eur:
409.4
usd:
375.88
bux:
74495.66
2024. november 5. kedd Imre
Liz Truss brit külügyminiszter a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 külügyminiszteri értekezletének munkaebédjén a liverpooli Museum of Liverpoolban a találkozó első napján, 2021. december 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool/Olivier Douliery

Vaslady 2.0 – Brüsszel is találgatja, mire számíthat az új brit főtárgyalótól

A brexit eddigi brit főtárgyalójának távozása jó lehetőség London és Brüsszel kapcsolatainak újraindítására – így gondolkodnak az uniós diplomaták, akik viszont azt is megjegyezték: a másik verzió a kereskedelmi háború. Sok minden függ Liz Truss brit külügyminisztertől, a portfólió új gazdájától.

Boris Johnsonnak más sem hiányzott – a saját táborából és kívülről is össztűz alá került brit kormányfőt meglepte az eddigi brexit-főtárgyaló, Lord David Frost távozása.

Ő ugyan azzal érvelt, hogy nem ért egyet a pandémiakezelés módjával, amire a brit kommentátorok nagy része azzal válaszolt, hogy „na, persze!”. Megemlítették: Frost ellenezte, hogy a jövőbeli brit–EU-s kereskedelmi vitákban a döntő szót az Európai Bíróság kapja meg és a múlt héten – főnöke nyomására – éppen ebbe volt kénytelen beleegyezni.

Bár a brexit kész tény, az északír–ír, avagy a brit–európai uniós határ átjárhatósága masszív fejfájást okoz a feleknek. Ezért szövegezték meg a válási szerződéshez tartozó Északír Záradékot, amiről viszont a mai napig folyik a vita.

Most, hogy Lord Frost – akinek működése idején fagyossá vált a brit–EU viszony – távozott, Brüsszelben reménykednek, hogy a portfólióját megkapó Liz Truss külügyminiszter pragmatikusabb partner lesz. Pedig első gesztusaival azt a benyomást keltette, hogy

szívesen venné, ha Margaret Thatcher 2.0-ként tekintenének rá.

Olyan keményen tanácsolta el Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai inváziótól, mintha legalábbis egy négyszer akkora ország fődiplomatája lenne.

A Brüsszelben dolgozó EU-diplomaták a hangnem ellenére abban reménykednek, hogy „konstruktívabb” lesz, mint elődje. „Jó, hogy a brit külügy ismét beszáll a tárgyalásokba, adjunk neki egy lehetőséget, bár attól tartok, nem sok változik” – mondta egy uniós diplomata a Financial Timesnak.

Az Északír Záradékot a felek még mindig nem tudták lezárni, és Frost távozása előtt belengette: aktiválja a 16. cikkelyt, ami magyarra lefordítva annyit tesz: felfüggeszti a záradék több pontjának végrehajtását. Erre pedig jöhet az EU-s válasz, ami lehet büntetővámok bevezetése vagy a brexit utáni kereskedelemről szóló egyezmény felfüggesztése.

A briteket az idegesítette, hogy az Európai Uniónak engedve egy virtuális belső vámhatárt kellett felhúzniuk a fő brit sziget és Észak-Írország között. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az országrészek között mozgó árukat egészségügyi és más vizsgálatoknak kell alávetni. Mindezt azért, hogy átjárható maradjon a határ az ír szigeten, ami mindkét fél óhaja.

Brüsszel azt mondja, hogy sok engedményt tett, és így kevesebb fennakadással folytatódhat a szállítás. Truss, aki fél szemmel a miniszterelnöki posztra kacsingat, most megmutathatja, hogy tényleg Thatcher örököse lehet-e.

Vagy átvágja a gordiuszi csomót és kompromisszumot köt Brüsszellel, vagy a Vaslady receptes könyvét követve rávág az asztalra.

A kompromisszumra utaló jel az, hogy Johnson elfogadta, az Európai Bíróság illetékességét az EU-kereskedelem vitás ügyeiben, pedig ezt a brit szuverenitás hívei nehezen tudják lenyelni. További engedmény, hogy London több francia hajónak ad halászati engedélyt a brit vizeken. Truss a brexit népszavazás előtt maradáspárti volt, bár utána gyorsan magára vette a hithű brexit-párti köntöst. Kérdés, hogy mi a fontosabb neki. Ha a miniszterelnöki ambíció, akkor éppenséggel a Brüsszellel szembeni keménykedéssel nyugtathatja meg a tory euroszkeptikusokat, hogy jobb lesz rá szavazni az esetleges pártvezér-választáson.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×