Kevesebb szó a hibákról, több arról, hogyan emeli fel megállíthatatlan erőként az országot a Kínai Kommunista Párt – így jellemzi az amerikai Wall Street Journal amúgy két kínai származású cikkírója azt a kampányt, amelynek célja a történelem hazafiasabb tálalása.

Az egyik felhozott példa a modern állam alapítója, Mao Ce-tung fiának halála a koreai háborúban. Eddig úgy tartották, hogy Mao An-jing azért halt meg az ENSZ-erők légicsapásában,

mert tojásos rizst sütött magának és ezzel elárulta a pozícióját.

Csakhogy, a Hszi Csin-ping elnök által két éve alapított Kínai Történelmi Akadémia szerint ez „rosszindulatú pletyka” – az intézmény szerint az ifjabb Mao parancsnokának rádióüzeneteit fogta el az ellenség és ez vezetett a halálához.

„A pletykálkodók súlyosan aláássák Mao hősies önfeláldozását. Gonosz a szívük”

– írta egy közel kétmillió ember által látott közösségi média posztban az akadémia, amely azt is megjegyezte: a „pletyka” egy kínai tiszt memoárjából származott. Azt viszont nem említette, hogy a könyvet a kínai hadsereg kiadója publikálta.

Az akadémia élére kinevezett Kao Hsziang egykori történész „propagandistaként keveri a hagyományos tudományt a virális marketing-technikákkal és így csomagolja újra a múltat, Hszi elnök Kínai-víziójának támogatására” – írja a Wall Street Journal.

A Kommunista Párt 100 éves évfordulójára készülve februárban indult országos kampány a párt történetének népszerűsítésére, amit a Mao-éra óta a legnagyobb tömeges oktatási kampányként írnak le.

Mao idején a sztálini Szovjetúnióhoz hasonlóan kiretusálták az állami fotókról a bukott vezetőket, miközben a vezért mindenhol jelenlévőnek próbálták beállítani. „Alakította a történelmet” a reformista Teng Hsziao-ping is, aki éppenséggel Maónak az 1960-es években indított „kultúrális forradalom” idején elkövetett hibáit akarta kiemelni.

Reformjai nyomán Kína a személyi diktatúrából a kollektív irányítás korába lépett át,

a párt szerepe gyengült, a gazdasági nyitás pedig tömegeket emelt ki a szegénységből, sőt megjelentek a milliomosok.

Hszi elnököt azzal vádolják, hogy ismét egy kézben akarja összpontosítani a hatalmat és meg akarja erősíteni a párt ellenőrzését a társadalom felett. Egyes kínai történészek „komolytalannak és méltatlannak” nevezték az új történelmi akadémia ténykedését, Hszi azonban „a helyes történelmi szemlélet” fontosságáról, „fő történésze” pedig arról beszélt hogy „a történészek nem lehetnek higgadt megfigyelők, a kutatásnak az idők magaslatán kell állnia, irányt kell mutatnia és táplálnia kell a népet”.

Áprilisban a kampány részeként a kínai internetfelügyelő szerv online platformot hozott létre, amelyen

feljelentéseket lehet tenni a „törénelmi nihilizmus” és a pártvezetés sértegetése miatt

– az ilyesmi büntethető a hősök és mártírok emlékét védő 2018-as törvény alapján. Közben a történelemkönyvekben elhalványítják Mao hibáit, az egyetemi felvételi vizsgákban pedig feltűntek a párttörténetről szóló kérdések.

Kínai és külföldi történészek szerint Mao örökségének tupírozásával Hszi saját autokrata stílusát legitimálja, és javítja esélyeit, hogy jövőre ismét öt évre elnökké válasszák.