Infostart.hu
eur:
383.05
usd:
328.73
bux:
108260
2025. december 8. hétfő Mária
Izraeli tüzérségi egység Gázai övezetbeli célpontokat támad a gázai-izraeli határon 2021. május 13-án. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet és Izrael között május 10-én este kezdődött rakétaháború, miután Jeruzsálemben összecsaptak egymással a palesztinok és izraeli biztonsági erők az iszlám - Mekka és Medina után - harmadik legszentebb helyén, az al-Aksza mecsetnél. A nap folyamán Gázából rakétákat lőttek ki az övezet környéki településekre, de több hullámban az ország távolabbi, déli és középső részeire is.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Már a gázai újjáépítés körül megy a helyezkedés

Félmilliárd-félmilliárd dollárral segíti Katar és Egyiptom Gáza újjáépítését. Közben az Izrael és a Hamász háborúja után a térségbe látogató amerikai külügyminiszter szerint „előrelépést értek el” a felek közötti tűzszünet megerősítésében.

A legutóbbi gázai konfliktusban az izraeli Vaskupola rakétavédelmi rendszer jobbára megóvta az országot a nagyobb fizikai károktól és áldozatoktól, a Hamász által uralt Gázában viszont jelentős pusztítást okoztak az izraeli légicsapások.

A levegőből folytatott háború erőműveket, víztisztítókat, iskolákat és kórházakat is megrongált – miközben a blokád alatt tartott tengerparti sávban már korábban is akadozott az áramellátás. Független adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre. A területet uraló Hamász szerint 40 millió dolláros kár keletkezett a helyi gyárakban, 22 milliós kár az energiaszektorban és 27 millió dolláros kár a mezőgazdaságban.

Az ENSZ szerint az egyik legnagyobb gond az ivóvízhez való hozzáférés. A világszervezet palesztin menekültekkel foglalkozó ügynöksége, az UNRWA ezért 38 millió dollárt próbál összegyűjteni, de a pénz egy részét a ciszjordániai palesztinok is megkapnák.

Izraelben közben 368 millió dollárra becsülte a helyi iparkamara a 11 napos harcok során a cégeket ért károkat.

Anyagi források és feltételek

A héten kétnapos látogatásra a térségbe utazott Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki izraeli és arab vezetőkkel is találkozott. Blinken azt állította, hogy „sikerült előrehaladást elérni a gázai tűzszünet megerősítésében és diplomáciai támogatást szerezni az újjáépítéshez”. Ám a mostani háborút kiváltó mélyebb okok, például a kelet-jeruzsálemi feszültség megoldásában nem volt előrelépés.

Az egyik újjáépítési felajánlás a felek között gyakran közvetítő, Öböl-beli Katartól jött, amely félmilliárd dollárt ajánlott fel Gázának. A mostani tűzszünetet tető alá hozó Egyiptom is ugyanekkora összeget ad.

Blinken, aki egyiptomi, jordániai és palesztin vezetőkkel tárgyalt, azt mondta, hogy Washington 5 és félmillió dollárt ad egy katasztrófavédelmi alapnak és közel 33 milliót az ENSZ palesztin segélyügynökségének. Viszont

kikötötte: biztosítani kell, hogy a Washington által terrorszervezetnek tartott Hamász ne profitáljon a pénzből.

Megszólalt maga a Hamász is – és megköszönte a felajánlásokat, feltéve, ha azok nem Izraeltől jönnek.

Egyik vezetője, Jehijeh Szinvar azt mondta: elfogadják a nemzetközi felügyeletet és „egy fillért sem tartanak vissza maguknak az újjáépítési és humanitárius pénzekből”.

Viszont azzal vádolta meg Blinkent, hogy a másik palesztin területet, Ciszjordániát részben igazgató Palesztin Hatóságot akarja megerősíteni a Hamásszal szemben és hogy meg akarja osztani a palesztinokat. Mahmud Abbászt, a Palesztin Hatóság veterán vezetőjét jobbára háttérbe szorították a gázai események, amúgy pedig igen népszerűtlen otthon, és Gázában szinte semmilyen befolyása nincs.

Blinken találkozott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is, aki szinte meg sem említette a palesztinokat, viszont figyelmeztetett: a Hamász nagyon kemény válaszra számíthat, ha megsérti a tűzszünetet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A cigarettázók és a rossz levegőn élők most vannak igazán bajban

A cigarettázók és a rossz levegőn élők most vannak igazán bajban

Egyre többen fordulnak orvoshoz légzési panaszokkal, vagy a már ismert alapbetegségük tüneteinek súlyosbodása miatt. Ez jellemző a téli időszakban, és több oka van, de fel lehet rá készülni, illetve lehet jól kezelni – mondta az InfoRádióban Csoma Zsuzsanna, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főorvosa.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Tagállami vezetők levélben kérik Ursula von der Leyent az Ukrajna sorsát eldöntő hitelkérdés lezárására

Tagállami vezetők levélben kérik Ursula von der Leyent az Ukrajna sorsát eldöntő hitelkérdés lezárására

Egyre kiélezettebb a hangulat akörül, hogy a lefoglalt orosz vagyon legjelentősebb részét birtokló Belgium készen áll-e beleállni az ukrán költségvetést és védekezést megmentő jóvátételi hitellel járó kockázatokba. Miközben a magyar kormány erősen elhatárolódik Ukrajna további anyagi támogatásáról a felmerülő korrupciós vádak miatt, addig most hét állam vezetője kérte arra az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyent és António Costát, az Európai Tanács elnökét, hogy tegyenek pontot az ügy végére, és győzzék meg a belga vezetést az immobilizált vagyonelemek hasznosításáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×