldásra helyezi a hangsúlyt, miközben egyre romlanak Moszkva kilátásai - közölte a Financial Times.Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×