eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-oldalán közzétett fénykép véres térkőről, csomagokról és egy babakocsiról egy peronon a kelet-ukrajnai Kramatorszk vasútállomását ért rakétatámadást követően 2022. április 8-án. Két orosz rakéta csapódott be a vasútállomásnál, a támadásban több mint harmincan életüket vesztették és több mint százan megsebesültek.
Nyitókép: MTI/AP/Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-oldala

Pénteken 50 körül járt a kramatorszki vasúti támadás halottainak száma

Ukrajna szerint péntek délután már 50 körül járt a kramatorszki vasútállomás elleni támadás halottainak száma. Kijev szerint az orosz oldal vagy szakadár szövetségesei lőtték a kelet-ukrajnai vasúti csomópontot, ahol 4000 embert próbált vonatra szállni és menekülni.

A kelet-ukrajnai lázadók egyik fővárosától, Donyecktől 80 km-re északra fekvő Kramatorszk egy ideig sokat szerepelt a híradásokban. 2014-ben a Kijev elleni felkelés idején a Moszkvabarát lázadók hatalmas csatát vívtak az ukrán hadsereggel, amely a szomszédos Szlovjanszkkal együtt ezt a várost is visszafoglalta.

Most ismét eljött a halál a városba: a menekülőktől nyüzsgő vasútállomáson egy rakétatalálat péntek délutáni adatok szerint körülbelül 50 embert ölt meg és több, mint 100-at megsebesített. A közösségi médián videók jelentek meg az állomás melletti peronon az ingóságaik között fekvő halottakról.

Ukrán illetékesek szerint néhány ezer polgári lakos várt a kijutásra, mert a kormány figyelmeztette őket az erőiket átcsoportosító oroszok elsöprő offenzívára készülnek Kelet-Ukrajnában a teljes Luhanszki és Donyecki körzet elfoglalására.

(A két lázadó köztársaság ezek egy részét ellenőrzi, de „alkotmányuk” az egészet magáénak mondja. A háború előestéjén Putyin orosz elnök teátrális tévé közvetítés során elismerte a köztársaságokat, majd kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írt alá velük).

"Ez szándékos volt"

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt állította, hogy az oroszok lőtték a kramatorszki vasútállomást egy ballisztikus rakétával – teljes tudatában annak, hogy azon evakuálásra váró emberek zsúfolódtak össze. „Ez szándékos mészárlás volt” – írta Twitteren.

A New York Times szerint egy a szovjet korszakban kifejlesztett Tocska-U rövidhatótávolságú ballisztikus rakéta csapódott be és a Twitteren meg is jelent egy videó egy ilyen rakéta testéről,

amire ezt írták oroszul – vélhetőne valamiféle bosszúból: „a gyerekekért”.

A háború harmadik hetében egy ilyen rakéta csapódott be a szakadárok egyik fővárosában, Donyeckben – az oroszok állítása szerint az ukránok indították el és bár lelőtték 17 ember halálát okozta.

Moszkva ismét tagad

Az orosz védelmi minisztérium sietve azzal az állítással reagált a pénteki atrocitás hírére, hogy Tocska-U-t csak az ukrán hadsereg használ, az oroszoknál Iszkander van hadrendben. A tárca „provokációnak” nevezte „a kijevi nacionalista rezsim” állításait.

Mindez azonban nulla meggyőző erővel bír Kijevben és nyugaton is, mivel az oroszokat már így is azzal vádolják, hogy megpróbálják félremagyarázni a Kijev környéki Bucsában és más városokban történt vérengzéseket.

Pavlo Kirilenko, az ukrán kézen lévő Donyeck régió kormányzója azt mondta, hogy a Tocskában tiltott, kazettás töltet volt.

Ez a levegőben robbanva több tucat parányi bombát szórt szét, fokozva a pusztítást. A kazettás bombák tilalmáról szóló konvenciót sem Oroszország, sem Ukrajna nem írta alá, ahogy az Egyesült Államok és Lengyelország sem.

A Reuters hírügynökség péntek délután még azt írta: nem tudta megerősíteni, hogy mi történt Kramatorszkban. A Fehér Ház, valamint az Európai Unió Kijevbe látogató vezetői viszont elítélték a támadást.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×