eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Szájmaszkot viselő rendőrök járőröznek a moszkvai Vörös téren 2020. április 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök április végéig meghosszabította a koronavírus-járvány miatt bevezett kijárási korlátozásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Egy kútba esett vakcinaüzlet kapcsolta rá a reflektort a cseh kémbotrányra?

Hatalmas visszhangot váltott ki Csehországban a Seznam Zprávy hírportál beszámolója, amely jól értesült forrásokra hivatkozva azzal vádolta meg Ján Hamáček belügyminisztert, hogy április közepén azért akart Moszkvába utazni, hogy a vrběticei lőszerraktárban 2014-ben történt robbanásokban való orosz hírszerzői részvétel eltitkolása ellenében egymillió Szputnyik vakcinát kérjen Oroszországtól.

A cseh képviselőház szerda este zárt ajtók mögötti ülésen fogadta el azt a határozatot, melynek értelmében a cseh titkosszolgálat feladata lesz annak kiderítése, hogyan kerültek a sajtó birtokába a 2014-ben két halálos áldozatot követelő vrběticei lőszerraktárban történt robbantást vizsgáló nyomozás eredményei. Miután Prága április közepén az orosz katonai titkosszolgálatot jelölte meg a hét évvel ezelőtti robbantások elkövetőjeként, diplomáciai konfliktus robbant ki Csehország és Oroszország között, amely a diplomaták kölcsönös kiutasítása után a nagykövetségek által alkalmazott csehek, illetve oroszok számának korlátozásához is vezetett.

A cseh ellenzék a szerdai ülésen hazaárulással vádolta meg Ján Hamáček kormányfőhelyettest, egyben belügyminisztert, miután a Seznam Zprávy nevű hírportál azt állította, hogy a belügyminiszter április 15-én titkos megbeszélést tartott Csehország moszkvai nagykövetével, a katonai elhárítás vezetőjével, a főügyésszel, az országos rendőrfőkapitánnyal és a cseh titkosszolgálat kémügyekben illetékes vezetőjével. Ezen a találkozón a belügyminiszter ismertette a tervét, mely szerint

egymillió Szputnyik V vakcináért cserébe eltitkolta volna a feltételezhetően orosz titkos ügynökök által végrehajtott vrběticei robbantást.

A portál egy másik feltételről is ír, mégpedig arról, hogy a merénylet elhallgatásáért Hamáček azt is kérte volna Vlagyimir Putyintól, beszélje rá Joe Bident, hogy a tervezett amerikai–orosz elnöki csúcstalálkozót Prágában tartsák meg.

Ján Hamáček tagad,

és azt mondja, semmiféle üzletet nem akart kötni az oroszokkal. Közölte, hogy beperli a Seznam Zprávy hírportált és az érintett írás két szerzőjét, ugyanakkor polgári perben 10 millió korona (mintegy 140 millió forint) kártérítést követel a személyét ért sérelmekért. A pénzt jótékonysági célokra kívánja fordítani.

A hírportál főszerkesztője kiállt kollégái mellett, és azt mondta, hogy forrásaik védelmében a Moszkvával kötendő üzlet tervének bizonyítékait nem tárhatja a nyilvánosság elé, de ha bíróságra kerül az ügy, akkor az ítélőszék előtt bemutatja a forrásait.

„Azok pedig alátámasztják, hogy Ján Hamáček valóban el akarta adni Prága hallgatását Vlagyimir Putyinnak” – fogalmazott Jiří Kubík, a Seznam Zprávy főszerkesztője.

Andrej Babiš miniszterelnök helyettese oldalára állva kijelentette, hogy megbízik Ján Hamáčekben,

az oroszokkal kötendő esetleges alkut pedig értelmetlennek minősítette. A cseh kormányfő szerint kizárt, hogy ilyet tervezett volna Hamaček, ő egyébként nem tudott semmi ilyesmiről, és nem is hagyott volna jóvá ilyen tervet.

A jobboldali ellenzéki pártok azt mondják, ha beigazolódik Hamáček tette, akkor az kimeríti a hazaárulás fogalmát, a belügyminiszternek pedig távoznia kell.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×