„Különleges nap ez a szurkolóknak... az elmúlt 14 évben épphogy életjeleket mutattunk” – így jellemezte az északangol Newcastle legendás egykori angol válogatott futballistája – napjainkban pedig tévés sportkommentátor – Alan Shearer azt a tranzakciót, amellyel a csapat a milliárdos Reuben fivérek és a Szaúdi Nyilvános Befektetési Alap alkotta konzorcium kezébe került. (A szaúdiak adják a pénz 80 százalékát).

A fekete-fehér csíkos mezükről ismert newcastle-e Szarkák mögött immár akkora vagyon áll, hogy a korábban gazdagnak számító Manchester Citynél is pislognak: 376 milliárd euro a 15-tel szemben.

A riválisnál eufóriát okozó pénzeső a Manchester Unitednél is aggodalmat keltett. A klub 2013. óta (a legendásan sokáig szolgáló legendás edző, Sir Alex Ferguson távozása óta) nem nyerte meg a Premier Ligát és most attól tartanak, hogy a Newcastle a maga megduzzadt pénztárcájával lenyomja őket a leigazolási piacon és elszipkázza jobb focistákat. És jobb játékosokkal hamarabb juthat a csúcsra – ahogy a Manchester Citybe pumpált pénz is bizonyította.

„Hát, ez Game Over a Manchester Unitednek. Jelentősen nehezebbé vált bármilyen kupát megnyerni” – írta a Twitteren egy drukker. Egy másik megjegyezte: totálisan nyomasztó gondolat, hogy a Newcastle hamarabb lehet bajnok, mint a Man United.

A szaúdi ügylet sokaknál kiverte a biztosítékot Nagy-Britanniában, ismerve a szaúdi állam emberi jogi gyakorlatát. A Premier League vezetése viszont ezt azzal hárította el, hogy a szaúdi alap nem áll az állam tulajdonában, habár Mohamed bin Szalman koronaherceg, az ország de facto vezetője az elnöke.

A vezető egyik legnagyobb bírálója, a 2018-ban Isztambulban meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi volt menyasszonya azt mondta, hogy a hír „összetörte a szívét”. (A nyugati és török hírszerzés szerint maga a koronaherceg rendelte el bírálója brutális megölését).

„Minden nap azért harcolunk, hogy igazságot szolgáltassanak Dzsamálnak, aztán halljuk ezt a hírt. Emberek, kérlek tiszteljétek magatokat. Van, ami a pénznél is fontosabb. Üzennetek kéne nekik, hogy a bűntettük után nem vehetnek csak úgy meg egy angol csapatot. Ez minden angol ember dolga” – mondta a BBC rádiónak Hatice Cengiz.

Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt vezére is „komoly aggályait” fogalmazta meg és azt mondta, „független szabályozószervre van szüksége a futballnak” – de elismerte, nem szólhat bele, hogy ki birtokoljon egy futballklubot.

A liberális Guardian című lap pedig megjegyezte, hogy a szaúdiak már nem először érdeklődnek az angol futball iránt: a hetvenes évek olajboomja idején leszerződtettek pár angol edzőt szövetségi kapitánynak, nem túl sok sikerrel.

„Most viszont a Szaúdi Ház már a házban van” – teszi hozzá a lap, amely „csontfűrészelős srácoknak” titulálja (Hasogdzsí holltestének feldarabolása miatt) a szaúdiakat, akik „fotogén oligarchákhoz, országimázsépítőkhöz és baseball sapkás karvalytőkésekhez csatlakoznak”. Azt hogy az ügy a briteknél nem pártos téma, a konzervatív Telegraph cikke is bizonyította, amely szintén a szaúdi jogsértésekre hívta fel a figyelmet. De a reakciókból az is kiderült: ezt az ügyletet – a Szarkák szurkolóinak nagy örömére – már senki sem kaszálja el.