A Davosi Világgazdasági Fórumra figyelő üzleti vezetők és befektetők arra számítanak, hogy a nagy hatalmú jegybankok brutális fegyvert vetnek be az infláció megfékezésére: a kamatlábemelést. Mindez akár recesszióba is taszíthatja a gazdaságot.
„Nem érdekli őket, mi történik a piacokkal” – jegyezte meg Jason Furman, a Fehér Házi Közgazdász Tanácsadók Tanácsának volt elnöke. Furman szerint az infláció ellen fellépő amerikai FED bank sokkal nagyobb mértékben emeli majd a kamatot, mint amit elismert, vagy amire a piacok számítanak.
„Nem tettek eleget arra, hogy felkészítsék az embereket” – mondta a Davosi Világgazdasági Fórumon. A kamatlábemelés elszívja majd a befektetői pénzt a piacokról a kiszámíthatóbb és magasabb kamatot fizető állampapírok felé. Ez pedig
lefékezi az inflációt – de a gazdaságot is.
Befektetői körökben attól tartanak, hogy a FED az 1970-es évek úgynevezett Volker-piruláját készül beadni – jegyezte meg a Telegraph című brit lap. A bank már elkezdte előkészíteni a részvények és a pénzeszközök szándékos és remények szerint ellenőrzött krachját – teszi hozzá a cikk.
A brutális lépés magyarázata a politikacsináló elitek ama hite, hogy ha a FED nem lép fel most, akkor később még pusztítóbb lesz a helyzet.
Nagy-Britanniában az Angol Központi Bankot szidták, amiért későn lépett fel az infláció ellen, Amerikában a Fed-et szidják.
„Még tavaly is keresték a kifogásokat,
hogy miért nem lépnek és továbbra is pénzzel árasztották el a gazdaságot, miközben kezdett felszökni az infláció” – mondta Ricardo Hausman harvardi professzor.
A korábban idézett Furman szerint az árdrágulást elsősorban az extra kereslet, másodsorban a készpénz és nem az ellátóláncok megszakadása vagy az energiaárak hajtják felfelé. Utóbbi a FED véleménye volt, amely abban is tévedett, hogy mekkora lesz az idén az amerikai infláció:
decemberben is 2,2 százalékot jósolt, miközben a valós adat már 8,5 százalék.
Az IMF szerint a pandémia miatt okozott globális ellátási sokkból öngerjesztő keresleti sokk lett. A jegybankok számára hatalmas dilemmát okozott kitalálni, hogy hol van az egyensúlypont a kereslet és a kínálat között. Most úgy tűnik, a Fed úgy akarja korrigálni a korábbi hibát, hogy kerül, amibe kerül, megzabolázza az inflációt.
Közben azokra a pénzügyi elitekre és befektetőkre sújt le, akiket korábban úgy elkényeztetett, hogy szinte belefojtott az elérhető pénzbe, amit most megvon tőlük – írta a Telegraph.
Sokan arra számítanak, hogy az amerikai központi bank szerepét betöltő FED 4-5 százalékos alapkamat-emelésére készül – és ezt most már nyíltan el kéne ismernie. A kamatláb jelenleg 1 százalék, a piacok arra számítanak, hogy az év végére már 3 százalékon áll majd.
Joseph Stigliz Nobel-díjas közgazdász a többségi véleménnyel szembemenve az mondja, hogy a magasabb kamatok éppenséggel feljebb tolhatják az inflációt, mert visszavetik azokat a befektetéseket, amelyekre nagy szükség lenne az ellátási láncok helyreállításához.
Nyitóképünkön Klaus Schwab német közgazdász, a Világgazdasági Fórum alapító ügyvezető elnöke (b) és Albert Bourla, a Pfizer multinacionális gyógyszergyár vezérigazgatója plenáris ülésen vesz részt az 51. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban szerdán.