eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Boris Johnson brit miniszterelnök vizet iszik a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben tartott sajtótájékoztatón 2021. július 5-én. Johnson bejelentette, hogy két hét múlva feloldják a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére elrendelt, még érvényben lévő utolsó jogi korlátozások nagy többségét.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool

Boris Johnson: unokáink tudni fogják, hogy mi vagyunk a bűnösök

Nemcsak könnyű, de helyes is zöldnek lenni – mondta brit miniszterelnök a popkultúra egyik szeretett figuráját idézve az ENSZ-ben. Boris Johnson mellett próbált érvelni, hogy a világ országainak radikális módon kell fellépniük a klímaváltozás megfékezésére.

“Emlékeznek Breki, a békára, amikor azt mondta: nehéz zöldnek lenni? Nos, nem volt igaza! Nem nehéz! És nem csak könnyű, helyes is zöldnek lenni!” – mondta a Muppet Show szeretett karakterére utalva Boris Johnson az ENSZ közgyűlése előtt.

A brit miniszterelnök a klímaváltozás elleni fellépés mellett érvelt, miközben országában, részben a kemény klímavállalások nyomán az egekbe szökött a földgáz ára, ami dominószerű hatást indított meg: felmerült, hogy hiány alakul ki az élelmiszerágazatban fontos szén-dioxidból, mivel akkora a kereslet az áramtermelésre is használt földgázból, hogy az energiadrágulás miatt nem gazdaságos előállítani.

A kibocsátási mechanizmus miatt a szén-dioxid-emisszióért fizetendő összeg akkorára ugrott, hogy már nem gazdaságos bekapcsolni az amúgy szennyező szénerőműveket az áramtermelésre, ami mérsékelhetné a földgáz iránti keresletet és így alacsonyabban tartaná az árakat.

Johnson az ENSZ-ben inkább a jövőre koncentrált: „unokáink tudni fogják, hogy mi vagyunk a bűnösök, ha nem teszünk sürgős lépéseket a sivatagosodás, az aszályok, a terménypusztulás és a példátlan mértékű embermozgás megfékezésére” – fejtegette a világszervezet pulpitusáról.

„Megkérdezik majd tőlünk: miféle önző és rövidlátó emberek voltatok?”

Bár klímaaktivisták – így Greta Thunberg is – rendszeresen tétlenséggel vádolják a nyugati államokat, a britek másokhoz képest előrébb járnak a szén-dioxid-emisszió elleni fellépésben.

Londonban Sadiq Khan főpolgármester most terjeszti ki a fővárosi alacsony emissziós zónát, aminek nyomán behajtási díjat kell fizetni a régebbi dízelkocsik tulajdonosainak. Amikor a rádióban nekiszegezték a kérdést, hogy a lépés nem sújtja-e aránytalanul az alacsonyabb jövedelműeket, - például a nagyszülőket, akik a zónában élő unokáikat látogatva hajtanának be - azt mondta, hogy épp ők szenvednek jobban a károsanyag-kibocsátástól.

Emellett úgy állította be, mintha segítenék az embereket abban, hogy tisztább, elektromos autókra tudjanak átállni – miközben ezek ára nagyságrendekkel magasabb, mint a régi, használt kocsiké. Khan alatt egy sor önkormányzat zárt le ellentmondásos módon mellékutcákat, a zsúfolt főutcákra terelve a forgalmat, ahol gyakran araszolnak az autók.

Közben Johnson az ENSZ-ben megpróbálta megnyugtatni a fejlett országokat, hogy a határozottabb klímafellépés nem jelenti a piacgazdasággal való szembefordulást.

Kínának is köszönetet mondott, amiért nemzetközi szinten nem pénzeli a szén felhasználását.

És, azt fejtegette, hogy a zöld startup-cégek folyamatosan ontják az ötleteket, például arról, hogy tengeri fűvel etessék a teheneket, és hogy a mesterséges intelligenciát felhasználva optimalizálják az élelmiszergyártást. „Ezek az áttörések letörik az árakat a fogyasztók számára...Nem látom úgy, hogy a zöld mozgalom totális támadás lenne a kapitalizmus ellen”.

A héten azonban a London környéki körgyűrűn épp ilyen tiltakozás történt: a házak szigetelését követelő Insulate Britain nevű szervezet aktivistái órákra megállították a forgalmat és így a mentőben ragadó órákra egy stroke-ot szenvedett idős nő is. Az aktivisták válasza a többszöri újságírói kérdésekre, hogy válogatás nélkül büntetik-e a lakosságot, az volt, hogy másképp a kormány nem hallgat rájuk.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×