eur:
409.46
usd:
375.63
bux:
74355.9
2024. november 5. kedd Imre
Klaus Schwab német közgazdász, a Világgazdasági Fórum alapító ügyvezető elnöke (b) és Albert Bourla, a Pfizer multinacionális gyógyszergyár vezérigazgatója plenáris ülésen vesz részt az 51. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban 2022. május 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron

Brutális kamatlábemelés jöhet, de annak hatása is bizonytalan – Davos után

Egyes elemzők szerint akár 4-5 százalékkal is növelheti a jelenleg egyszázalékos alapkamatot FED. Az amerikai központi bank szerepét betöltő intézetet sokan kritizálták mondván, rosszul elemezte a helyzetet és késlekedve lépett, és a mostani, infláció megfékezését célzó szándékait sem övezi egyöntetű elismerés.

A Davosi Világgazdasági Fórumra figyelő üzleti vezetők és befektetők arra számítanak, hogy a nagy hatalmú jegybankok brutális fegyvert vetnek be az infláció megfékezésére: a kamatlábemelést. Mindez akár recesszióba is taszíthatja a gazdaságot.

„Nem érdekli őket, mi történik a piacokkal” – jegyezte meg Jason Furman, a Fehér Házi Közgazdász Tanácsadók Tanácsának volt elnöke. Furman szerint az infláció ellen fellépő amerikai FED bank sokkal nagyobb mértékben emeli majd a kamatot, mint amit elismert, vagy amire a piacok számítanak.

„Nem tettek eleget arra, hogy felkészítsék az embereket” – mondta a Davosi Világgazdasági Fórumon. A kamatlábemelés elszívja majd a befektetői pénzt a piacokról a kiszámíthatóbb és magasabb kamatot fizető állampapírok felé. Ez pedig

lefékezi az inflációt – de a gazdaságot is.

Befektetői körökben attól tartanak, hogy a FED az 1970-es évek úgynevezett Volker-piruláját készül beadni – jegyezte meg a Telegraph című brit lap. A bank már elkezdte előkészíteni a részvények és a pénzeszközök szándékos és remények szerint ellenőrzött krachját – teszi hozzá a cikk.

A brutális lépés magyarázata a politikacsináló elitek ama hite, hogy ha a FED nem lép fel most, akkor később még pusztítóbb lesz a helyzet.

Nagy-Britanniában az Angol Központi Bankot szidták, amiért későn lépett fel az infláció ellen, Amerikában a Fed-et szidják.

„Még tavaly is keresték a kifogásokat,

hogy miért nem lépnek és továbbra is pénzzel árasztották el a gazdaságot, miközben kezdett felszökni az infláció” – mondta Ricardo Hausman harvardi professzor.

A korábban idézett Furman szerint az árdrágulást elsősorban az extra kereslet, másodsorban a készpénz és nem az ellátóláncok megszakadása vagy az energiaárak hajtják felfelé. Utóbbi a FED véleménye volt, amely abban is tévedett, hogy mekkora lesz az idén az amerikai infláció:

decemberben is 2,2 százalékot jósolt, miközben a valós adat már 8,5 százalék.

Az IMF szerint a pandémia miatt okozott globális ellátási sokkból öngerjesztő keresleti sokk lett. A jegybankok számára hatalmas dilemmát okozott kitalálni, hogy hol van az egyensúlypont a kereslet és a kínálat között. Most úgy tűnik, a Fed úgy akarja korrigálni a korábbi hibát, hogy kerül, amibe kerül, megzabolázza az inflációt.

Közben azokra a pénzügyi elitekre és befektetőkre sújt le, akiket korábban úgy elkényeztetett, hogy szinte belefojtott az elérhető pénzbe, amit most megvon tőlük – írta a Telegraph.

Sokan arra számítanak, hogy az amerikai központi bank szerepét betöltő FED 4-5 százalékos alapkamat-emelésére készül – és ezt most már nyíltan el kéne ismernie. A kamatláb jelenleg 1 százalék, a piacok arra számítanak, hogy az év végére már 3 százalékon áll majd.

Joseph Stigliz Nobel-díjas közgazdász a többségi véleménnyel szembemenve az mondja, hogy a magasabb kamatok éppenséggel feljebb tolhatják az inflációt, mert visszavetik azokat a befektetéseket, amelyekre nagy szükség lenne az ellátási láncok helyreállításához.

Nyitóképünkön Klaus Schwab német közgazdász, a Világgazdasági Fórum alapító ügyvezető elnöke (b) és Albert Bourla, a Pfizer multinacionális gyógyszergyár vezérigazgatója plenáris ülésen vesz részt az 51. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban szerdán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×