Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Fence wire mesh barbed wire, seamless vector silhouette
Nyitókép: Nosyrevy/Getty Images

Meglepő indoklás a szinte példátlan koreai szökéssel kapcsolatban

A dél-koreai hatóságok szerint egy korábban a sztálinista módon irányított északról disszidáló tornász szökött vissza Észak-Koreába a hétvégén. A férfi annak ellenére indult útnak, hogy az északi határőröknek le kell lőniük bárkit, aki határsértéssel próbálkozik.

„Leírhatatlan félelemben éltem és az iskolában nem mondták el, hány ország létezik a világon, csak Amerikáról tudtunk, amely az ellenségünk volt” – mesélte egy dél-koreai disszidens lány a brit ITV-nek, 2015-ben.

Az, hogy a kegyetlen, személyi kultuszon alapuló észak-koreai rendszer elől menekülő emberek jutnak be Dél-Koreába, régóta ismert.

Az azonban, hogy ennek a fordítottja történjen meg, szinte példátlan. Pedig éppen erről érkezett hír a hétvégén, amikor a dél-koreai hatóságok beszámoltak róla, hogy szombaton látták, hogy egy személy átjutott az úgynevezett „demilitarizált övezet” másik oldalára.

A szöuli védelmi minisztérium szerint az illető egy korábban Északról átmenekült tornász lehet, aki akrobatikus tudását felhasználva mászott át a határkerítéseken. A vezérkari főnökség szerint a 30-as éveiben járó férfi 2020-ban, hasonló módszerrel szökött át Dél-Koreába. Mindezt arra alapozzák – legalábbis ez a hivatalos magyarázat – hogy „a felvételek szerint ugyanúgy nézett ki és ugyanolyan ruhát viselt, mint a 2020-ban disszidált személy”.

A déliek „mozgást” is észleltek az északi oldalon és azt mondták: vizsgálják, hogy mindez azt jelenti-e, hogy az ottani katonák elvezették a férfit. Hozzátették: nem gyanakszanak kémtevékenységre. Üzentek is Északra a két ország közötti egyik forródróton, de nem árulták el, kaptak-e információt az illető sorsáról.

A világtól amúgy is jobbára elzárkózó Észak-Korea 2020. óta a koronavírus elleni intézkedésekkel magyarázva teljesen lezárta határait. Phenjan nem ismeri el, hogy fertőzések történtek volna az országban.

Az évtizedek során már körülbelül 34 ezer észak-koreai disszidált Dél-Koreába, de a szökevények jobbára a kínai határon át jutottak ki.

Nagyon ritka, hogy valaki a két Koreát elválasztó és életveszélyes demilitarizált övezeten át próbáljon eljutni délre. Az pedig még ritkább, hogy valaki a másik irányt válassza, bár az elmúlt években történt néhány ilyen eset.

A közel 5 kilométer széles sávban becslések szerint 2 millió akna lapul és mindkét oldalon szögesdrót és katonák őrzik.

A South China Morning Post című hongkongi lap megjegyezte, hogy az utóbbi időben bírálatok érték a déli hatóságokat, amiért nem őrzik eléggé a határt. Például 2020-ban egy észak-koreai disszidálót csak 14 órával azután vettek őrizetbe, hogy átjutott a határon.

Szombaton pedig közel három órán át nem vették észre a határ közelében tartózkodó férfit. Helyi idő szerint este 9 óra 20 perckor jelzett a rendszer és azonnal a keresésére indultak, de nem tudták megakadályozni, hogy több, mint egy órával később átmásszon az északi oldalra.

És hogy ki a merész menekülő? A déli hatóságok hétfő reggelig nem nevezték meg az illetőt, bár bizonyosan van tippjük rá, hogy ki lehet. Mindezt azzal indokolták, hogy ellenőrizniük kell a tényeket.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×