Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Szájmaszkot viselő rendőrök járőröznek a moszkvai Vörös téren 2020. április 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök április végéig meghosszabította a koronavírus-járvány miatt bevezett kijárási korlátozásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Egy kútba esett vakcinaüzlet kapcsolta rá a reflektort a cseh kémbotrányra?

Hatalmas visszhangot váltott ki Csehországban a Seznam Zprávy hírportál beszámolója, amely jól értesült forrásokra hivatkozva azzal vádolta meg Ján Hamáček belügyminisztert, hogy április közepén azért akart Moszkvába utazni, hogy a vrběticei lőszerraktárban 2014-ben történt robbanásokban való orosz hírszerzői részvétel eltitkolása ellenében egymillió Szputnyik vakcinát kérjen Oroszországtól.

A cseh képviselőház szerda este zárt ajtók mögötti ülésen fogadta el azt a határozatot, melynek értelmében a cseh titkosszolgálat feladata lesz annak kiderítése, hogyan kerültek a sajtó birtokába a 2014-ben két halálos áldozatot követelő vrběticei lőszerraktárban történt robbantást vizsgáló nyomozás eredményei. Miután Prága április közepén az orosz katonai titkosszolgálatot jelölte meg a hét évvel ezelőtti robbantások elkövetőjeként, diplomáciai konfliktus robbant ki Csehország és Oroszország között, amely a diplomaták kölcsönös kiutasítása után a nagykövetségek által alkalmazott csehek, illetve oroszok számának korlátozásához is vezetett.

A cseh ellenzék a szerdai ülésen hazaárulással vádolta meg Ján Hamáček kormányfőhelyettest, egyben belügyminisztert, miután a Seznam Zprávy nevű hírportál azt állította, hogy a belügyminiszter április 15-én titkos megbeszélést tartott Csehország moszkvai nagykövetével, a katonai elhárítás vezetőjével, a főügyésszel, az országos rendőrfőkapitánnyal és a cseh titkosszolgálat kémügyekben illetékes vezetőjével. Ezen a találkozón a belügyminiszter ismertette a tervét, mely szerint

egymillió Szputnyik V vakcináért cserébe eltitkolta volna a feltételezhetően orosz titkos ügynökök által végrehajtott vrběticei robbantást.

A portál egy másik feltételről is ír, mégpedig arról, hogy a merénylet elhallgatásáért Hamáček azt is kérte volna Vlagyimir Putyintól, beszélje rá Joe Bident, hogy a tervezett amerikai–orosz elnöki csúcstalálkozót Prágában tartsák meg.

Ján Hamáček tagad,

és azt mondja, semmiféle üzletet nem akart kötni az oroszokkal. Közölte, hogy beperli a Seznam Zprávy hírportált és az érintett írás két szerzőjét, ugyanakkor polgári perben 10 millió korona (mintegy 140 millió forint) kártérítést követel a személyét ért sérelmekért. A pénzt jótékonysági célokra kívánja fordítani.

A hírportál főszerkesztője kiállt kollégái mellett, és azt mondta, hogy forrásaik védelmében a Moszkvával kötendő üzlet tervének bizonyítékait nem tárhatja a nyilvánosság elé, de ha bíróságra kerül az ügy, akkor az ítélőszék előtt bemutatja a forrásait.

„Azok pedig alátámasztják, hogy Ján Hamáček valóban el akarta adni Prága hallgatását Vlagyimir Putyinnak” – fogalmazott Jiří Kubík, a Seznam Zprávy főszerkesztője.

Andrej Babiš miniszterelnök helyettese oldalára állva kijelentette, hogy megbízik Ján Hamáčekben,

az oroszokkal kötendő esetleges alkut pedig értelmetlennek minősítette. A cseh kormányfő szerint kizárt, hogy ilyet tervezett volna Hamaček, ő egyébként nem tudott semmi ilyesmiről, és nem is hagyott volna jóvá ilyen tervet.

A jobboldali ellenzéki pártok azt mondják, ha beigazolódik Hamáček tette, akkor az kimeríti a hazaárulás fogalmát, a belügyminiszternek pedig távoznia kell.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×