Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Boris Johnson brit miniszterelnök vizet iszik a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben tartott sajtótájékoztatón 2021. július 5-én. Johnson bejelentette, hogy két hét múlva feloldják a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére elrendelt, még érvényben lévő utolsó jogi korlátozások nagy többségét.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool

Boris Johnson: unokáink tudni fogják, hogy mi vagyunk a bűnösök

Nemcsak könnyű, de helyes is zöldnek lenni – mondta brit miniszterelnök a popkultúra egyik szeretett figuráját idézve az ENSZ-ben. Boris Johnson mellett próbált érvelni, hogy a világ országainak radikális módon kell fellépniük a klímaváltozás megfékezésére.

“Emlékeznek Breki, a békára, amikor azt mondta: nehéz zöldnek lenni? Nos, nem volt igaza! Nem nehéz! És nem csak könnyű, helyes is zöldnek lenni!” – mondta a Muppet Show szeretett karakterére utalva Boris Johnson az ENSZ közgyűlése előtt.

A brit miniszterelnök a klímaváltozás elleni fellépés mellett érvelt, miközben országában, részben a kemény klímavállalások nyomán az egekbe szökött a földgáz ára, ami dominószerű hatást indított meg: felmerült, hogy hiány alakul ki az élelmiszerágazatban fontos szén-dioxidból, mivel akkora a kereslet az áramtermelésre is használt földgázból, hogy az energiadrágulás miatt nem gazdaságos előállítani.

A kibocsátási mechanizmus miatt a szén-dioxid-emisszióért fizetendő összeg akkorára ugrott, hogy már nem gazdaságos bekapcsolni az amúgy szennyező szénerőműveket az áramtermelésre, ami mérsékelhetné a földgáz iránti keresletet és így alacsonyabban tartaná az árakat.

Johnson az ENSZ-ben inkább a jövőre koncentrált: „unokáink tudni fogják, hogy mi vagyunk a bűnösök, ha nem teszünk sürgős lépéseket a sivatagosodás, az aszályok, a terménypusztulás és a példátlan mértékű embermozgás megfékezésére” – fejtegette a világszervezet pulpitusáról.

„Megkérdezik majd tőlünk: miféle önző és rövidlátó emberek voltatok?”

Bár klímaaktivisták – így Greta Thunberg is – rendszeresen tétlenséggel vádolják a nyugati államokat, a britek másokhoz képest előrébb járnak a szén-dioxid-emisszió elleni fellépésben.

Londonban Sadiq Khan főpolgármester most terjeszti ki a fővárosi alacsony emissziós zónát, aminek nyomán behajtási díjat kell fizetni a régebbi dízelkocsik tulajdonosainak. Amikor a rádióban nekiszegezték a kérdést, hogy a lépés nem sújtja-e aránytalanul az alacsonyabb jövedelműeket, - például a nagyszülőket, akik a zónában élő unokáikat látogatva hajtanának be - azt mondta, hogy épp ők szenvednek jobban a károsanyag-kibocsátástól.

Emellett úgy állította be, mintha segítenék az embereket abban, hogy tisztább, elektromos autókra tudjanak átállni – miközben ezek ára nagyságrendekkel magasabb, mint a régi, használt kocsiké. Khan alatt egy sor önkormányzat zárt le ellentmondásos módon mellékutcákat, a zsúfolt főutcákra terelve a forgalmat, ahol gyakran araszolnak az autók.

Közben Johnson az ENSZ-ben megpróbálta megnyugtatni a fejlett országokat, hogy a határozottabb klímafellépés nem jelenti a piacgazdasággal való szembefordulást.

Kínának is köszönetet mondott, amiért nemzetközi szinten nem pénzeli a szén felhasználását.

És, azt fejtegette, hogy a zöld startup-cégek folyamatosan ontják az ötleteket, például arról, hogy tengeri fűvel etessék a teheneket, és hogy a mesterséges intelligenciát felhasználva optimalizálják az élelmiszergyártást. „Ezek az áttörések letörik az árakat a fogyasztók számára...Nem látom úgy, hogy a zöld mozgalom totális támadás lenne a kapitalizmus ellen”.

A héten azonban a London környéki körgyűrűn épp ilyen tiltakozás történt: a házak szigetelését követelő Insulate Britain nevű szervezet aktivistái órákra megállították a forgalmat és így a mentőben ragadó órákra egy stroke-ot szenvedett idős nő is. Az aktivisták válasza a többszöri újságírói kérdésekre, hogy válogatás nélkül büntetik-e a lakosságot, az volt, hogy másképp a kormány nem hallgat rájuk.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×