Infostart.hu
eur:
355.85
usd:
313.35
bux:
139329.89
2026. június 24. szerda Iván
U.S. President Joe Biden speaks about his budget for fiscal year 2023 in the State Dining Room of the White House in Washington, D.C., U.S., on Monday, March 28, 2022. Biden unveiled a $5.8 trillion budget request designed to appease moderate Democrats today, with a proposal that emphasized deficit reduction, additional funding for police and veterans, and flexibility to negotiate new social spending programs. Photographer: Ting Shen/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Ting Shen/Bloomberg via Getty Images

Biden nagy katonai költségvetést akar, de Európára keveset költene

Négy százalékkal magasabb katonai költségvetést kért az amerikai elnök a kongresszustól, mint a tavalyi büdzsé. A kiadási tételek között szerepel az űrben folytatott rakétavédelem és többet költenének az „európai elrettentésre”, valamint Ukrajnára.

A tavalyi 773 helyett már 813 milliárd dollárt akar fordítani a Fehér Ház „nemzetvédelemre”, ám az extra 30 milliárd egy részét megeheti az infláció. A kongresszustól kért pénzből csaknem 2 milliárd dollárt fordítanának olyan elfogórakétára és ellhárító rendszerekre, amik az iráni és észak-koreai ballisztikus rakéták ellen védenék Amerikát.

Magas rangú amerikai tábornokok arra figyelmeztettek, hogy Irán növekvő arzenálja jelenti a legnagyobb kockázatot a közel-keleti amerikai érdekekre, Észak-Korea múlt héten bemutatott „szörny-rakétája”, a Hvaszong-17 pedig elemzők szerint az Egyesült Államok bármely vidékére csapást mérhet, miközben egyszerre több robbanófejet is szállíthat.

Tudósítók megjegyezték, hogy a kongresszusi republikánusok számára kevés lehet a megemelt katonai büdzsé, mert ők 4 helyett 5 százalékos emelést akartak. Joe Biden amerikai elnök azonban úgy állította be, hogy drámai módon növelnék a kiadásokat:

„A történelem egyik legnagyobb beruházását szorgalmazom nemzetbiztonságunkba, olyan finanszírozást, amely biztosítja, hogy hadseregünk továbbra is a legjobban felkészült, a legjobban kiképzett és legjobban felszerelt hadsereg maradjon a világon” – mondta. Hozzátette: „ezen túlmenően további beruházásokat szorgalmazok, hogy erőteljes választ adhassunk Putyin Ukrajna elleni agressziójára”.

A 813 milliárdos büdzsének ugyanakkor egy töredéke jut csak az európai védelemre – és mellette Ukrajnának.

A tavalyi 3,6 milliárd dollárról Biden 6,9 milliárd dollárra akarja emelni az „európai elrettentésre” fordítható pénzeket – ezek nyilvánvalóan Oroszország elrettentését szolgálnák. Ukrajnára közben – külön – mindössze 682 millió dollárt fordítanának „az orosz rosszindulatú befolyás elleni küzdelemre, és a biztonsággal, energiával, kiberbiztonsági kérdésekkel, dezinformációval, makrogazdasági stabilizációval és a civil társadalom ellenálló képességével kapcsolatos felmerülő igények kielégítésére” – olvasható a költségvetési dokumentumban.

Bár nominális értékben ez az eddigi legnagyobb katonai költségvetés, az infláció miatt azonban csak 1,5 százalékos reálnövekedést jelent az előző előterjesztéshez képest – jegyezte meg a Politico portál.

A pénzből a Pentagon 27,6 milliárd dollárt kér olyan rendszerekre, amelyek az űrből érkező rakétákat tudnák detektálni, követni és kilőni – akár Föld körüli pályáról is. Emellett 130 milliárd jutna a hiperszonikus fegyverek és a katonai mesterséges intelligencia fejlesztésére, amiben a Pentagon szerint Amerika lemaradt Kína és Oroszország mögött.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
N. Rózsa Erzsébet: teljesen ellentétes Hamenei nézeteivel, ezért valószínűleg nem is volt iráni atomprogram

N. Rózsa Erzsébet: teljesen ellentétes Hamenei nézeteivel, ezért valószínűleg nem is volt iráni atomprogram

Az idén februárban likvidált ajatollah volt a gátja azoknak a törekvéseknek, hogy Iránban az atomfegyverek irányába tegyenek lépéseket, mert azok nem illeszkedtek a vezető életfilozófiájához – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az egyetemi tanár. A Közel-Kelet-szakértő szerint ha kiderült volna, hogy Ali Hamenei ebben hazudik, azt a egész rendszer nem viselte volna el.

Sinkó Eszter: valódi egészségügyi rendszerváltáshoz nem elegendőek a személycserék

Több olyan eleme is volt az eddigi rendszernek, amelyek azt mutatták, hogy állam által vezérelt egészségügy alakult ki az elmúlt tizenhat évben Magyarországon – mondta az egészségpolitikai szakértő egy konferencián. Úgy véli, drámaian romlott az egészségügyi ellátás színvonala ezen időszak alatt, ezért az új egészségügyi tárcának egyebek mellett javítania kell az egészségügyhöz való hozzáférést, továbbá rendeznie kell a köz- és magánellátás viszonyát.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
Tisza-kormány: napirenden az ügynökakták megnyitása

Tisza-kormány: napirenden az ügynökakták megnyitása

Sűrű napot zárt a magyar közélet kedden: az Országgyűlés megszavazta az új közmédia- és plakáttörvényt, az uniós pénzek hazahozatalához szükséges javaslatot, és eltörölték a védett árat is. Magyar Péter a V4-ek miniszterelnökeit fogadta Gödöllőn, miközben az NKA-botrányban hat embert vettek őrizetbe. A nyilvánosságot emellett a "Tisztítótűz-művelet" köti le, amelynek egyik legnagyobb port kavaró eleme a képviselői mandátum 12 éves korlátozása lenne. Eközben az új kormány benyújtotta az ügynökakták megnyitását célzó törvényjavaslatot is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×