Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Aerial view Oil ship tanker park on the sea waiting for load or unload oil at loading dock from refinery for shipping or transportation.
Nyitókép: Suriyapong Thongsawang/Getty Images

Uniós cégek játsszák ki és híznak az olajembargón

Az európai hajózási cégek „gúnyt űznek” az orosz olajembargóból, mivel az olajszállítmányok megduplázódtak – ezt állítja az Independent című brit lap tényfeltáró anyaga. A cikk főleg máltai, ciprusi és görög hajózási cégeket említ.

Míg a nemzetközi médiában jelenleg leggyakrabban Magyarország a „főmumus”, mert nem támogatta a Moszkva elleni totális olajembargót, egy brit lap szerint több európai cég csendben kijátssza a tilalmat. Ezek az európai hajózási vállalatok csaknem megduplázták orosz olajszállítmányaikat az invázió kezdete óta. Aktivisták szerint „gúnyt űztek” a szankciós tervekből, és szerintük a most bejelentett részleges olajembargó nem sokat fog segíteni.

Az Independent megemlíti, hogy görög, ciprusi és máltai székhelyű hajózási cégek az elmúlt hetekben világszerte még több olajat szállítottak és egyre jövedelmezőbb kereskedelmet folytatnak, több milliárd dollárral duzzasztva ezzel az orosz államkasszát.

A Global Witness korrupcióellenes csoport a Refinitiv hajózási adatait elemezte és arra jutott, hogy az EU három legnagyobb hajós nemzete gyorsan növelte az általuk szállított orosz olaj mennyiségét. Februárban a három országhoz kapcsolódó vállalatok és hajók 31 millió hordónyi orosz olajat szállítottak, májusra már 58 millió hordónyit.

„Egy olajembargónak olajembargónak kell lennie és ez nem az”

– jelentette ki Anastassia Fedyk, az Berkeley Egyetem pénzügyek professzora, aki tagja az orosz szankciókkal foglalkozó nemzetközi munkacsoportnak, és társszervezője a Közgazdászok Ukrajnáért nevű kezdeményezésnek.

A múltheti brüsszeli alku nyomán az orosz kőolaj továbbra is bejut Európába egy Magyarországon áthaladó csővezetéken keresztül, és a görögországi, máltai és ciprusi hajózási cégek lobbizása után az EU bejegyzett, hogy továbbra is szállíthassanak olajat az orosz kikötőkből az EU-n kívüli országokba. Ez azt jelenti, hogy az uniós vállalatok továbbra is profitálhatnak abból, hogy megkönnyítik az orosz olaj szállítását olyan országokba, mint India és Kína, amik készséges vevői a korábban Európába vitt kőolajnak.

Mivel sok vállalat kerüli az orosz kőolajat, azok, amelyek továbbra is hajlandók szállítani, extra díjakat tudnak beszedni. Egy Primorszkból induló nagy tanker napi 32 500 dollárt kérhet, míg az invázió előtt kevesebb mint 10 ezer dollárt, mondta egy hajózási iparági forrás.

A szállításban érintett cégek egy része Görögország leggazdagabb hajózási oligarcháinak tulajdonában van. Jánisz Varoufakisz volt görög pénzügyminiszter szerint az az érdekük, hogy folytatódjanak az orosz olajeladások. Ugyanakkor – mondta – az iparág „szinte semmit sem tesz hozzá” a görög gazdasághoz, mivel a hajókat gyakran más országokban jegyzik be és a nyereséget offshore számlákon tartják.

Mivel az olajárak meredeken emelkedtek, a Kreml áprilisban rekordméretű folyó fizetési mérlegtöbbletet regisztrált. Clay Lowery, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet alelnöke szerint „a hatalmas mennyiségű kemény valuta beáramlása azt jelenti, hogy bőséges a likviditás és így alacsonyak a kamatok. Ez stabilabbá teszi Oroszország pénzügyeit még akkor is, amikor a romlik a gazdasága” – fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×