Hogyan lehet a kört négyszögesíteni? Ez járhatott a brexit utáni brit–európai kereskedelemről tárgyalók fejében. Az a tény, hogy az ír szigeten fekvő Észak-Írország az Egyesült Királysághoz tartozik, de közben földrajzilag az Ír Köztársasággal határos, ráadásul úgy, hogy a határ az EU és az Egyesült Királyság szárazföldi határa, továbbá, hogy mindkét oldalán élnek eddig szabadon mozgó katolikus közösségek – lehetetlenné tette, hogy mindenki számára kielégítő módon rendezzék a britek kilépését az Unióból.
Ennek eredménye lett a brexitegyezményhez csatolt északír záradék, amely kimondja: Észak-Írország alkotmányos értelemben brit terület, de az Európai Vámunió és Közös Piac része marad – azért is, hogy ne lehessen a határán az EU szabványoknál rosszabb minőségű cikkeket az EU-ba csempészni, és azért is, hogy a nyílt határral fennmaradjon az északír terror évtizedei után a béke.
Ehhez viszont az kell, hogy Nagy-Britannia „belső vámellenőrzésnek” vesse alá a fő szigetről Észak-Írországba érkező árut – a tojást, a hűtött húst és még a kolbászt is, ami miatt kolbászháborút emlegettek. London szerint ugyanis az EU túl szigorú ellenőrzést követel meg, s bár Boris Johnson és kormánya aláírták az alkut, most mégis visszatáncolnának tőle. A helyzetet komplikálja, hogy az EU élelmiszerbiztonsági szabályai szerint harmadik országból, azaz ebben az esetben
a nem közöspiaci tag brit főszigetről nem lehet behozni hűtött húst a közös piaci területnek számító Észak-Írországba.
Ennek ellenére a szabály alkalmazását szeptember végéig felfüggesztették. A britek pedig közölték: ha nem hosszabbítják meg, akkor készek figyelmen kívül hagyni a szabályt.
Lord Frost brit főtárgyaló keddi programjában szerepelt, hogy Lisszabonban EU-képviselők előtt elmondja: „kibillent a mérleg” az északír záradékban és a helyzetet orvosolni kell, különben az alku nem marad fent.
A briteket különösen az zavarja, hogy a jelenlegi megállapodás az észak–déli, azaz ír–északír és nem a kelet–nyugati azaz brit–északír kereskedelemnek kedvez, továbbá, hogy az Európai Bíróság ellenőrzi a protokoll végrehajtását.
Egyes brit vállalkozások már nem kereskednek az országrésszel, mert az túl megterhelő
– írta a brexitpárti konzervatív Telegraph című lap. Egy kormányminiszter szerint pedig a háttérben „a brexit- és britellenes” Emmanuel Macron francia elnök áll.
Úgy tűnik, London és Brüsszel most ismét tárgyalásokba kezd. A britek azzal fenyegetőznek, hogy ha nem tudnak tárgyalni arról, hogy megszüntessék az EU Európai Bíróságának ellenőrző szerepét és helyette nemzetközi döntőbíráskodást alkalmaznak, életbe léptetik az úgynevezett 16. paragrafust és felállnak az asztaltól.
Ez akár kereskedelmi háborúhoz is vezethet.
Közben Simon Coveney ír külügyminiszter a másik oldal képviseletében azzal vádolta meg a briteket, hogy meg akarják torpedózni a megállapodást. „Eljön az idő, amikor az EU közölni fogja, hogy elég volt, nem tudunk már több kompromisszumot kötni” – magyarázta, miután beszélt Maros Sevcoviccsal, az Európai Bizottság alelnökével.
Coveney a Twitteren felvetette: lehet, hogy a britek nem alkut, hanem a kapcsolatok összeomlását akarják. Az ír miniszter szerint a brit taktika az, hogy ülnek és ajánlatokat várnak az EU-tól. Amikor ezek elhangzanak, akkor az a válasz, hogy ez még kevés. Az EU-nak egyszer el fog fogyni a türelme, mert nem akarja majd aláásni a Közös Piac integritását.
