eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (j) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a NATO-Ukrajna bizottság ülése után Kijevben 2019. október 31-én.
Nyitókép: Sztepan Franko

Washington továbbpasszolta az ukrán labdát a NATO-nak

A kelet-ukrajnai háborút a NATO állíthatja le – adta értésre Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök a szövetség főtitkárával folytatott beszélgetésben felvetette, hogy az országa felvétele irányába tett lépések állíthatják le „az orosz agressziót”.

Egyre súlyosabb a helyzet Kelet-Ukrajnában: az utóbbi napokban hat ukrán katona halt meg az oroszajkú lázadók uralta Donbassz régió határán. Az orosz médiában pedig az a téma, hogy egy ötéves kisgyerek életét vesztette az ukrán kormányerők egyik támadásában.

Kijev és a Nyugat az ukrán határ mentén végzett csapatösszevonásokkal vádolja Moszkvát, míg a Kreml azt mondja, a NATO lépéseire válaszol, és a saját területén azt csinál, amit akar.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök most emelte a tétet azzal, hogy felszólította a NATO-t: támogassa a MAP rövidítéssel jelölt „tagsági akciótervet” – ez lenne az első formális lépés Kijev felvétele felé. Zelenszkij szerint a MAP egy olyan jelzés lenne, ami elrettentené a további „orosz agressziót”.

Az ukrán elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott beszélgetésében kijelentette: „a NATO az egyetlen út a háború befejezésére a Donbasszban”.

Hétfőn két további ukrán katona halt meg a lázadókkal folytatott harcban, ezt megelőzően pedig egy nap alatt négy ukrán katona vesztette életét.

Stoltenberg a Twitterre posztolt megjegyzésében támogatta Ukrajna területi egységét, de addig már nem ment el, hogy válaszoljon a kérdésre: hajlandó-e az Észak-Atlanti Szövetség felajánlani Kijevnek a tagsági akcióprogramot.

„Felhívtam Zelenszkij elnököt és komoly aggodalmamat fejeztem ki Oroszország Ukrajna körüli katonai aktivitása és a tűzszünet-sértések miatt. Továbbra is elkötelezettek vagyunk közeli partnerségünk mellett” – fogalmazott.

Washingtonban közben úgy tűnik, szintén passzolták a labdát, annak ellenére, hogy

Biden elnök pénteken „megingathatatlan támogatásáról” biztosította Kijevet.

Jen Psaki elnöki szóvivő úgy fogalmazott: Ukrajna felvételéről nem az Egyesült Államok, hanem a NATO dönt.

Az újságírók azt firtatták, hogy Zelenszkij elnök a Bidennel folytatott első telefonbeszélgetése során említette-e a NATO-tagság kérdését. Zelenszkij Boris Johnson brit miniszterelnökkel is beszélt, és azt mondta: „az orosz lépések komoly kihívást jelentenek Ukrajna biztonságának”.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő reakciója minderre az volt, hogy

Ukrajna NATO-tagsága „még inkább elmérgesítené a helyzetet”.

Ami a két szomszédos – és temérdek rokoni és kulturális szállal kötődő – ország között már olyan szintre süllyedt, hogy Ukrajnában törvény tiltja a Szputnyik V covid-vakcina engedélyezését, mivel azt egy „agresszor államban” fejlesztették ki.

A NATO 2008-ban nyitotta ki a kaput a majdani ukrán tagság előtt és Kijev az elmúlt években közeledett is a szövetséghez: katonákat küldött például Afganisztánba és Koszovóba. A felvételt viszont fékezi, hogy a NATO először az ukrán biztonsági és katonai ágazat reformját akarja látni.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×